Ugrás a tartalomhoz

Szent Rókus-kápolna (Budapest)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szent Rókus-kápolna (egyértelműsítő lap).
Szent Rókus-kápolna
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeEsztergom-Budapesti főegyházmegye (1993–)
VédőszentSzent Rókus
Építési adatok
Építése1711
Rekonstrukciók évei2002
Stílusbarokk építészet
Tervezőjenem ismert
Elérhetőség
TelepülésBudapest VIII. kerülete
Hely1085 Budapest, Gyulai Pál u. 2.
Elhelyezkedése
Szent Rókus-kápolna (Budapest)
Szent Rókus-kápolna
Szent Rókus-kápolna
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 04′ 02″47.496037°N 19.067318°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 46″, k. h. 19° 04′ 02″47.496037°N 19.067318°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rókus-kápolna témájú médiaállományokat.

A budapesti Szent Rókus-kápolna a csodatévő ferences szerzetesről, a pestisjárványokból kigyógyulók védőszentjéről, Szent Rókusról elnevezett kápolna. Mai formájában 1765 óta áll a Kerepesi, a mai Rákóczi út mentén, az út józsefvárosi oldalán (1085 Budapest, Gyulai Pál u. 2.).

Története

[szerkesztés]

A mai Szent Rókus-kápolna helyén egy a 11. században épült temetőkápolna állt, körülötte pedig a pestiek temetője terült el.

Az 1710-es pesti pestisjárvány után 1711. szeptember 4-én avatták fel a Szent Rókus fogadalmi kápolnát, amely Pest első kápolnája volt a városfalakon kívül.[1]

A következő nagyobb járvány idején (1739–40), a város tanácsa szükségesnek látta Pest városfalain kívül járvány-barakk-kórház létesítését, amely a pestis elmúltával is fennmaradt, és évről évre bővült. A kórház építésével egyidőben a kápolnát is kibővítették. A homlokzat és a harangtorony végső kialakítása 1765-ra valósult meg. A templom szentélye mögötti barakkban élt a Rókus-kápolna és egyben Pest utolsó remetéje, András, aki 1806-ban hunyt el. Az 1798-ban megnyíló Pesti Polgári Köz Ispotály jelenleg is működik – a Szent Rókus Kórház Európa egyik legrégebbi, nagy múltú egészségügyi intézménye, 2001 óta a Magyar Örökség része.

Veszélyessé vált homlokzati díszeit a kórház bővítése és a kápolna lebontásának tervezete miatt 1907-ben eltávolították, és bezúzták. Korábbi barokk szobrai a következő, „pestis ellen védő” szentek voltak: középen Immaculata-ábrázolás (1822-ből), a toronyemeleten a sárkányt letipró Szent Mihály arkangyal szobra, a volutákon Alexandriai Szent Katalin és Szent Borbála, az alsó sorban középen a fülkében Szent Rozália, kétoldalt Nepomuki Szent János–Szent Rókus, átellenben Szent Sebestyén–Xavéri Szent Ferenc szoborpárosai állottak.[2] Az építkezés elmaradása miatt 1908–1909-ben új szobrokat készíttettek Levisch (Lewisch) Róbert szombathelyi kőfaragóval, müncheni stílusban. Ezek: középen, a torony attikazáró párkányán két imádkozó angyal között Jézus Szíve-szobor, alatta a középső fülkében Szent Rókus, a volutákon Szent József és Páduai Szent Antal, kétoldalt, az oldalfülkékben pedig Szent Rozália és Páli Szent Vince alakja.[3]

