Rákosszentmihályi HÉV

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákosszentmihályi HÉV
     gödöllői/csömöri HÉV      rákosszentmihályi HÉV
     gödöllői/csömöri HÉV
     rákosszentmihályi HÉV
Ország Magyarország
VárosBudapest
Átadás1911. december 7.
Megszűnés1970. április 2.
TulajdonosBudapesti Közlekedési Vállalat
ÜzemeltetőBudapesti Közlekedési Vállalat
Állomások száma14
VégállomásokKerepesi út, Rákóczi út
Hossz10 km
Nyomtávolság1435 mm

A rákosszentmihályi HÉV Budapest egyik vasútvonala, később pedig a mai H8-as és H9-es HÉV szárnyvonala volt, amit megszűnésekor a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltetett a Kerepesi út és a Rákóczi út állomások között.

Története[szerkesztés]

Rákosszentmihályon egy hurokvágány terve már az 1900-as években felmerült, de akkor még a helyi lóvasút társaság modernizálta volna közlekedését, üzemeltetve ezt a vonalat. Azonban az 1906-ban már kilátásba helyezett, kerepesi helyiérdekű vasút átalakítása villamos üzeműre, ami ennek feltétele lett volna, csak 1911-ben valósult meg. 1908-ban a tárgyalásokon már a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. volt az építtető és az üzemeltető, megállapodással a lóvasút áthelyezéséről.[1][2][3][4]

A BHÉV Rt. 1911. december 7-én adta át új hurokvonalát Rákosszentmihályon[5] („R”-vonal[6]), miközben ezzel egy időben engedélyt kaptak arra is, hogy a szintén a Budapest—Kerepes—Gödöllői vonal rákosszentmihályi állomásából kiágazólag Rákospalota községbe vezető villamos vonalat is építhessenek.[7] A rákosszentmihályi körforgalmi szárnyvonal 5,5 km, a rákospalotai szakasz 7,2 km hosszúságú volt.[8]

A részben az „R” jelzésű járattal azonos vágányokat használó másik vonal műtanrendőri bejárására 1912. december 31-én került sor.[7][9] A forgalomnak 1913 januárjában átadott kétvágányú, a Kerepesi út, rákosszentmihályi hurok és Rákospalota között húzódott vonalszakaszon a BHÉV és a BURV (Budapest–Újpest–Rákospalotai Villamos Vasút) – ami a járműveket biztosította – közösen indított új járatot „H” jelzéssel. Előbb úgy tervezték, hogy a vonal forgalmát átszállással bonyolítják le, azonban az érdekelt községek kérésére közvetlen forgalmat létesítettek a Keleti pályaudvartól egészen a Nyugati pályaudvarig.[10][11][9] Ez a (2000-es évekbeli utcanevekkel a) Kerepesi út – Veres Péter út – Rákóczi út – Késmárk utca – Apolló utca – Szent Korona útja – Beller Imre utca – Fő út – Árpád út – István út – Pozsony utca – Béke utca – Lehel utca – Váci út útvonalon haladt.[9] Később azonban már kizárólag HÉV-járatként közlekedett jóval rövidebb (oda-vissza a Budapest-Kerepesi úti végállomás és Rákospalota-Nadastó, illetve -Szabadság tér közötti[12]) útvonalon. Miután 1950-től létrejött Nagy-Budapest és a „H”-vonal a Fővárosi Villamosvasúté lett, 1953. április 1-től pedig 69-es villamosként járt, így véglegesen megszűnt, mint HÉV. Ekkor már csupán a rákosszentmihályi Csömöri úttól közlekedett.[6][* 1]

