Filmhíradó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A filmhíradó a mindennap eseményeinek megörökítése filmen. A filmhíradó egyidős a mozgóképpel, hiszen a legelső filmek, szinte kivétel nélkül a valós életet választották témául. A Lumiére-filmek első filmje volt az első filmhíradó: La Sortie des Usines Lumiére 1894-ben, ami a gyárépületet elhagyó munkásokat mutatta be. Lumieréknek hamar vetélytársakkal kellett megküzdeniük: Charles Pathéval, Léon Gaumonttal és a német Oscar Meesterrel. A vetélkedések következményei az volt, hogy olyan eseményekről is megjelentek felvételek a mozikban, melynek készítői el sem jutottak helyszíneikre. A legmerészebb hamisítvány az 1898-as spanyol-amerikai háború idején készült, amikor a Santiago-öbölbeli tengeri csatáról készített tudósítást egy amerikai filmes, úgy, hogy makett hajómodelleket tologatott egy fürdőkádban. A híradók manipulálhatóságának klasszikus példája a magyar haditudósítások voltak, melyeket hazai műtermekben készítettek. Pathé 1907-ben megkezdte a filmhíradók kiadását, pár évvel később több, egymástól független hírt fűzött egymás mögé, melynek formáját ma is használják. Pathé Journal nevet adott neki. A háborút követő években a filmhíradással üzletszerűen foglalkozó vállalkozások világszerte kiépítették hírgyűjtő tevékenységüket. A hangosfilm új lendületet adott a filmhíradózásnak, mivel az események már hanggal is megszólalhattak, valamint megjelenhettek az utólag felvett kommentárok is. Az 1930-as évek derekán jelentek meg a magazinszerű híradófilmek. Az eseményeket ezentúl dokumentum elemekkel tarkították. A II. világháború után elterjedő televízió a filmhíradót lassan elsorvasztotta. A TV hírműsorai, mivel naponta jelentkeztek, szinte azonnal be tudták mutatni a friss eseményeket. A filmhíradás leáldozott.

Magyarország filmhíradója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hazánkban az első filmhíradók 1896-ban készültek a Millenniumi Ünnepségeken. 1913-tól vetítettek rendszeresen híradókat a mozikban. 1949 után már csak egyetlen állami vállalat készíthetett hivatalos filmhíradót kifejezetten propaganda célra. A magyar televíziózás kísérleti adásai 1957-től indultak el, állandó műsorai sem csökkentették a filmhíradó fontosságát. A filmek vetítése előtt még a nyolcvanas években is rendszeresen lehetett látni a - hét fontos politikai eseményeiről beszámoló, 10 perces - filmhíradót a mozikban. Ezek már színesben készültek, szókimondóbbak, kevésbé cenzúrázottak voltak és új, modernebb főcímmel kezdődtek, amiben a Hector Berlioz által meghangszerelt Rákóczi-induló helyett már Lerch István zenéje szólt. Ám ekkor a napi három adással is jelentkező TV Híradó már átvette a nézettségét. Végül 1991-ben megszűnt, helyét azóta reklámokkal töltik ki. (A klasszikus filmhíradók főcímzenéjének választott Rákóczi-induló tréfás diák átiratát, a vak pali, vak pali mindent lát kezdetű versikét generációk énekelték.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]