Rákosszentmihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákosszentmihály
Mindszenty József szobra a Szent Mihály-templom előtt
Mindszenty József szobra a Szent Mihály-templom előtt
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XVI. kerület
Alapítás éve 1902 (okiratban először 1335-ben szerepel)[1]
Városhoz csatolás 1950. január 1.
Korábbi rangja nagyközség
Népesség
Teljes népesség 23 098 fő (2001)[2] +/-
Elhelyezkedése
Rákosszentmihály (Budapest)
Rákosszentmihály
Rákosszentmihály
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 10′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 16″, k. h. 19° 10′ 02″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákosszentmihály témájú médiaállományokat.

Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben. Rákosszentmihály mind a lakosságát, mind a kiterjedését illetően a legnagyobb városrész a XVI. kerületben.[3]

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Budapest határa a Rákospalotai határúttól - Csömöri út - Szlovák út - Budapesti út (páros oldal) - Körvasút sor - MÁV Körvasút - Rákospalotai határút a főváros határáig.

Elnevezése[szerkesztés]

A település a Szentmihály nevet a Szent Mihály tiszteletére szentelt templomáról kapta. Ez okiratban először 1335-ben szerepel. A település határa fontos országgyűlések színhelye volt. A "Rákos mezején" (minden bizonnyal a mai Kerepesi út és a Rákos-patak kereszteződésénél) összegyűlt rendek itt ismerték el királynak Károly Róbertet, itt választották kormányzóvá Hunyadi Jánost, itt kiáltották királlyá Hunyadi Mátyást.

Története[szerkesztés]

(legidősebb) Grassalkovich Antal

Területén a középkorban Pusztaszentmihály község állt (de lehet, hogy azonos Nemessel[4]), amely a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) apácák tulajdonában volt. A név a Szent Mihálynak szentelt templomra utalt. Az oszmán uralom alatt a község elnéptelenedett. 1661-től a felsővattai Vattay (Wattay)-családé (Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, fia János a vármegye kuruc alispánja), majd 1731-ben Grassalkovich Antal szerezte meg a terület. Grassalkovich szlovákokat telepített ide. Az 1860-as években több tulajdonosváltás után az un. "Belga Bank" (a Langrand-Dumanceau féle pénzügyi birodalom egyik tagja[5]) birtokába került. Az 1870-es évek elejétől - ekkor még mindenféle rendezési elv vagy koncepció nélkül - megkezdődött a telep-szerű parcellázás, így a 19. század második felében területén több un. telep alakult ki (Kisszentmihály, Szentgyörgytelep, Almássy telep, József főherceg telep, Vidatelep, Árpádtelep, Annatelep). Mivel Szentmihályt egyben nem tudták értékesíteni, több részre bontva adták el. Főbb tulajdonosok Almásy Pál, Lukács Antal, Krajcsovich Ignác, Vida Lajos és Erős Samu lettek.

1902. december 1-jén a kialakult telepek leváltak Csömör településről, és Rákosszentmihály néven önálló nagyközséggé alakultak. A település kialakulását és fejlődését nagymértékben segítette, hogy 1893-tól lóvasúttal, 1911-től pedig HÉV-vonallal kötődött a fővároshoz és ugyanekkor elkezdődik a település villamosítása is. Az 1920-as népszámlálás adatai szerint Rákosszentmihálynak 14.500 – a tótok lakta Cinkotával ellentétben – szinte kizárólag magyar lakosa volt. Igen jelentős volt a sportélete. Volt, amikor egymás mellett párhuzamosan négy egyesület is működött. Több helyen működött sporttelepe és két strandja is volt.

1926. január 1-ével Árpád- és Anna-telepet Rákosszentmihálytól - saját kérésükre - Cinkotához csatolták. Nevüket 1935-től belügyminiszteri rendelettel Árpádföldre változtatták. Első iskolájuk bérelt teremben, 1908-ban indult el, azonban új épületet csak 1926-ban sikerült felépíteniük. A Szilas-patakon túli homokos, dombos vidéknek az igazi fejlődése azonban csak az 1900-as évek második felében indult el. Az I. világháborút követően a kisebb építési területeken családi házak épültek, részben Posta-Takarékpénztári befektetéssel vagy kölcsönnel. Az ún. "posta házak" egyszerű, de jellegzetes építészeti stílusa ma is jelentősen meghatározza az épített környezet képét. A településnek gyáripara alig volt, mai napig főként lakófunkcióval rendelkező városrész. 1950-től a XVI. kerület részeként tartozik a fővároshoz.

Ismert emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1931-ben Meszes Tóth Gyula szobrász, éremművész.
  • A Miskolcon élő Szanyi Péter szobrászművész 1947-ben Rákosszentmihályon született.
  • Nagy János Esterházy-díjas szobrászművész.
  • Vogt Károly, színművész. Rákosszentmihályon született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1970-ben a Fővárosi Operettszínházba szerződött. 1975-től haláláig a József Attila Színház művésze volt. Drámai és vígjátéki karakterfigurákat alakított. Több filmben, tévéjátékban játszott Magyarországon és külföldön is. 1992-ben hunyt el.[6]
  • Itt született 1897-ben Péczely Attila (1897 - 1964) orvos, népzenekutató.
  • Andriska László, Rákosszentmihályon született 1932-ben. '56-os "Corvinista". Marós szakképzettsége és közgazdasági érettségije ellenére betanított gépmunkásként dolgozott. A forradalmi tevékenységéről kevés adattal rendelkezünk: Vastag József barátjával a Bányász mozi fegyvereseihez csatlakozott, és részt vett a november 4-i szovjet támadást követő harcokban.[7]
  • Itt született Garas Klára művészettörténész 1919-ben.
  • Itt született Olofsson Placid atya 1916-ban.
  • Itt született Láng Sándor geográfus, karsztkutató 1913-ban.
  • Birtokosa volt felsővattai Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja 1661-1701.
  • Birtokosa volt felsővattai Wattay János a váci járás szolgabírája, majd Pest-Pilis-Solt vármegye első kuruc alispánja 1701-1723.
  • Itt nőtt fel Gattyán György milliárdos, a Docler Holding cég alapítója. [8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Budapest XVI. kerület integrált városfejlesztési stratégiája – 2008-2013
  2. a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  3. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2012 (Hozzáférés: 2017. január 20.)
  4. Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 349–350. o. ISBN 9630564114  
  5. Kiss Zsuzsanna: A belga bank Magyarországon. Budapest, 2009.
  6. magyarszinkron.hu
  7. Eörsi László: Corvinisták 1956 2. rész
  8. Brückner Gergely: Gattyán György, a különös milliárdos, Figyelő Online - 2012. október 4.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]