Eközben a rákosszentmihályi HÉV („R”) viszonylatán jelentős változások történtek. 1924-ben előbb leállították a pályák állapota és a kivitelezés által a szerelvényekben fellépő műszaki hibák miatt. A lakosság tiltakozására azonban mégis találtak megoldást az újraindításra, így majd egy éves kimaradás és a pálya kisebb módosításai után decemberben újraindult. Az addigi körforgalom, ami (a 2000-es évekbeli utcanevekkel) a Budapesti út – Pálya utca – Csömöri út – Ilona utca – Rákosi út – Rákóczi utca útvonalon haladt körbe, ekkor megfordult és ellenkezően, szerelvényei a város irányából a Rákosi útra kanyarodtak be és az Ilona utcán át, de a Csömöri útról már csupán a Rákóczi utcába fordultak és tértek vissza a Budapest irányába tartó – a „H” viszonylat miatt – két pályás sínekre. Biztonsági okokból a Helyiérdekű vasúttársaság a Csömöri út és Rákóczi utca szegletén az egész útszintet felemeltette. A megváltozott útvonal miatt a Rákosi út sarkán lévő kiágazást a fővonali – Rákospalota fele nézvést – jobb oldali vágányból a bal oldaliba helyezték át, a Rakóczi út és az úgynevezett „Csömöri fasor” sarkán pedig az Ilona utca felől jövő hurokvágányt egy nagyobb ívvel a fővonali jobb oldali vágányhoz csatlakoztatták. Ezekre a változtatásokra azért volt szükség, mert a korábbi útvonalon – felhagyott szakaszát még akkor fel is szedték (azonban az utak állapotát nem rendezték, ami miatt a lakosság elégedetlenkedett is) – az éles kanyarok tönkretették a motorokat, és szintén e miatt pótkocsik beállítására sem volt addig lehetőség.[18][19][20][21][22][23][24]

1941-ben tért át Magyarország a bal oldaliról a jobb oldali közlekedésre, ennek kapcsán a rákosszentmihályi HÉV-et az elsők között állították át annak ellenére, hogy a gödöllői helyiérdekű vonalon megmaradt a balrahajtás. Ezzel kapcsolatban szükségessé vált a két vágányos szakaszon a megállóhelytáblák átszerelése, az elágazásoknál a vágánykeresztezések átépítése, bekötése, váltók behelyezése, járdaszigetek építése. [25][26] 1949-ben az államosítás során összevonták a BHÉV-et és a Haraszti–Ráckevei Vasutat (HRV) Fővárosi Helyiérdekű Vasút Községi Vállalat néven. Ez 1952-ig működött így, amikor a budafoki kivételével az összes vonal a MÁV kezelésébe került, majd – bár már 1956-ban is felmerült, de csak – egy újabb átszervezést követően 1958-ben a fővárosi tanács vette át.[27][28][8][6] Ez év októberétől a Keleti pályaudvari végállomásnál a rákosszentmihályi szerelvényeket áthelyezték a Baross térre, hogy megkönnyítsék az átszállást a villamosokra, valamint tehermentesítsék az addigra már zsúfolt Kerepesi úti megállót.[29] Kilenc év múlva, 1967 augusztusában a metróépítés miatt a térig haladó sínek megszüntetésével újra a Kerepesi úti megálló lett a hivatalos végállomása.[30][31]

A korábbi Kossuth téri megálló épülete a Sashalmi Piacnál
A korábbi Kossuth téri megálló épülete a Sashalmi Piacnál
A helytörténeti sétány bejárata
A helytörténeti sétány bejárata

A Kerepesi út–Rákosszentmihály szakasz egészen 1970-ig üzemelt, amikor az M2-es metróvonal átadása miatt megszűnt az Örs vezér terétől beljebb eső szakaszon a HÉV-forgalom, és a gödöllői vonalat idáig vágták vissza. Ugyanekkor szűnt meg végleg a 69-es villamos is, ami ekkor már csupán a zuglói MÁV-telep és a Csömöri út között közlekedett.[32][33][34] A BKV buszokkal oldotta meg a térség közlekedését. Azért, hogy ezt zavartalanabbul tudják biztosítani építették meg a Fogarasi utat a MÁV külső körvasút felett a Csömöri úttal összekötő felüljárót az addig sorompós kereszteződés helyett.[35]