1945 januárjában, Budapest ostromakor több bombatalálat is érte a műemlékkápolnát, barokk boltívei beomlottak. A templom helyreállításakor fedezték fel, hogy a szentély alapja eredetileg egy háromlevelű lóhere alakú, kora keresztény imahely, cella trichora volt. Ez ma a Lux Kálmán tervei alapján kialakított altemplomként látható. A kápolna az 1956-os forradalom leverésekor is súlyosan megsérült, tornyát és homlokzatát újjá kellett építeni. Callmeyer Ferenc tervei szerint[4] ekkor állították vissza az addig hiányzó homlokzati szobrokat is, de nem a korábbi szentek ábrázolásával. A Józsefvárosi Önkormányzat adománya révén 2002-ben felújított szobrok fentről lefelé, attribútumaik szerint: Szent Rókus, lejjebb, a bal volután ismeretlen püspök, akit Szent Gellérttel azonosítanak, középen Szent István, a jobb volután ismeretlen püspök, akit Szent Adalberttel azonosítanak,[5] a harmadik szinten Szent László, Szent Erzsébet, Palermói Szent Rozália (fekvő), Szent Margit és Szent Imre alakjait láthatjuk a mai homlokzaton balról jobbra. A szobrok közül többet (Szent Imréét biztosan) 1957 körül Ambrózy Sándor szobrászművész alkotott. A Szent Margit-szobor Dabóczi Mihály alkotása.[6] Szent László alakját Turcsányi Árpád készítette, 1957-ben.

Szentélyében Mattioni Eszter 1963-tól készített hímeskő alkotásai láthatóak.[7] Ugyancsak az ő művei az altemplom oltárképe és padlómozaikja.[8]

Külső, műemléki tatarozása 2002-ben készült el. Urnatemető 2006 óta van benne.

A templom búcsúja augusztus 16-án van.

Immaculata-szobor

[szerkesztés]

A kápolna előtti téren 1867 óta áll az Immaculata-szobor, Lengyel Miklós, az egri prépost-kanonok ajándéka Pest városának.

A második világháborúban nem sérült meg, 1949-ben mégis lebontották, újraállítására csak 1991-ben került sor, akkor is több kisebb-nagyobb módosítással, mintegy 10 m-rel arrébb korábbi helyétől, az eredeti öntöttvas kerítés nélkül.[9]

Lengyel Miklós eredetileg Eger városában szerette volna fölállítani a szobrot. Egy korabeli híradás szerint az alapító "e műemléket Egerben, a lyceum terén ohajtá felállítatni, ide fogadta, ide szánta azt, és e végett ajánlatot illetőleg kérelmet is intézett városunk gazd. bizottmányához, de a bizottmány végzésileg kimondá: hogy az emlék felállítására kívánt tért át nem engedi." Ennek következtében "szegény városunk egy gyönyörű műemléket vesztett! Ez történeti adat, mely a kort, melyet városunk él, az utódok előtt is jellemezni fogja. (...) A t. gazdászati bizottmány, a dolognak jogi oldalát nem tekintve, városunk lakosságának, midőn híres határozatát hozta, vallási érzületét s nézeteit nem képviselte. (...) át. A jeles mű egyébiránt bárki által is megtekinthető a lyceumi nyomdai raktárban."[10]

Felszentelésére 1867. szept. 8-án került sor. "A szoborfölszentelési kegyeletes ünnepen, a főpolgármester s városi elöljáróság élén igen nagyszámú ájtatos nép jelent meg. – A fölszentelést, melyet délelőtti 8 órakor a Rókus-kápolnában tartott ünnepélyes szent mise előzött meg, herczegprimásunk ő főméltósága meghatalmazása folytán Lévay Sándor cz. püspök ur végzé, fényes egyházi segédlettel. (...) A szónoklat hatása akkor hágott tetőpontjára, midőn szónok beszédének harmadik részében szív- és észhez szólólag fejtegeté az okokat, melyek minket, mint magyarokat Mária tiszteletére buzdítanak, lévén Mária különösen anyja, védasszonya s királynéja a magyar nemzetnek. (...)

A pesti közönség igen szép jellemvonására mutat az, hogy a szobrot ez alkalomra önként, minden felszólítás nélkül virágfüzérekkel igen szépen földíszítette. (...)

