Körvasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Körvasút (273)
Budapest és környékének vasúti térképe
Budapest és környékének vasúti térképe
Vonal:1A
Hossz:21 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Körvasút témájú médiaállományokat.
Déli pályaudvar melletti becsatlakozás
Alkotás u. - Nagyenyed u. (17-es, 59-es és 61-es villamos)
Déli pályaudvar
Krisztina körút (56-os és 56A villamos)
Várfok utca
Széll Kálmán tér (villamos végállomások)
Széna tér
egykori Ganz Villamossági Művek felé
Mechwart liget
Margit körút (4-es, 6-os és 17-es villamos)
Bem rakpart és Bem József utcai elbontott szakasz
Budapest H5 HÉV.svg Batthyány tér vá. felé
Margit híd
Komjádi elág. Margit híd felszíni mh. felé (volt Császárfürdő vá.)
Szépvölgyi út
Tímár utca
Árpád híd
Szentlélek tér
Óbudai Szeszgyár felé
Budapest H5 HÉV.svg Szentendre felé
Budapesti Harisnyagyár felé
iparvágány az Óbudai Hajógyár felé a K-hídon át
Szentendrei úti házgyár felé
Óbuda-Gázgyár[1]
Gázgyári kiágazás
Szentendrei úti házgyár felé
megszűnt Gázgyári (aquincumi) delta, 2 Esztergom felé
Újpesti vasúti híd a Duna felett
Váci út
16,5 Újpest (Újpest-Városkapu Budapest M3 Metro.svg )
megszűnt Vizafogó vasútvonal
Új Palotai út
15,3 Angyalföld
Béke utca
kiágazás az Angyalföld kocsiszínbe
iparvágány a Chinoin Gyógyszergyár és az Újpesti Erőmű felé
Szent László út
2 (Nyugati pályaudvar felé)
Híd a 70 és a 71 felett ("Marcheggi híd")
13,3 Angyalföldi elágazás (70, 71 Nyugati pu. / Vác felé)
M3 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
Erzsébet királyné útja - Kolozsvár utca
Pestújhely
11,8 Újpalota
Csömöri út - Drégelyvár utca
ThyssenKrupp Ferroglobus vontatóvágánya
Mogyoródi út
Agroker vontatóvágánya
9,9 Rákosszentmihály
Fogarasi út - Csömöri út
Füredi utca
Budapest - Sashalom
Híd a Budapest H8 HÉV.svg és a Budapest H9 HÉV.svg felett
Kerepesi út
Rákos-patak
Méhes utca / Heves utca
Rákosfalva (tervezett)
iparvágány az Egis Gyógyszergyár felé
Keresztúri út
80a Hatvan, 120a Újszász - Szolnok felé
a fémfeldolgozó (FeFe) és a kőbányai gyárak felé
Fehér út
4,6 Kőbánya felső
elágazás a 100a felé ("Királyvágány")
Híd a 100a felett
Pongrác út
elágazás a Keleti pályaudvar felé (és volt "Konténer delta")
Kőbányai út
iparvágány kiágazás Kőbánya-Hízlaló felé[2]
elágazás Kőbánya-Kispest felé (100a Cegléd - Szolnok felé)
Vajda Péter utca
Üllői út
Gyáli úti felüljáró
Népliget (tervezett)
Ferencváros kocsiszín[3] / Ferencváros - Keleti rendező felé
0 Ferencváros pályaudvar
Ferencváros - Nyugati rendező felé
150 Kelebia felé
Külső-Mester utca
Gubacsi út
Soroksári út
Danubius (tervezett)
Budapest-Dunapart teherpályaudvar felé [4]
Budapest H7 HÉV.svg
Összekötő vasúti híd a Duna felett
Nádorliget utca
Nádorkert (tervezett)
Budafoki út
Szerémi út
Fehérvári út
Bartók Béla út
egykori deltavágány a Déli pályaudvar felé 1910-ig
kanyar Kelenföld felé
a Déli pályaudvar felé tartó vonal hídja
kiágazás a Déli pályaudvar felé (Dayka elágazás)
kanyar Ferencváros felé (Dayka elágazás)
(-6,4) Kelenföld vasútállomás Budapest M4 Metro.svg
egykori Andor utcai vontatóvágány[5]
1 Hegyeshalom - Rajka felé
Egér út
Keserű-ér
40a Pusztaszabolcs, 30a Székesfehérvár felé

A körvasút a budapesti vasútvonalakat és pályaudvarokat összekötő vasútvonalak közös elnevezése.

