Fő tér (Újpalota)

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fő tér
A Fő tér 1974-ben
A Fő tér 1974-ben
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest, XV. kerület
VárosrészÚjpalota
Korábbi neveinévtelen volt
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Fő tér (Budapest XV. kerülete)
Fő tér
Fő tér
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 08′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 08′ 26″

A Fő tér Budapest XV. kerületében, Újpalotán található. A tér fontos közlekedési csomópont, és a lakótelep központi tere. A Fő térnek sem földrajzilag, sem kialakulását tekintve nincs köze a szintén XV. kerületi, de Rákospalotán található Fő úthoz.

Fekvése[szerkesztés]

A térbe torkollik a Nyírpalota út, a Zsókavár és a Páskomliget utca, valamint a környék zegzugos parkjainak és összekötő utcácskáinak, parkoló ki- és bejáratainak egy része is. Helyrajzi értelemben a Fő tér a Nyírpalota út és a Zsókavár utca hajlatával körülölelt park,[1] tágabb értelemben azonban ide sorolják a jelentős területet elfoglaló útkereszteződést és a közvetlen szomszédságukban lévő épületeket, mint például a Víztoronyházat vagy a vásárcsarnokot. A térre eső házszámot nem visel egy épület sem. A tér területe 13 000 m2.[2]

Kialakulása[szerkesztés]

A tér mesterségesen, tervezőasztalon született, akárcsak a lakótelep egésze, tehát organikus fejlődése nem volt. A lakótelep beépítési tervét Mester Árpád, Tenke Tibor és Callmeyer Ferenc készítették. Tenke elképzelése a lakótelep egészével kapcsolatban az volt, hogy egy városias város születik, melyet két fő út és az azok metszéspontjában kialakított főtér alkot.[3] Az eredeti tervek szerint a mai park helyén épült volna fel Újpalota kulturális- és bevásárlóközpontja, az ún. C5 jelű központ, ahol többféle áruház, kisebb szolgáltatóközpontok, mozi, könyvtár és még jégpálya is helyet kapott volna.[4] Anyagi okokból ez a beruházás azonban a lakótelep építésekor elmaradt. Később, 1987-ben újabb tervek születtek szabadidőközpont és áruház építésére, melyek a helyi egyeztetésig jutottak, de – szintén anyagi okokból – végül nem épült meg semmi.[5] A rendszerváltást követően, majd 1996-ban is felmerült a Fő tér a városrész első temploma felépítésének helyszíneként, ez az elképzelés azonban a lakosságot is megosztotta, a kerület vezetése pedig ezt látva nem támogatta az elképzelést.[5] A lakótelep Fő terének környezetalakítására és az itt lévő Újpalotai közösségi ház fejlesztésére, nagyarányú bővítésére országos és nyilvános ötletpályázatot 2011-ben hirdetett az önkormányzat, melynek nyertesei Láris Barnabás és Vesztergom Ádám közös elképzelése volt.[6] A konkrét terveket Bődi Imre és Frikker Zsolt készítette el.[7]

Elnevezése[szerkesztés]

A térnek a 20. század végéig hivatalosan nem volt neve, de a környéken lakók már a kezdetektől így nevezték a kereszteződés melletti parkot. 1978-ban például az Újpalotai Napok műsorfüzetében is ezen a néven – Fő tér – szerepelt a programok helyszíne.[5] 2000-ben, az ezredéves évforduló kapcsán merült fel, hogy nevet kellene adni a térnek, és a helyi újságban kiírt szavazást követően a Fő tér, Nyírpalota tér, Palota tér elnevezési javaslatokból a Fő térre szavaztak a legtöbben, így a 2000. december 29-i képviselőtestületi ülésen erről az elnevezésről született döntés.[8] (Néhány forrásban és térképen is megjelent Nyírpalota tér elnevezés téves, ezt a teret sosem hívták így.)

Tömegközlekedés[szerkesztés]

A tér a városrész jelentős tömegközlekedési átszállóhelye. A város felől érkező járatokról itt szállnak át a legtöbben a Páskomliget és a Zsókavár utca felé. A kereszteződés méreteit jellemzi, hogy – bár Fő tér elnevezésű megálló minden irányból csak egy van –, tulajdonképpen irányonként két-két megálló érinti. A csarnokhoz közelebb eső megállókat Vásárcsarnoknak nevezik, az attól távolabbiakat Fő térnek. A téren áthalad a 69-es villamos, valamint a 7-es, 7E, 7G, 8E, 46-os, 96-os 108E, 130-as, 133E, 196-os, 196A, 296-os és 296A buszoknak is van megállója. Az éjszakai órákban a 973-as, 979-es, 996-os és 996A buszok érintik.

