Ugrás a tartalomhoz

Körvasút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körvasút
Budapest és környékének vasúti térképe
Budapest és környékének vasúti térképe
Hossz:21 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Körvasút témájú médiaállományokat.
Déli pályaudvar melletti becsatlakozás
Alkotás u. - Nagyenyed u. (17-es, 59-es és 61-es villamos)
Déli pályaudvar
Krisztina körút (56-os és 56A villamos)
Várfok utca
Széll Kálmán tér (villamos végállomások)
Széna tér
egykori Ganz Villamossági Művek felé
Mechwart liget
Margit körút (4-es, 6-os és 17-es villamos)
Bem rakpart és Bem József utcai elbontott szakasz
Batthyány tér vá. felé
Margit híd
Komjádi elág. Margit híd felszíni mh. felé (volt Császárfürdő vá.)
Szépvölgyi út
Tímár utca
Árpád híd
Szentlélek tér
Óbudai Szeszgyár felé
Szentendre felé
Budapesti Harisnyagyár felé
iparvágány az Óbudai Hajógyár felé a K-hídon át
Szentendrei úti házgyár felé
Óbuda-Gázgyár[1]
Gázgyári kiágazás
Szentendrei úti házgyár felé
megszűnt Gázgyári (aquincumi) delta, 2 Esztergom felé
Újpesti vasúti híd (Duna)
Váci út
16,5 Újpest (Újpest-Városkapu )
megszűnt Vizafogó vasútvonal
Újpalotai út
15,3 Angyalföld
Béke utca
kiágazás az Angyalföld kocsiszínbe
iparvágány a Chinoin Gyógyszergyár és az Újpesti Erőmű felé
Szent László út
2 Nyugati pályaudvar felé
Híd a 70 és a 71 felett ("Marcheggi híd")
13,3 Angyalföldi elágazás 70, 71 Nyugati pu. / Vác felé
Erzsébet királyné útja - Kolozsvár utca
Pestújhely
11,8 Újpalota
Csömöri út - Drégelyvár utca
ThyssenKrupp Ferroglobus vontatóvágánya
Mogyoródi út
Agroker vontatóvágánya
9,9 Rákosszentmihály
Fogarasi út - Csömöri út
Füredi utca
Budapest - Sashalom
Híd a és a felett
Kerepesi út
Rákos-patak
Méhes utca / Heves utca
Rákosfalva (tervezett)
iparvágány az Egis Gyógyszergyár felé
Keresztúri út
80a Hatvan, 120a Újszász - Szolnok felé
a fémfeldolgozó (FeFe) és a kőbányai gyárak felé
Fehér út
4,6 Kőbánya felső
elágazás a 100a felé ("Királyvágány")
Híd a 100a felett
Pongrác út
elágazás a Keleti pályaudvar felé (és volt "Konténer delta")
Kőbányai út
iparvágány kiágazás Kőbánya-Hízlaló felé[2]
elágazás Kőbánya-Kispest felé (100a Cegléd - Szolnok felé)
Vajda Péter utca
Üllői út
Gyáli úti felüljáró
Népliget (tervezett)
Ferencváros kocsiszín[3] / Ferencváros - Keleti rendező felé
0 Ferencváros vasútállomás
Ferencváros - Nyugati rendező felé
150 Kelebia felé
Külső-Mester utca
Gubacsi út
Soroksári út
Danubius (tervezett)
Budapest-Dunapart teherpályaudvar felé [4]
Összekötő vasúti híd (Duna)
Nádorliget utca
Nádorkert (tervezett)
Budafoki út
Szerémi út
Fehérvári út
Bartók Béla út
egykori deltavágány a Déli pályaudvar felé 1910-ig
kanyar Kelenföld felé
a Déli pályaudvar felé tartó vonal hídja
kiágazás a Déli pályaudvar felé (Dayka elágazás)
kanyar Ferencváros felé (Dayka elágazás)
(-6,4) Kelenföld vasútállomás
egykori Andor utcai vontatóvágány[5]
1 Hegyeshalom - Rajka felé
Egér út
Keserű-ér
40a Pusztaszabolcs, 30a Székesfehérvár felé

A körvasút a budapesti vasútvonalakat és pályaudvarokat összekötő vasútvonalak közös elnevezése.

