Pestújhelyi út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pestújhelyi út
A Rákospalotai Múzeum épülete a Pestújhelyi úton
A Rákospalotai Múzeum épülete a Pestújhelyi úton
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest, XV. kerület
Városrész Pestújhely
Korábbi nevei Budapesti utca, Budapest sugárút, gróf Andrássy Gyula utca, Somogyi Béla utca
Földrajzi adatok
Hossza kb. 2 km
Elhelyezkedése
Pestújhelyi út (Budapest)
Pestújhelyi út
Pestújhelyi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 18″, k. h. 19° 07′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 18″, k. h. 19° 07′ 39″

A Budapest XV. kerületi Pestújhelyi út Pestújhelyen található, a városrész két főutcája közül ez az észak-déli irányú.

Fekvése[szerkesztés]

Az út a Rákospalotai Körvasút sornál kezdődik és a Szerencs utcába torkollik. Négy tér található a Pestújhelyi út tengelyén: a Bezsilla Nándor utcánál a Pestújhelyi tér, a József Attila utca sarkán az Emlék tér, az Apolló utca kereszteződésében a Sztáray Mihály tér, és később a Templom tér.

Kialakulása[szerkesztés]

A Pestújhelyi út a Bezsilla Nándor és társai által szervezett nyaralónegyed, a Széchenyi-telep felparcellázásakor, 1897-ben tervezett útvonalként jött létre, mint a település észak-déli főutcája. Beépítettsége zársorú, illetve hézagosan zártsorú[1]. A mai Budapestbe integrált településrész szempontjából különös főút, hiszen lényegében nem vezet sehonnan sehova, de kezdetben - mint arról elnevezése is tanúskodik - a települést a fővárossal összekötő főútként tervezték. Az utca ugyanis az XIV. alsórákosi Telepes utca meghosszabbításának tekinthető, a két utat csak a körvasút választja el. Bezsilla 1897-ben kérelmezte is, hogy a Széchenyi-telep fővárossal való összeköttetésére villamost építsenek ki a mai Thököly út - Nagy Lajos király útja - Telepes utca - Pestújhelyi út vonalán, ami a Régi Fóti út - Fő út útvonalon kötötte volna össze a telepet Rákospalotával. Ezt a kérelmet azonban a Közlekedési Minisztérium elutasította, mondván: "A körvasút szintbeli kereszteződése ezen a helyen nem kívánatos."[2] A Pestújhelyi úton tehát bár tervezték, soha nem közlekedett villamos. Az utat és a környező mellékutcákat 1911-ben burkolták sárga keramittal. A burkolat annyira nevezetessége volt a környéknek, hogy 2014-ben emléktáblát állítottak az utolsó megmaradt útszakasznak[3]

Elnevezése[szerkesztés]

Az útvonal első elnevezése a település budapesti határától a mai Sztáray Mihály térig Budapest sugárút volt, onnan kifelé Budapesti utca. 1910-ben a Pestújhely önállósodásában játszott támogató szerepéért a belügyminiszterről gróf Andrássy Gyula utcára keresztelték (a névadó az ifjabb Andrássy Gyula volt)[4]. 1945-ben Somogyi Béla utca lett a neve, majd - mivel az 1950-ben létrjött Nagy-Budapest XV. kerületében már volt egy másik ugyanilyen nevű utca - a nevét 1953-ban Pestújhelyi útra változtatták[5].

Közlekedés[szerkesztés]

A Pestújhelyi út a Rákospalotai körvasút sortól a Sztárai Mihály térig, majd a tértől a Szerencs utcáig védett útvonal. Tömegközlekedés a korábban említett villamosvonal tervezését és létesítésének elvetését követően 1929. november 30-án[6] indult. Ekkor indította a Budapesti Autóbuszközlekedési Rt. (BARt) 24-es jelzéssel a Városligettől Pestújhelyig közlekedő járatát, mely körforgalomban közlekedve a Pestújhelyi úton a Templom tértől a mai Bezsilla Nándor utcán át haladt. Ma ugyanez a járat közlekedik az úton, 2008 óta már 124-es jelzéssel. A Pestújhelyi utat keresztezve a Sztáray Mihály térnél érinti a 224-es és a 231-es járat.

Jelentős épületek, parkok[szerkesztés]

  • Emlék tér A tér korábban önálló házszámmal bíró telek volt a Pestújhelyi úton, amelyen a községháza épülete állt. Az adminisztratív központ 1944-ben semmisült meg egy hatástalanítás közben felrobbant bomba miatt, számos áldozatot szedve. A telket később soha nem építették be, 1993-ban kapta az Emlék tér elnevezést, területén parkot és emlékhelyet alakítottak ki.
  • 31. sz A pestújhelyi postahivatal épülete, mely korábban a település első pénzintézete, a Pestújvárosi Takarékpénztár (későbbi nevén: Első Pestújhelyi Takarékpénztár) székháza volt. A postahivatal mai berendezésének számos elemét még az eredeti, 1910-es tárgyak alkotják[7]
  • 66. sz. Jelenleg gyermekotthon, korábban a Terv mozi épülete. Eredetileg 1912-ben nyílt, mint Sebők mozgó, majd a tulajdonos nevéről Oremre keresztelték. A közönség társadalmi-anyagi helyzetére való utalásként kapcamozi volt a gúnyneve. 1969-ben szűntek meg a vetítések, hivatalosan csak 1971-ben zárt be[8].
  • 81. sz. A település első, 1910-ben alapított óvodájának épülete, ahová 1991-ben költözött a Rákospalotai Múzeum.

Források, jegyzetek[szerkesztés]

  1. László Tamás: Pestújhelyi utcák, terek. In Holló Szilvia Andrea (szerk.): „Közös akarattal”. Budapest: Rákospalotai Múzeum. 2010. 35. o.  
  2. K. Juhász Erzsébet: Százéves a budapesti bal parti körvasút. In Mezei István (szerk.): Vasúthistóriai évkönyv 1989. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Vállalat. 1989. 419. o.  
  3. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Tudjátok, minek állítottak emléktáblát? Egy útburkolatnak! Urbanista blog, (2014. szept. 29.).
  4. László Tamás: Pestújhelyi utcák, terek. In Holló Szilvia Andrea (szerk.): „Közös akarattal”. Budapest: Rákospalotai Múzeum. 2010. 11. o.  
  5. Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 399. o (2006). ISBN 963 9469 06 8 
  6. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A 124-es (24-es) busz története. Budapest, XV. kerületi blog, 2015. március 1. (Hozzáférés: 2017. október 19.)
  7. Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve. Pestújhely: Rákospalotai Múzeum. 1997. 97., 98. o.  
  8. Wotan doctor: Budapest XV. kerület Terv mozi. Budapesti régi mozik (Hozzáférés: 2017. szept. 17.)