Kerepesi út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kerepesi út
Kerepesi út, Örs vezér tere, Budapest.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kerepesi út (Budapest)
Kerepesi út
Kerepesi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerepesi út témájú médiaállományokat.

A Kerepesi út Budapest egyik legfontosabb és legforgalmasabb sugárútja. Ma a Keleti pályaudvartól az egykori városhatárig (ami 1950-től a X. és XVI. kerület határa), a Sárgarózsa utcáig tart. 1906 előtt a Kerepesi út része volt „Belső Kerepesi út” néven[1] a Rákóczi út is, amikor is a szakaszt II. Rákóczi Ferencről nevezték át, mivel ekkor ezen az úton kísérték hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig; a (1906-ig) „Külső Kerepesi út” pedig 1923-ig egészen Kerepesig, illetőleg Hatvanig tartó országút is volt.[2]

A modern útrendszerben a Kerepesi út a 3-as főút része (utóbbit a Clark Ádám tértől számítják), igaz a 3-as főút jelzést csak Budapest közigazgatási határán kívül használják.

Története[szerkesztés]

Az egykori Kerepesi út története (a mai Rákóczi utat is ideértve) a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. Az egykor fallal körülvett Pestről kivezető útvonal a Hatvani kapu felé tartott. Az Andrássy úttal ellentétben természetes fejlődés során nyerte el funkcióját. Nevét útvonala alapján kapta, mivel Kerepesen halad keresztül, tágabb értelemben pedig Hatvanig tart, amire a kezdetét is jelző egykori Hatvani kapu is utalt.

Valamikor a Hatvani út (a mai Kossuth Lajos utca) is a része volt. A 18. században a belvárosi szakasznak még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strasse-nak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig ezen az úton kísérték. Az esemény megörökítésére ezt a szakaszt átnevezték Rákóczi úttá. Ekkortól nevezték át az addig „Külső kerepesi-út” elnevezésű utat „Kerepesi-út“-ra, illetve ennek következtében az addig volt „Rákóczi-utcza” (a Rákóczi téri csarnok mellett[3] a tértől a Víg utcáig,[4] 1931-től Vásár utca[5]) a Táncsics, a Csömöri út Baross tértől a Hajtsár útig tartó szakasza a Thököly út, az addigi „Thököly-utcza” (a Tisza Kálmán tér és a Népszínház utca között) pedig a Vay Ádám nevet kapta.[6]

A Kerepesi út első épületeinek egyike az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A hozzá csatlakozó pesti közkórház, a „Rókus” ugyanezen század végén épült fel. Az 1840-es években látták el az utat kövezettel, ugyanakkor a világításáról is gondoskodtak: kandeláberekre gázlámpákat szereltek fel. 1868-ban megindult rajta a lóvasút, majd 1897-től a villamosvasút. 1908–1909-ben a makadámutak kátrányosítására tett első kísérleteket a Thököly és a Kerepesi utakon[7] végezték.

Egykor Pest belvárosától Kerepesig húzódott, de az idők során több szakaszát is átnevezték. A Rákóczi úti szakaszon kívül így történt az Örs vezér tere utáni részekkel is. 1923-ban (Horthy Miklós kormányzóvá választását követően) innentől Kerepesig Horthy Miklós út, a második világháború befejezése után pedig Szabadság út(ja) lett.[8][9] Később ennek a fővárosi szakaszát az egykori városhatártól (ami 1950-től a X. és XVI. kerület határa) ismét átnevezték: előbb a Pirosrózsa utca 1. és Sárga­rózsa utca 1-től a Katóka utcáig (Sashalom és Mátyásföld határa) még megmaradt Szabadság néven, a Sarjú utcától Cinkotáig pedig felvette a Széchenyi út, 1977 után pedig ez az egész szakasz (Nagyiccétől a Szilas-patakig) a Veres Péter út nevet,[10][11][12] Veres Péter egykori politikus, honvédelmi miniszter után. Cinkotánál neve Szabadföld út, majd a mai városhatártól kezdve Kistarcsán és Kerepesen is Szabadság út (illetve Szabadság útja) maradt (ez a név egyébként Gödöllőn keresztül egészen Aszódig megmaradt).

Szélességét tekintve a mai Kerepesi út a Keleti pályaudvartól a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal alatti aluljáróig 2 × 3 sávos, majd onnantól a külső (zuglói) körvasútig 2 × 2 sávos; közvetlenül a vasúti pálya alatti aluljáró előtt szűkül 2 × 1 sávosra. Folytatása a belváros felé a Rákóczi út, míg a külvárosok felé a Veres Péter út.

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Várnai Gábor: Keleti Kapu program első szakasz: problémafeltárás Executive Summary I. rész, mek.oszk.hu - 1999.
  2. A Debrecen-szálló, 8 Órai Ujság 17. évfolyam 110. szám - 1931. május 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. Thököly—Vay Ádám—Táncsics-utcza, Magyarország 13. évfolyam 291. szám - 1906. december 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. 1. rész A) Kerületek, utczák, utak, terek és dűlők jegyzéke, Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 18. évfolyam, library.hungaricana.hu - 1906-1907.
  5. Fővárosi Közlöny 42. évfolyam 33. szám - 1931. május 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. Utczaelnevezések/VII-ik és VIII-ik kerület. Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906 - XI. Vegyesek, Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1906, 1907, 1908, library.hungaricana.hu - 1907–1909.
  7. A makadámutak kátrányozása, Magyarország 16. évfolyam 296. szám - 1909. december 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. Horthy Miklós-ut, Rákos Vidéke 23. évfolyam 21. szám, library.hungaricana.hu - 1923. május 27.
  9. Tóth Orsolya: Mátyásföld utcanevei (1889–2004) (107, 108. old.) Névtani értesítő 28. (évf.) szám, mnytud.arts.unideb.hu - 2006.
  10. Király Elemér: Budapesti útmutató (Budapest utcajegyzéke; Sz: 384, 386, 397. old.) Budapest, Műszaki Könyvkiadó - 1956. (online: adtplus.arcanum.hu)
  11. A fővárosi főúthálózatába tartozó és a Főigazgatóság által kiemelt utak jegyzéke (XVI. kerület, 7. old.), Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1), library.hungaricana.hu - 1973. december 10.
  12. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 1977. augusztus 17-én megtartott ülésén az érintett kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak javaslata alapján meghozott 688, 689/1977. sz. határozat, Fővárosi Közlöny 27. évfolyam 9-10. szám - 1977. szeptember 10. (online: adtplus.arcanum.hu)

Források[szerkesztés]