Kerepesi út

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kerepesi út
Kerepesi út, Örs vezér tere, Budapest.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kerepesi út (Budapest)
Kerepesi út
Kerepesi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 07″, k. h. 19° 07′ 29″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerepesi út témájú médiaállományokat.
A Hatvani kapu

A Kerepesi út Budapest egyik legfontosabb és legforgalmasabb sugárútja. Ma a Keleti pályaudvartól az egykori városhatárig, azaz a mai X. és XVI. kerület határáig, a Sárga rózsa utcáig tart. 1906 előtt a Rákóczi út is a Kerepesi út része volt. Utóbbi szakaszt II. Rákóczi Ferencről nevezték át, mivel 1906-ban ezen az úton kísérték hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig.

A mai modern útrendszerben a Kerepesi út a 3-as főút része (utóbbit a Clark Ádám tértől számítják), igaz a 3-as főút jelzést csak Budapest közigazgatási határán kívül használják.

Története[szerkesztés]

Az egykori Kerepesi út története (a mai Rákóczi utat is ideértve) a 17. századra, ha nem még a török időkre nyúlik vissza. Az egykor fallal körülvett Pestről kivezető útvonal a Hatvani kapu felé tartott. Az Andrássy úttal ellentétben természetes fejlődés során nyerte el funkcióját. Nevét útvonala alapján kapta, mivel Kerepesen halad keresztül, tágabb értelemben pedig Hatvanig tart, amire a kezdetét is jelző egykori Hatvani kapu is utalt.

A Kerepesi, ma Rákóczi út a Hatvani ma Kossuth Lajos utcával. Bal sarkán a régi Nemzeti Színházzal és a Zrínyi kávéházzal. Baloldalt felül az épülő Citadellával.

Valamikor a Hatvani út (a mai Kossuth Lajos utca) is a része volt. A 18. században a belvárosi szakasznak még Hatvaner Strasse volt a neve. Aztán 1804-től Kerepescher Strasse-nak, majd 1874-től már magyarul Kerepesi útnak nevezték. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hazahozott hamvait a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig ezen az úton kísérték. Az esemény megörökítésére ezt a szakaszt átnevezték Rákóczi úttá.

A Kerepesi út első épületeinek egyike az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A hozzá csatlakozó pesti közkórház, a „Rókus” ugyanezen század végén épült fel. Az 1840-es években látták el az utat kövezettel, ugyanakkor a világításáról is gondoskodtak: kandeláberekre gázlámpákat szereltek fel. 1868-ban megindult rajta a lóvasút, majd 1897-től a villamosvasút.

Az út belváros felé vezető része a Puskás Ferenc Stadionnál 2012-ben

Egykor Pest belvárosától Kerepesig húzódott, de az idők során több szakaszát is átnevezték. A Rákóczi úti szakaszon kívül így történt az Örs vezér tere utáni részekkel is. Kezdetben innentől Kerepesig Szabadság út lett, majd ennek a fővárosi szakasza az egykori városhatártól (a mai X. és XVI. kerület határa) Cinkotáig felvette a Veres Péter út nevet Veres Péter egykori politikus, honvédelmi miniszter után. Cinkotánál neve Szabadföld út, majd a mai városhatártól kezdve Kistarcsán és Kerepesen is Szabadság út (illetve Szabadság útja) maradt (ez a név egyébként Gödöllőn keresztül egészen Aszódig megmaradt)

Szélességét tekintve a mai Kerepesi út a Keleti pályaudvartól a körvasút alatti aluljáróig 2x3 sávos, majd onnantól a külső (zuglói) körvasútig 2x2 sávos; közvetlenül a vasúti pálya alatti aluljáró előtt szűkül 2x1 sávosra. Folytatása a belváros felé a Rákóczi út, míg a külvárosok felé a Veres Péter út.

Források[szerkesztés]