Jobb parti körvasút

[szerkesztés]

1892-ben épült. Kétvágányos – a szentendrei HÉV és a Bem József utcai villamospálya kivételével – nem villamosított iparvágányként üzemelt. A Duna jobb partján levő összekötővágányok: ÓbudaÓbudai Gázgyár – (Filatorigát teherpályaudvar felőli becsatlakozással) – Margit híd – budai villamoshálózat – Déli pályaudvarKelenföld vasútállomás. 1972-ben a Margit hídi HÉV-végállomás átépítésével a kapcsolat kettészakadt, de a déli részén a Déli pályaudvar és a Margit körúti Ganz Villamossági Gyár között még az 1990-es évek közepéig fennmaradt a teherforgalom.

Bal parti körvasút

[szerkesztés]

Szintén 1892-ben épült, a Duna bal partján levő összekötővágányok: Rákospalota-Újpest – (Angyalföld és Rákosrendező felőli becsatlakozással) – Rákosszentmihály – (Rákos felőli becsatlakozással) – Kőbánya felső – Ferencváros – Soroksári út teherpályaudvar (Budapest-Dunapart teherpályaudvar felőli egykori becsatlakozással).

A Budapest-Keleti – Budapest-Nyugati vonalszakasz

[szerkesztés]

A köznyelvben körvasút megnevezés alatt általában a Rákosrendező és Kőbánya felső közötti vonalat értik. 80 km/h sebességű, kétvágányú, villamosított, részben önműködő térközjelzőkkel van ellátva. 1951-ben villamosították. 1928-1945 között bonyolított helyi személyforgalmat, ami 2020-ban indult újra az S76-os személyvonat formájában Pilisvörösvár és Rákos vasútállomás között a hajdani Rákosszentmihály és Sashalom helyett csak a Pestújhelyről - az 1973-ban átadott Csömöri úti felüljáró közelébe átköltöztetett - Újpalotára átnevezett megállóhelyet érintve.

A nemzetközi személyforgalomban és a nemzetközi teherforgalomban kiemelt fontosságú a (Budapest-Nyugati –) RákosrendezőKőbánya felső (– Budapest-Keleti) vonalszakasz, ezt használták korábban a Keleti pályaudvarról Szobon át Pozsony felé közlekedő EuroCity-vonatok, valamint változatlan intenzitással az észak–déli tengelyen és a Szlovákia felől Magyarországra érkező vagy oda induló tehervonatok. A Budapest – Cegléd vonal átépítése esetén itt haladnak a Nyugati pályaudvarról induló vonatok Szolnok felé, a Rákos – Újszász – Szolnok kerülő útirányon.

Összeköttetések

[szerkesztés]

A jobb és bal parti körvasút az Újpesti vasúti hídon és az Összekötő vasúti hídon keresztül van összekötve. Eredetileg a Déli pályaudvar felől is volt kapcsolat az Összekötő vasúti híd felé egy deltavágánnyal (a mai Dayka elágazásnál Kelenföld vasútállomás előtt), de ezt a kanyarívet 1912-re már megszüntették. 1943-ban vágánykapcsolat épült a mai Petőfi hídon keresztül (akkor Horthy Miklós-híd), hogy az Összekötő vasúti híd bombázása esetén a forgalom kerülőúton biztosítható legyen.[6] 1950 és 1955 között kapcsolatban állt a két hálózat a mai Árpád hídon keresztül is (akkor Sztálin-híd), mivel az Újpesti vasúti híd újjáépítése előtt ideiglenes megoldásként a Vizafogó vasútvonal és az Árpád híd villamosvágányainak felhasználásával teremtettek vasúti kapcsolatot a budai oldallal. 1945–1950 között pedig a Déli pályaudvar felé közlekedtek a budai oldal tehervonatai.

Fejlesztések

[szerkesztés]

A 2020-ban megalakult Budapest Fejlesztési Központ egyik nagyszabású projektjének eltökélt célja hosszú távon az agglomerációs településekről a fővárosba jelenleg autóval bejárók átcsábítása az egységes koncepció alapján korszerűsített vasúti hálózatra, a fővárosi közutak túlterheltségének csökkentése érdekében. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia megvalósításának első lépése az Összekötő vasúti híd rekonstrukciója és bővítése volt.[7]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]