Újpalota (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Újpalota
Az 1972–76 között épült víztoronyház
Az 1972–76 között épült víztoronyház
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XV. kerület
Népesség
Teljes népesség 36 259 fő (2001. febr 1.)[1] +/-
Elhelyezkedése
Újpalota (Budapest)
Újpalota
Újpalota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 08′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 29″, k. h. 19° 08′ 31″

Újpalota Budapest XV. kerületének városrésze, mely két negyedből áll: ismertebb az Újpalotai lakótelep, de jelentős még a Késmárk utcai úgynevezett munkahelyi övezet,[2] más szóval iparterület.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Szentmihályi út a Bánkút utcától – Rákospalotai határút – Vezseny utca – MÁV Körvasút - Drégelyvár utca – Madách utca – Hősök útja – Szerencs utca – Pörge utca délkeleti oldalán fekvő telkek délkeleti oldalait összekötő vonal – Gazdálkodó út – Bánkút utca a Szentmihályi útig.[3]

Kialakulása, története[szerkesztés]

A mai Újpalota városrész területe 1950-ben lett Budapest része, azt megelőzően Rákospalotához, és kis részben Pestújhelyhez tartozott. A területen elsősorban mezőgazdasági művelés folyt, kevés lakójának egy része az úgynevezett Erdődűlőn[4], más része a Honfoglalástelepen élt.[5] A Rákosszentmihállyal összeköttetést teremtő Késmárk utca környéki ipari üzemek kialakulása az 1910-es évekre tehető,[6] de tervezett ipartelepítés csak az 1950-es években kezdődött.[7]

Késmárk utcai munkahelyi övezet[szerkesztés]

A Resinol Illóolajgyár az 1910-es években költözött a területre (a gyár központja Kőbányán volt), de az 1930-as évekre felszámolta telephelyét. A Ferroglobus (bejárata a Rákospalotai Körvasút sorról) 1952-ben költözött a környékre, a Villamosipari Kutató Intézet beruházásai 1962-69 között zajlottak, a Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat (MEGÉV) 1967-ben alakult - ezen belül a későbbi Agrotek-székház 1965-ben és 1970-ben két ütemben épült fel[8] - az Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat építése pedig 1969-re fejeződött be.[7]

Az Erőkart 1997-ben privatizálták, ekkortól Siemens Erőműtechnika Kft. néven működött tovább[9], a Raiffeisen Bank irodaháza 2002-re készült el[10]

Újpalotai lakótelep[szerkesztés]

A lakótelep alapkőletétele 1969-ben volt, legkésőbb az ún. Víztoronyházba költöztek be a lakók 1976-ban. Valójában sosem lett kész teljesen, hiszen a Fő térre tervezett kulturális központot a források hiányára hivatkozva nem kezdték el építeni. A lakótelep 1969-től a Tenke Tibor vezette építészmérnöki kar, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet munkatársainak tervei alapján épült részben az addigi mezőgazdasági területen.[11] Az eredetileg tervezett 13 500 helyett végül 15 400 lakást adtak át.[12]

A lakótelep két - mára gyakorlatilag egybeforrt - részből áll: a Tenke Tibor, Callmeyer Ferenc, Mester Árpád által tervezett, Páskomliget lakótelep munkacímű telepből, és az ún. Frankovics Mihály úti lakótelepből.[13] A lakótelep e két egységét a Késmárk utca választja el. Bár a telep két részének tervezése külön történt, az építkezés közel azonos időben zajlott, ezért a kezdeti különbségek később kiegyenlítődtek, és ma már nem tartják számon a telep két egységét.

Bár nem a lakótelepen épült, sőt, nem is Újpalotán, hanem Rákospalotán, a Szentmihályi út túloldalán mégis jelentős hatást gyakorolt a telepen élőkre az 1996-ban felépült[14] Pólus Center és a 2003-as AsiaCenter.

2008. december 27-én szentelték fel a lakótelep - és a városrész - első templomát, a római katolikus Budapest újpalotai boldog Salkaházi Sára plébániatemplomot.[15]

Elnevezése[szerkesztés]

Az Újpalotai Boldog Salkaházi Sára Templom

Az Újpalota név kezdetben csak a lakótelepet jelölte, mára azonban városrészként nagyobb területet fed le. Mint önálló városrészt 1991-ben, a főváros városrészeinek kialakításáról szóló határozatban hozták létre. Nevének meghatározásakor felhasználták a korábban csak a lakótelepre értett Újpalota kifejezést. Ezt a nevet lakótelep építése előtti névkeresés során ötlötték ki Rákospalota nevéből, melyhez 1950-ig tartozott a terület, emlékezve a középkori Palota településre.[12]

Jelene[szerkesztés]

A Studio Metropolitana urbanisztikai kutatóközpont 2005-ben készült felmérése szerint[16] a vizsgált 14 lakótelepből Újpalota a 12. helyen végzett a lakóhely kedveltségét vizsgáló kérdésre adott válaszok alapján.