A rákosszentmihályi HÉV második világháborúbeli emlékét Joó Katalin 1983-ban megjelent Boldogtalan nyár című ifjúsági regényében írta meg.[36]

A vonal megszüntetése után a síneket – a Veres Péter útról betorkolló „Y”-t kivéve – felszedték a szárnyvonalon. A Margit utca és a Budapesti út közötti szakasz teljes hosszában szilárd burkolat nélküli vegyes funkciójú belterületi mellékúttá vált. Ennek rendezése és kiépítése – önkormányzati és fővárosi forrásokból – két ütemben, 2007 végén és 2010 nyarára fejeződött be. A Margit utca és a Veres Péter út közötti szakaszt továbbra is HÉV-használatban maradt, ugyanis a szerelvényeket itt szokták néhány évente megfordítani, hogy az egyenetlen kopást kiegyensúlyozzák – a közlekedésbarátok előszeretettel látogatott attrakciója ez, a „nagyiccei HÉV-fordítás”. A Sashalmi Piac rekonstrukciójával párhuzamosan fejeződött be teljes hosszában a felújítás – egy helytörténeti fasor, kerékpárút, a gyalogos forgalmat szolgáló járdák, pihenő-, játszó és sporttevékenységre alkalmas helyek, terek, és egy szökőkút kialakításával – 2011-re és az útszakaszt Sashalmi sétányra keresztelték. A korábbi két szervizutcába (nevüket továbbra is megőrizve: Talpfa és belső Veres Péter utca) szilárd burkolat került, így ingyenesen használható vízáteresztő burkolatú parkolóhelyek létesültek és egyben kilátásba helyezték a Gödöllői HÉV Nagyicce megállójának áthelyezését is. A fejlesztés kapcsán a korábbi, az 1912-ben épült[37] vasúti tisztilakást és őrházat átminősítették, utóbbit elbontották. 2014-ben a kerület az ezt a fejlesztést is megvalósító, sashalmi városközpont komplex rehabilitációja projektjéért megkapta a Magyar Urbanisztikai Társaság XX. Országos Urbanisztikai Konferenciáján a Köztér-megújítási nívódíjat.[6][38][39][40][41]

Megállóhelyei[szerkesztés]

1911-től 1924-ig Rákosszentmihály határában a cinkotai határút (Budapesti út) – Pálya utca – Csömöri út – Ilona utca – Rákosi út – Rákóczi utca útvonalat járta be, ezt követően a József főherceg telepi félkört elhagyva a Rákóczi utca – Rákosi utca – Ilona- utca – Csömöri út – Rákóczi utca kört megtéve tért vissza Budapestre.[18][19] A megállóhelyek ezen a szakaszon a hurokvonal megnyitáskor a következők voltak: 1. cinkotai határút és Farkas Ignác utca sarok; 2. pálya út és Szent István utcza sarok; 3. pálya út és Rákosi út sarok; 4. Pálya út és a főfasor (Csömöri út) sarkán; 5. Almásy főfasor (Csömöri út) és Rákóczi út sarok; 6. Almásy főfasor és József utca sarok; 7. Almásy főfasor és Ilona utca sarok; 8. Ilona utca és Jenő-utca sarok; 9. Ilona utca és Rákosi út sarkán a bekanyarodás előtt (Pálfi János térnél); 10. Rákosi út József utca mellett, a takarékpénztár előtt; 11. Rákosi úton a Farkas Ignácz utcába, bekanyarodás előtt; 12. a Farkas Ignác utca és cinkotai határ út sarkán.[42]

1958 októbere és 1967 augusztusa között a Baross térig közlekedett.[29]


A táblázatban olvasható megállóhely lista az 1945-ben kiadott Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt. menetdíj- és kilométertáblázata alapján, míg az átszállási kapcsolatok az 1969-es BKV-térkép alapján készültek.[43][44]

