Szentmihályi út (XV. kerület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szentmihályi út
A Szentmihályi út Újpalotán a Pólus Centernél
A Szentmihályi út Újpalotán a Pólus Centernél
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest XV. kerülete
Városrész Rákospalota, Újpalota
Korábbi nevei Marhahajtó út, Felszabadulás útja
Földrajzi adatok
Hosszakb. 4 km
Elhelyezkedése
Szentmihályi út (Budapest)
Szentmihályi út
Szentmihályi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 51″, k. h. 19° 08′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 51″, k. h. 19° 08′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmihályi út témájú médiaállományokat.

A Budapest XV. kerületi Szentmihályi út a Régi Fóti út-Rákos út csomópontjától Rákospalotát és Újpalotát összekötve halad a névadó Rákosszentmihályig.

Fekvése[szerkesztés]

A Szentmihályi út történelmi kiindulópontja körülbelül a mai Hubay Jenő téren lehetett, vagy legalábbis valamelyik, Rákospalota Öregfalu részével összeköttetést biztosító pontján.[1] Mai kezdőpontja azonban már másutt, a Régi Fóti út-Rákos út-Illyés Gyula utca kereszteződésénél van. Az út a Szilas-patakkal párhuzamosan haladva a Rákospalotai határútig terjed. A Bánkút utcától a Rákospalotai határútig két városrész határát is jelenti: ez az út képezi a választóvonalat Újpalota és Rákospalota között a Bánkút utca és Rákosszentmihály határa közti szakaszán.

Kialakulása, története[szerkesztés]

Ősi útról van szó, hiszen Palota első okleveles említése 1346-ból, Szentmihályé pedig 1335-ből[2] származik. Hogy a két település között pontosan mikor alakult ki összekötő út, azt források hiányában nem tudjuk, de a Szilas-patakkal párhuzamosan futó út ábrázolása már 1775-ös térképről is leolvasható - ha nem is pontosan a mai nyomvonallal megegyezően.[3] Mivel Rákosszentmihály a török uralom alatt elnéptelenedett,[4] de 1775-ben az út a térképek szerint már létezett, ezért feltételezhető, hogy a törökök előtti időben (amikor Szentmihály még lakott volt) már létezett ez az összekötő út a két település között. Rákosszentmihály újranépesedéséig az út nem az összekötő jellegénél fogva, hanem a palotaiak Szentmihály-puszta felé eső földjeik elérése miatt volt jelentős. Egy 1925-ben készült, Rákospalota közdűlőútjait számbavevő jegyzék még ekkor is, mint Marhahajtó utat tartja számon,[5] vagyis - bár ekkor már közismerten Szentmihályi út volt a neve - már az összekötő jelleg, a vásárok megközelíthetőségének szempontja volt a domináns (egyébként ugyanebben a dokumentumban közölnek úthosszt is, ami ekkor 4047 méter volt[6]). Rákospalotának a Szentmihályi út környékére eső területei csak az 1920-as, 1930-as években épültek be, s vált a Szentmihályi út is egyre inkább belterületi jellegűvé. Az út vonalvezetése a XX. század első felében vált véglegessé, amikortól már korabeli térképek alapján is látható, hogy a Hubay Jenő tértől a Rákospalotai határútig húzódott.

Elnevezése[szerkesztés]