Jobb parti körvasút[szerkesztés]

1892-ben épült. Kétvágányos – a H5-ös HÉV és a Bem József utcai villamospálya kivételével – nem villamosított iparvágányként üzemelt. A Duna jobb partján levő összekötővágányok: ÓbudaÓbudai Gázgyár–(Filatorigát teherpályaudvar felőli becsatlakozással)–Margit híd–budai villamoshálózat–Déli pályaudvarKelenföld vasútállomás. 1972-ben a Margit-hídi HÉV-végállomás átépítésével a kapcsolat kettészakadt, de a déli részén a Déli pályaudvar és a Margit körúti Ganz Villamossági Gyár között még az 1990-es évek közepéig fennmaradt a teherforgalom.

Bal parti körvasút[szerkesztés]

Szintén 1892-ben épült, a Duna bal partján levő összekötővágányok: Rákospalota-Újpest–(Budapest Angyalföld és Rákosrendező felőli becsatlakozással)–Rákosszentmihály–(Rákos felőli becsatlakozással)–Kőbánya felső–Budapest Ferencváros–Soroksári út teherpályaudvar (Dunapart teherpályaudvar felőli egykori becsatlakozással).

A Budapest Keleti pu.–Budapest Nyugati pu. vonalszakasz[szerkesztés]

A köznyelvben körvasút megnevezés alatt általában a Rákosrendező és Kőbánya felső közötti vonalat értik. 80 km/h sebességű, kétvágányú, villamosított, részben automatikus térközjelzőkkel ellátott. Menetrendi száma: 273.

A nemzetközi személyforgalomban és a nemzetközi teherforgalomban kiemelt fontosságú a (Bp. Nyugati pu.–) RákosrendezőKőbánya felső (–Bp. Keleti pu.) vonalszakasz, ezt használják a Keleti pályaudvarról Szobon át Pozsony felé közlekedő EuroCity-vonatok, valamint az észak–déli tengelyen és a Szlovákia felől Magyarországra érkező vagy oda induló tehervonatok. A Budapest–Cegléd vonal átépítése esetén itt haladnak a Nyugati pályaudvarról induló vonatok Szolnok felé, a Rákos–Újszász–Szolnok kerülő útirányon.

A Keleti és a Kelenföldi pályaudvar közötti pálya viseli az 1a menetrendi számot.

Összeköttetések[szerkesztés]

A jobb és bal parti körvasút az Újpesti vasúti hídon és az Összekötő vasúti hídon keresztül van összekötve. Eredetileg a Déli pályaudvar felől is volt kapcsolat az Összekötő vasúti híd felé egy deltavágánnyal (a mai Dayka elágazásnál Kelenföld vasútállomás előtt), de ezt a kanyarívet 1912-re már megszüntették. 1943-ban vágánykapcsolat épült a mai Petőfi hídon keresztül (akkor Horthy Miklós-híd), hogy az Összekötő vasúti híd bombázása esetén a forgalom kerülőúton biztosítható legyen.[6] 1950 és 1955 között kapcsolatban állt a két hálózat a mai Árpád hídon keresztül is (akkor Sztálin-híd), mivel az Újpesti vasúti híd újjáépítése előtt ideiglenes megoldásként a vizafogói vonal és az Árpád híd villamosvágányainak felhasználásával teremtettek vasúti kapcsolatot a budai oldallal. 1945–1950 között pedig a Déli pályaudvar felé közlekedtek a budai oldal tehervonatai.

Fejlesztések[szerkesztés]

A 2020-ban megalakult Budapest Fejlesztési Központ egyik nagyszabású projektjének eltökélt célja hosszú távon az agglomerációs településekről a fővárosba jelenleg autóval bejárók átcsábítása az egységes koncepció alapján korszerűsített vasúti hálózatra a fővárosi közutak túlterheltségének csökkentése érdekében. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia megvalósításának első lépése Összekötő vasúti híd rekonstrukciója és bővítése.[7]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]