R (Kerepesi út ◄► Rákóczi út)
Sz. Megállóhely Sz. Átszállási kapcsolatok a járat megszűnésekor Mai megállónév
(ahol nincs ilyen, ott közelítőlegesen a két legközelebbi megállóhely megnevezése)
0 Kerepesi út
végállomás 		11 Gödöllői és csömöri HÉV
19, 23, 24, 36, 44, 60, 60A, 67, 68
73, 76, 78
7, 7A, 7C, 19, 19A, 19B, 20, 20A, 30, 33, 44, 44A, 44Y, 45, 46, 46A, 67, 95, B, O 		Baross tér, Keleti pályaudvar
1 Gumigyár[45] 10 Gödöllői és csömöri HÉV
19, 19A, 19B, 44, 44A, 44Y, 45, 46, 46A, 67, 95, B, O 		Gumigyár
2 Hungária út 9 Gödöllői és csömöri HÉV
38
75, 75A
19, 19A, 19B, 44, 44A, 44Y, 45, 46, 46A, 55, 67, 95, B, O 		Puskás Ferenc Stadion
3 Mexikói út 8 Gödöllői és csömöri HÉV
19, 19A, 19B, 44, 44A, 44Y, 45, 46, 46A, 67, 95, B, O 		Őrnagy utca és Várna utca között
4 Lumumba utca 7 Gödöllői és csömöri HÉV
44, 44A, 44Y, 45, 46, 46A, 67 		Róna utca, Pillangó utca után
5 Fehér út 6 Gödöllői és csömöri HÉV
13, 62, 68
32, 32A, 44, 44A, 44Y, 45, 46, 46A, 67 		Örs vezér tere
6 Rákosfalva 5 Gödöllői és csömöri HÉV
44, 44A, 44Y, 45, 46, 46A, 67, 68Y 		Rákosfalva
7 Sashalom – Cinkotai Nagyicce 4 Gödöllői és csömöri HÉV
44, 44A, 44Y, 45, 46, 68Y 		Nagyicce
8 Sashalmi tér 3 68Y Sashalmi tér
9 Sasvár utca 2 68Y Sasvár utca
10 Rákosi út 1 31, 31A, 68Y Rákosi út, Batthyány utca és József utca között
11 Petőfi tér ∫ József utca és János utca között
12 Csömöri út ∫ 31, 31A, 92Y János utca és József utca között
13 Rákóczi út
végállomás 		0 69, 69A
31, 31A, 68Y, 92, 92Y 		Rákóczi út / Batthyány utca

Megjegyzések[szerkesztés]