Jelentős szobrok, épületek[szerkesztés]

Tenke Tibor emléktáblája a téren
  • 2008. június 27-én adták át[10] a Fő téri szökőkutat. A Ganz-Hydro Kft. által készített egyébként ízléses berendezés a helyi civil erők és a városvezetés nagy erőpróbája volt, ugyanis a Budapest Galéria és a helyi lakók is egy másik pályázó, Dréher János szobrászművész Csobogó alkotását szerették volna a téren látni, ám Hajdu László polgármester mindenkivel szembeszegülve végigvitte az alig támogatott szökőkút kivitelezését.[11]
  • 2009. szeptember 26. óta áll a parkban a Tenke Tibor emlékkő, melynek felállítását a helyi civil szervezeteket tömörítő Nyírpalota Társaság kezdeményezte.[12]
  • 2014. június 4-én avatták Dréher János Biciklista szobrát a közeli Száraznád utca 5. szám előtt, a Fő tér vonzáskörzetében.[13]
  • A Fő tér legendás intézménye volt a Stop Presszó (felirata szerint: Stop Espresso). Az 1970-es évek első felében, még a telep építésének idején ideiglenes jelleggel felhúzott faépület kezdetben tisztes vendéglátóipari egység volt, ám a rendszerváltást követően lezüllött, megkeserítve a környékbeliek életét. A kocsma 2012 február 15-én zárt be, és egy év múltán elbontották.[14]

Bár a térre nincs számozva épület, megemlítendő, hogy az , a Víztoronyház (Nyírpalota út 71.), az előtte álló szivattyúház, és a Vásárcsarnok is a Fő tér utcaképéhez tartozik. Ugyan hivatalos címe szerint a Zsókavár utca 15-ben van, de a tér sarkához esik közel az Újpalotai Közösségi Ház.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A 91158/31 helyrajzi szám Ötletpályázat az újpalotai lakótelep Fő terének környezetalakítására és az itt lévő Újpalotai Közösségi Ház fejlesztésére, nagyarányú bővítésére. XV. kerületi Önkormányzat (2011. március 1.) (Hozzáférés: 2017. augusztus 31.) arch
  2. ↑ Újpalota - Fő tér. Zöldkalauz (2001) (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.) arch
  3. ↑ Tenke Tibor: Miért lett ilyen Újpalota? Városépítés, X. évf. 1974/5. sz. (1974) 28–29. o.
  4. ↑ Callmeyer Ferenc, Reischl Péter: Újpalota lakótelep módosított beruházási programja. Műszaki Tervezés, IX. évf. 1. sz. (1969) 15–20. o.
  5. ↑ a b c Kelemen Árpád: Fő tér - közösségi tér. Helyem Házam Palotám, III. évf. 3. sz. (2017. augusztus) 4. o.
  6. ↑ dr. Novák Ágnes (szerk.): Fő tér és közösségi ház. Budapest: XV. kerületi Önkormányzat. 2011.  
  7. ↑ Újpalotai közösségi ház tervpályázat - Bődi Imre és Frikker Zsolt I. díjas munkája. Építészfórum (2014. október 3.)
  8. ↑ Rátonyi Gábor Tamás: Tények és talányok Újpalota utcaneveivel kapcsolatban. Helyem Házam Palotám, II. évf. 2–3. sz. (2016. augusztus) 28. o.
  9. ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Negyven éve áll a Fő téren az újpalotai Centenáriumi emlékmű (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2014. augusztus 19. (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  10. ↑ sz. n: Enyhülést hoz a kánikulába. Városházi Napló, XVII. évf. 14. sz. (2008. augusztus 11.) 4. o.
  11. ↑ Lipp Tamás: Álom szocreál kivitelben. Budapest: Újpalotai Szabadidő Központ. 2009. 148. o.  
  12. ↑ Ocsovai András: Tenke Tibor-emlékkő. Köztérkép (2010) (Hozzáférés: 2017. szeptember 1.)
  13. ↑ Riersch Tamás: Helyére került a Biciklista. Életképek, (2014. június 5.) arch Hozzáférés: 2017. szeptember 1.
  14. ↑ Kelemen Árpád: Cím nélkül. Páskomliget - Újpalota városrész helytörténeti füzete, (2013) 30. o.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fő_tér_(Újpalota)&oldid=26973475”