Kerepesi út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kerepesi út
Kerepesi út, Örs vezér tere, Budapest.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kerepesi út (Budapest)
Kerepesi út
Kerepesi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerepesi út témájú médiaállományokat.
A Hatvani kapu

A Kerepesi út Budapest egyik legfontosabb és legforgalmasabb sugárútja. Ma a Keleti pályaudvartól az egykori városhatárig, azaz a mai X. és XVI. kerület határáig, a Sárga rózsa utcáig tart. 1906 előtt a Rákóczi út is a Kerepesi út része volt. Utóbbi szakaszt II. Rákóczi Ferencről nevezték át, mivel 1906-ban ezen az úton kísérték hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig.

A mai modern útrendszerben a Kerepesi út a 3-as főút része (utóbbit a Clark Ádám tértől számítják), igaz a 3-as főút jelzést csak Budapest közigazgatási határán kívül használják.

Története[szerkesztés]

Az egykori Kerepesi út története (a mai Rákóczi utat is ideértve) a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. Az egykor fallal körülvett Pestről kivezető útvonal a Hatvani kapu felé tartott. Az Andrássy úttal ellentétben természetes fejlődés során nyerte el funkcióját. Nevét útvonala alapján kapta, mivel Kerepesen halad keresztül, tágabb értelemben pedig Hatvanig tart, amire a kezdetét is jelző egykori Hatvani kapu is utalt.

A Kerepesi, ma Rákóczi út a Hatvani ma Kossuth Lajos utcával. Bal sarkán a régi Nemzeti Színházzal és a Zrínyi kávéházzal. Baloldalt felül az épülő Citadellával.

Valamikor a Hatvani út (a mai Kossuth Lajos utca) is a része volt. A 18. században a belvárosi szakasznak még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strasse-nak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig ezen az úton kísérték. Az esemény megörökítésére ezt a szakaszt átnevezték Rákóczi úttá.

A Kerepesi út első épületeinek egyike az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A hozzá csatlakozó pesti közkórház, a „Rókus” ugyanezen század végén épült fel. Az 1840-es években látták el az utat kövezettel, ugyanakkor a világításáról is gondoskodtak: kandeláberekre gázlámpákat szereltek fel. 1868-ban megindult rajta a lóvasút, majd 1897-től a villamosvasút.

Az út belváros felé vezető része a Puskás Ferenc Stadionnál 2012-ben

Egykor Pest belvárosától Kerepesig húzódott, de az idők során több szakaszát is átnevezték. A Rákóczi úti szakaszon kívül így történt az Örs vezér tere utáni részekkel is. Kezdetben innentől Kerepesig Szabadság út lett, majd ennek a fővárosi szakasza az egykori városhatártól (a mai X. és XVI. kerület határa) Cinkotáig felvette a Veres Péter út nevet Veres Péter egykori politikus, honvédelmi miniszter után. Cinkotánál neve Szabadföld út, majd a mai városhatártól kezdve Kistarcsán és Kerepesen is Szabadság út (illetve Szabadság útja) maradt (ez a név egyébként Gödöllőn keresztül egészen Aszódig megmaradt)

Szélességét tekintve a mai Kerepesi út a Keleti pályaudvartól a körvasút alatti aluljáróig 2x3 sávos, majd onnantól a külső (zuglói) körvasútig 2x2 sávos; közvetlenül a vasúti pálya alatti aluljáró előtt szűkül 2x1 sávosra. Folytatása a belváros felé a Rákóczi út, míg a külvárosok felé a Veres Péter út.

Források[szerkesztés]