A H járat egyik kocsija a sashalmi Rákosszentmihály (Nagyicce) állomáson
  1. ↑ 1913-ban a főváros egyik leghosszabb villamosjárata volt a „H” jelzésű vonal: 26 kilométer hosszban, 95 perces menettartammal közlekedett.[8] A később már csak Rákospalotáig üzemelő járatot 1938-ban meg akarták szüntetni gyér forgalma miatt és hogy a 67-es villamos meghosszabbításával kerüljön közvetlen kapcsolatba a Keleti pályaudvarral.[13] Rákospalotán még 1942-ben felszedték a HÉV-vonal egyik vágányát, hogy a síneket máshol használják fel.[6] 1944 végétől 1945 nyaráig a vonalon szünetelt a közlekedés,[6] és innentől csak Nagyiccétől járt.[14] 1952. január 1-jén a Fővárosi Villamosvasúthoz (FVV) került, azonban a vonalat még egy évig, 1953. április 1-jéig a MÁV üzemeltette,[15] még rövidebb útvonalon.A Csömöri út lett a kezdő vagy végállomása, ahonnan a rákosszentmihályi Rákóczi úton, majd Rákospalotán és Pestújhelyen át – az akkor már Cservenka Miklósnak nevezett úton – jutottak szerelvényei a MÁV-telepig, majd ismét Rákospalotán a Széchenyi térig.[6] Ezt követően az FVV elindította vágányain a 69-es villamost.[16] 1955 tavaszán a vonal rákosszentmihályi körülbelül 700 méteres szakaszán is megszüntetett második vágányok közti részt apró kövekkel töltötték ki, amit nehéz úthengerrel tömítettek, majd aszfaltburkolatot vontak az útra, mivel akkor még arra számítottak, hogy egyszer még szükség lehet ezekre a sínekre, úgymond „nemzetgazdasági érdekből” nem akarták felszedni és majd újra megépíteni.[17]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ↑ Megvan a villamos vasút!, Rákos Vidéke 6. évfolyam 11. szám, library.hungaricana.hu - 1906. március 18.
  2. ↑ Villamos vasút, Rákos Vidéke 6. évfolyam 29. szám, library.hungaricana.hu - 1906. július 22.
  3. ↑ Villamos vasút, Rákos Vidéke 8. évfolyam 44. szám, library.hungaricana.hu - 1908 november 1.
  4. ↑ Villamos és lóvasút, Rákos Vidéke 11. évfolyam 12. szám, library.hungaricana.hu - 1911. március 19.
  5. ↑ Legát Tibor: Hévkönyv. Budapest: MÁV-HÉV Zrt. 2017. 115. o. ISBN 9789639852266  
  6. ↑ a b c d e f g Rátonyi Gábor Tamás: Pestújhely és Rákospalota HÉV-vonala. bpxv.blog.hu, 2014. április 18. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  7. ↑ a b A budapesti h. é. vasutak rákosszentmihály—rákospalotai vonalának műtanrendőri bejárása, Vasuti és Közlekedési Közlöny, 43. évf. 152. szám - 1912. dec. 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. ↑ a b c Keller László: A helyiérdekű közlekedéstől a gyorsvasútig, Budapest 17. évfolyam 1. szám - 1979. január (online: adtplus.arcanum.hu)
  9. ↑ a b c Varga Ákos Endre: A rákosszentmihályi HÉV és a 69-es villamos. hampage.hu. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  10. ↑ Új villamos vasút, Rákos Vidéke 13. évfolyam 8. szám, library.hungaricana.hu - 1913. jan. 5.
  11. ↑ A helyett H, Rákos Vidéke 13. évfolyam 18. szám, library.hungaricana.hu - 1913. máj. 4.
  12. ↑ Első áldozók napja, Rákos Vidéke 24. évfolyam 22. szám, library.hungaricana.hu - 1924. június 1.
  13. ↑ Meg akarják szüntetni a rákospalotai HÉV-et is"", Népszava 66. évfolyam 273. szám - 1938. november 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  14. ↑ 18.678/1945—1. A polgármester jelentése a főváros közigazgatásának 1945, évi augusztus havi állapotáról, Fővárosi Közlöny 56. évfolyam 60. szám - 1945. szeptember 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
  15. ↑ Számos 2010 277. oldal
  16. ↑ Számos 2010 277–278. oldal
  17. ↑ Hétszáz méter villamossín — az úttest alatt, Népakarat 2. évfolyam 45. szám - 1957. február 23. (online: adtplus.arcanum.hu)
  18. ↑ a b Laquer Sándor: Rákosszentmihály község parczellákat és házszámokat feltüntető térképe Budapest térképeinek katalógusa 4265a (BFL XV.16.f.286/cop2), maps.hungaricana.hu - 1913.