A Rókus-kápolna előtt a város felé arczczal – Egernek háttal – van fordítva. A szemlélő a barátok-teréről a hatvani-utcza felé haladva, vesz észre magas műalkotmányt, s ösztönszerüleg siet a kerepesi-uton egyenes irányban annak megtekintésére. A benyomás, melyet a büszkén emelkedő kegyeletes emlék a közeledőre tesz, nőttön nő, mígnem oda érve, sokáig a letekintő Mária-alak gyönyörű arczvonásai kötik le figyelmét. Az alak mintegy öt öl magasságú corinthiai, barna granitszinü, karcsú oszlopon áll; az oszlop szembeötlő karcsúsága, s magassága a merész kivitel bélyegét viseli magán, annyival inkább, mert a négyszögü talapzat is, mely vörös márvány négyes lépcsőzeten nyugszik, aránylagos csekély átmérőjénél fogva eme benyomást még inkább fokozza. – Az egészet bronzszínre festett díszes vasrácsozat követi, szögletein szintén igen díszes lámpaoszlopokkal. A talapzat négy oldalán aranyozott betűkkel ezen feliratok díszlenek: Ave Maria gratia plena. – Macula non est in te. – Patrona Hungariae. – Vota mea reddam.[11] – Az egész műalkotmány kellemes benyomást tesz a szemlélőre, s díszíti a környéket; művészi szépsége akkor fog feltűnni, ha háta mögött, mint arra kilátás van – nagyobbszerü templom fog emelkedni, mert a mostani törpe tornyu kápolna teljességgel nincs öszhangzásban a sugár s merészen felszökő szép szoborral."[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Pilinyi Péter, Gavlik István (2004. március 3.). „Józsefváros” (PDF). Budapesti Históriák. (Hozzáférés: 2021. március 11.) 
  2. ↑ Horváth Alice: A pesti Rókus kórház. In: Major Máté (szerk.): Építés-Építészettudomány – Az MTA Műszaki tudományok osztályának közleményei, 14. kötet 1982. 3–4. szám, 365. o. 155. lábjegyzet
  3. ↑ Beke Margit: A katolikus Budapest 1. Általános Történeti szempontok – Plébániák (Budapest, 2013) II. A mai főváros területének egykori és jelenlegi plébániái és templomai. 8. Szent Rókus-plébánia. 617. oldal
  4. ↑ 1956 után „…a rekonstrukciót azon nyomban el kellett kezdeni. A város helyreállítására vonatkozó segéllyel elsősorban meg kellett akadályozni, hogy a kápolna áldozatául essék a vallástalan szemléletet támogató városrendezési sepregetésnek, vagyis a lebontásnak. Még azon év tavaszán kaptam az IPARTERV-ben a feladatot, hogy elkészítsem a rekonstrukció terveit. Tervtárban ehhez nem kaptam segítséget, a kápolna tervei hiányoztak. Egy régi, 1890 körüli fénykép volt egyetlen segítségem a rajzok elkészítésében. Kihasználtam az alkalmat arra, hogy a második világháborúban megsérült, majd eltávolított szobrokat is pótoltassam. (Kiváló, de már elfelejtett szobrászok készítették!) Ekkor készült el a régi bejárati előépítmény helyében egy kosárívű kőkeretes bejárat és a térbe mélyesztett íves lépcső.” Callmeyer Ferenc kiegészítő adatai. Műemléklap – Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 1997)
  5. ↑ E szobor meghatározása a rekonstrukció terveinek vagy iratainak előkerüléséig bizonytalan, az ábrázolt szent kiléte (püspöksüveg, pásztorbot, nyilak, könyv együttes jelképrendszere) kérdéses. Mellette szól, hogy Szent Adalbert Esztergomban őrzött ereklyetartóján, valamint Esztergom vármegye és Tardoskedd Szent Adalbertet is ábrázoló címerében szintén szerepel a három nyíl (valójában dárda) szimbóluma.[1], [2] és [3]
  6. ↑ Magyar Katolikus Lexikon
  7. ↑ Köztérkép, Göröntsér Vera, Rókus-kápolna faliképe
  8. ↑ Köztérkép, Göröntsér Vera, Agnus Dei és Köztérkép, Göröntsér Vera, Hímeskő padlódísz
  9. ↑ Köztérkép, Neszták Béla, Immaculata-szobor
  10. ↑ Eger hetilap, 1866/38. sz. (szept. 20.), 318. old. Vegyes hírek
  11. ↑ Üdvözlégy Mária, malaszttal teljes! – Folt nincs terajtad. – Magyarok Nagyasszonya. – Fogadalmam beváltom.
  12. ↑ Eger hetilap, 1867/37. sz. (szept. 12.), 303. old., Pest., szept. 8-án

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szent_Rókus-kápolna_(Budapest)&oldid=28324203”