Közlekedés[szerkesztés]

Az újpalotai lakótelepbe (pontosabban a Szentmihályi útba) torkollik a Thököly út folytatása. A körvasút felett 1973-ban felépült Csömöri úti felüljárón át a XV. kerületi Drégelyvár utcán és Nyírpalota úton halad tovább a forgalom. Ezek a lakótelep legfontosabb útvonalai. Szintén fontos szerepet tölt be a Szentmihályi út, ami az úgynevezett Munkáskörút része: Újpestről indul, és a XV. kerületen át Rákosszentmihályra vezet, három külső kerületet kötve össze.

Tömegközlekedés[szerkesztés]

Korábbi elképzelések szerint a lakótelepre kivezették volna a 4-es metrót (a metró neve tervezése óta DBR, vagyis Dél-Buda–Rákospalota), ez azonban költséghiány miatt mára már terv szinten sem létező jövőkép. Jelenleg a legnagyobb forgalmat a 7-es, 7E, 8E, 108E és 133E buszjáratok bonyolítják le, melyek a lakótelepet Budapest belvárosával és Dél-Budával kötik össze. Fontos még a 69-es villamos, amely Zuglón keresztül az 1-es metró Mexikói úti végállomásával teremt összeköttetést. A 96-os, a 196-os, a 196A, a 296-os, valamint a 296A jelzésű autóbuszok az Újpesti 3-as metró végállomásával, Békásmegyerrel és a Káposztásmegyeri lakóteleppel és az újpesti Fóti úttal köti össze a lakótelepet. A 130-as busz a 2-es metró Puskás Ferenc Stadion metróállomásig, a 46-os busz pedig a XVI. és XVII. kerületek irányában közlekedik. Bár korábban volt közvetlen kapcsolata a lakótelepnek az Örs vezér terével, ma már csak az Újpalotát épphogy csak érintő 231-es és 277-es busz közlekedik abba az irányba (a járatoknak mindössze három megállója érinti a lakótelepet).

Források[szerkesztés]

  1. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota - Pestújhely - Újpalota Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzata
  3. Budapest teljes utcanévlexikona (Dinasztia KiadóGemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7
  4. Szabóné Molnár Ida: Gyökereink: Erdődűlő története, Újpalota születése. (hely nélkül): magánkiadás. 2002.  
  5. Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve. Pestújhely: Rákospalotai Múzeum. 1997. 33. o.  
  6. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Pestújhely és Rákospalota HÉV-vonala. XV. kerületi blog, 2014. április 18. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
  7. a b W. Somogyi Ágnes: Adattár Budapest XV. kerülete történetének tanulmányozásához. Budapest: XV. kerületi Tanács. 1969. 122. o.  
  8. Kovács Ildikó: Művészet a falon a Késmárk utcában. Életképek, VIII. évf. 2. sz. (2018. feb. 8.) 17. o.
  9. A Késmárk utcai telephelyről. Siemens Magyarország, 2001. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
  10. IRODAÉPÜLETEK Raiffeisen Bank Zrt. irodaház. Szekér építész és belsőépítész stúdió, 2002. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
  11. Újpalota 40. évfordulóján elhangzott előadásból
  12. a b Csordás Lajos: Palotanegyed a munkásosztálynak cikk Népszabadság, 2010. január 28-án
  13. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Frankovics Mihály utcai lakótelep. XV. kerületi blog, 2013. október 22. (Hozzáférés: 2018. február 22.)
  14. Papp Géza: Már 20 éve plázázunk. Fővárosi blog (2016. okt. 14.) (Hozzáférés: 2018. márc. 6.)
  15. A plébánia honlapjának információja. Budapest újpalotai boldog Salkaházi Sára plébánia honlapja
  16. Studio Metropolitana: Budapesti lakótelepek megítélése (tanulmány) [1] Archiválva 2009. április 27-i dátummal a Wayback Machine-ben (2010. január 22.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]