  19. ↑ a b A körforgalom., Rákos Vidéke 24. évfolyam 41. szám, library.hungaricana.hu - 1924. okt. 12.
  20. ↑ A körforgalom., Rákos Vidéke 24. évfolyam 44. szám, library.hungaricana.hu - 1924. nov. 2.
  21. ↑ Megindul a körforgalom., Rákos Vidéke 24. évfolyam 45. szám, library.hungaricana.hu - 1924. nov. 10.
  22. ↑ A körforgalmi., Rákos Vidéke 24. évfolyam 47. szám, library.hungaricana.hu - 1924. nov. 23.
  23. ↑ A község dolgai - A körforgalmi, Rákos Vidéke 24. évfolyam 49. szám, library.hungaricana.hu - 1924. dec. 7.
  24. ↑ Műtanrendőri bejárás, Rákos Vidéke 24. évfolyam 51. szám, library.hungaricana.hu - 1924. dec. 21.
  25. ↑ Budapest előkészületei a jobboldali közlekedésre, Nemzeti Ujság 23. évfolyam 217. szám - 1941. szeptember 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
  26. ↑ A polgármester jelentése a székesfőváros közigazgatásának 1941. évi november havi állapotáról (4-5. old.), Fővárosi Közlöny 52. évfolyam - 1941. december 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  27. ↑ Legyen a fővárosi tanács a budapesti közlekedés gazdája, Esti Budapest 5. évfolyam 139. szám - 1956. június 14. (online: adtplus.arcanum.hu)
  28. ↑ Fontos feladat az üzemi szakszervezeti élet fellendítése , Népszabadság 3. évfolyam 22. szám - 1958. január 26. (online: adtplus.arcanum.hu)
  29. ↑ a b Kertész Z. István: Az elővárosi vasút: A Budapesti HÉV története. Budapest: Kornétás Kiadó. 2017. ISBN 9786155058912   (69. oldal)
  30. ↑ A Baross téri építési munkák, Magyar Nemzet 23. évfolyam 196. szám - 1967. augusztus 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
  31. ↑ Baross tér: Hétfőn megállóhely-szemle, Hétfői Hírek 11. évfolyam 33. szám - 1967. augusztus 14. (online: adtplus.arcanum.hu)
  32. ↑ Varga Ákos Endre: A gödöllői HÉV régi útvonala a Keletitől az Örs vezér teréig. hampage.hu. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  33. ↑ Április 4-től Módosítják a fővárosi közlekedést, Magyar Hírlap 3. évfolyam 23. szám - 1970. január 23. (online: adtplus.arcanum.hu)
  34. ↑ Műszaki es forgalmi intézkedések - Tizenhárommillióval több utas - a budapesti tömegközlekedés idei tervei, Népszabadság 28. évfolyam 25. szám - 1970. január 30. (online: adtplus.arcanum.hu)
  35. ↑ dr. Nagy Rudolf: 1970. január 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1969. december 20.
  36. ↑ Joó Katalin: Boldogtalan nyár, Móra Könyvkiadó, mandadb.hu - 1983.
  37. ↑ Közlekedésünk, Rákos Vidéke 12. évfolyam, 38. szám, library.hungaricana.hu - 1912. szeptember 22.
  38. ↑ Sashalom városközpont komplex rehabilitációja – Akcióterületi terv, bp16.hu - 2009. augusztus
  39. ↑ A képviselő-testtUet üléséről jelentjük (2. old.) XVI. kerületi újság XIX. évf. 11. szám, bp16.hu - 2010. május 29.
  40. ↑ (M): Kommunikációs pavilon a piacon, helyihirek.hu - 2010. június 16.
  41. ↑ Nívódíjat kapott Sashalom városközpont, XVI. kerületi újság XXIII. évf. 10. szám, bp16.hu - 2014. május 21.
  42. ↑ Villamos vasút; Rákos Vidéke 11. évfolyam 50. szám, library.hungaricana.hu - 1911. december 10.
  43. ↑ Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada: III. kötet 1919-től 1985-ig. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987. 180. o.  
  44. ↑ Budapesti Közlekedési Vállalat vonalhálózati térképe. Hungaricana. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  45. ↑ Bálint – Bíró – Gadanecz – Eperjesi – Juhász – Káposztás – Keller – Koroknai – Kumor – Lovász – Medveczki – Petrik – Szabó – Szekeres – Várnagy: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada: III. kötet 1919-től 1985-ig. Franklin Nyomda, Budapest: Budapesti Közlekedési Vállalat. 1987. 387. kép  

Források[szerkesztés]

  • ↑ Számos 2010: Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. ISBN 9786155009150  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rákosszentmihályi_HÉV&oldid=25917229”