Feltehető, hogy kialakulása idején kapta az útirányjelölő Szentmihályi út elnevezést. Ennek első, dokumentált forrása azonban csak 1868-ban jelenik meg Sz. Mihályi út formában.[7] Ugyanakkor egy 1891-es térkép[8] a Hubay Jenő tér és a Fóti (ma: Régi Fóti) út-Rákos út csomópontjáig terjedő szakaszt, mint Temető sort jelzi a mellette lévő palotai Öregtemető miatt. 1940-ben a rákospalotai képviselőtestület egyhangú támogatásával nevezték el Adolf Hitlerről[9] a Hubay Jenő tér és a Régi Fóti út közti szakaszt (a magyar névváltozatot használták: Hitler Adolf út). Lényegében ekkor lett a Szentmihályi út kezdőpontja a Hubay tér helyett a Régi Fóti út. 1945-ben a közterületnevek átnevezése során az elsők között változtatták meg a nevét Hitler Adolfról Bajcsy-Zsilinszky utcára.[10] Ennek a szakasznak 1961-ben lett a neve Szőcs Áron utca, majd 2012-ben Illyés Gyula utca. A Szentmihályi út 1946-tól Felszabadulás útjaként (Felszabadulás út formában is) 1991-ig él, amikor a kerületi képviselőtestület a régi név - Szentmihályi út - visszaállításáról döntött.[11]

Tömegközlekedés[szerkesztés]

Az úton - a környék beépítetlen jellege miatt - igen későn jelent meg a tömegközlekedés. 1947-ben a 24-es (ma: 124-es) járat meghosszabbításakor érintette először tömegközlekedési járat a Szentmihályi utat, és 1973 utolsó napjáig, amikor (a 96-ost) a Szentmihályi út[12] felé vezették, ez volt az egyetlen viszonylat, ami feltárta az út egy szakaszát. Ma a 46-os, 130-as, 175-ös, 196-os, 196A, 231-es, 224-es és 225-ös járnak az úton, de több más buszjárat is keresztezi. Két buszvégállomás található a Szentmihályi út mentén: a Nyírpalota út és a Szentmihályi út elnevezésű.

Jelentős szobrok, épületek[szerkesztés]

A Szentmihályi utat - palotai hagyományoknak megfelelően - eredetileg kettős fasor szegélyezte. A fasor megszüntetésére az út kiszélesítésekor került sor, ami az M3-as autópálya bevezető szakaszának építésével függött össze.

  • 7. sz. előtt a Kismotor és Gépgyár óvodája előtt állt az út kiszélesítéséig egy kicsinyített másolat a Szabadság-szoborról. Az alumíniumból öntött utcadísz eltűnt.[13]
  • Irinyi János laktanya
  • 111. sz.: az 1904-ben nyitott Rákospalotai köztemető telke
  • 131. sz.: a Pólus Center területe
  • 167-169 sz.: az AsiaCenter bevásárlóközpont keleti utcadíszekkel feldobott területe.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mivel az út kialakulásának pontos időpontját, keletkezésének körülményeit nem ismerjük, ezért csak feltételezésünk lehet, hogy Palota falu mely pontjáról indulhatott Rákosszentmihály felé.
  2. Lantos Antal: Rákosszentmihály története. 2. kiadás. Budapest: XVI. kerületi Önkormányzat. 2002. 11. o.  
  3. Ádám Ferenc: Palota a korai katonai felméréseken. Helyem Házam Palotám, II. évf. 2–3. sz. (2016. aug.) 83. o.
  4. Zsemley Oszkár: Rákospalota és Rákosvidék. Budapest: Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1938. 327. o.  
  5. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Utcasorsok a rákospalotai közdűlőutak mentén. XV. kerületi blog (2013. jún. 6.)
  6. Rákospalota közdűlőútjai (1925) a digitalizált változat készült: 2013. június 5., utolsó hozzáférés: 2017. július 18.
  7. Lindley, William: Sz. kir. Pest város és környékének átnézeti térképe, 1868 Budapest Főváros Levéltára XV.16.b.221/10a
  8. Pest megye kataszteri térképe (1884 vagy 1891) Mapire
  9. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Rákospalota, Hitler Adolf út és Mussolini tér. XV. kerületi blog (2016. szept. 16.)
  10. Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 482. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8 
  11. Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 470. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8 
  12. Simon Bálint István - Rátonyi Gábor Tamás: A 96-os buszjárat története. Helyem Házam Palotám, III. évf. 2. sz. (2017. máj.) 2. o.
  13. Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Budapest: Budapesti Városszépítő Egyesület. 1989. 503. o.   9196 kat.