Csömör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csömör
Szentháromság római katolikus templom homlokzata
Szentháromság római katolikus templom homlokzata
Csömör címere
Csömör címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Jogállás nagyközség
Polgármester Fábri István (Csömöri Civil Egyesület)[1]
Jegyző Dr. Katona Péter
Irányítószám 2141
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 9253 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 406,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csömör (Magyarország)
Csömör
Csömör
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 32′ 49″, k. h. 19° 13′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 49″, k. h. 19° 13′ 28″
Csömör (Pest megye)
Csömör
Csömör
Pozíció Pest megye térképén
Csömör weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csömör témájú médiaállományokat.

Csömör (szlovákul: Čemer, németül: Tschemer) nagyközség Pest megyében, a Gödöllői járásban. Fő vonzereje, hogy a budapesti agglomeráció egyik zsáktelepülése, vagyis nincs átmenő forgalma. A község népessége az 1990-es évekre jellemző agglomerációs kitelepüléstől kezdve a 2010-es évekre majdnem kétszeresére nőtt.

Fekvése[szerkesztés]

Kistarcsától nyugatra, Budapest XVI. kerületétől északra, a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a Csömöri-patak kanyarulatában található.

Településrészek[szerkesztés]

  • Bócsiház,
  • Gergelyház,
  • Határ út,
  • Kerepesihatár,
  • Középhegy,
  • Majorszegidűlő,
  • Majorszegiliget,
  • Mókustanya,
  • Nándormajor,
  • Újhegy,
  • Vadászház.[3]

Története[szerkesztés]

Az őskorban[szerkesztés]

Újkőkori (i. e. 3200–3000) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Bab-földek és a Rét-pótlék területéről.

Bronzkori – (i. e. 1900-800) eredetű kerámiatöredékek kerültek elő az Urasági-tag, a Szeder-völgyi-dűlő területéről. Az Erzsébet u. 64. sz. telken a vatyai kultúra (i. e. 1700–1400) hagyatékához tartozó leletegyüttes került elő. Vaskori (i. e. 380-300) csontvázas kelta temetőt ástak ki a strand mögötti dűlőben. A leletek között karperecek, fibulák, csüngő ruhadísz, hüvelyes kard, vas kardkötő lánc szerepelnek.

Az ókorban[szerkesztés]

A 3. század és a 4. század között szarmata falu állt Csömör területén, a patak két oldalán. A szarmata falu feltárásakor szarmata fazekastermékek töredékeit és egy 3. századból való római tál töredékeit ásták ki. Avar kori edénytöredékek kerültek elő a Rét-pótlék és a Réti-dűlők területéről.

A középkorban[szerkesztés]

A 10. század és a 11. század közötti kerámialeletek kerültek elő a Káposztások és a Réti-dűlők területéről. A 13. századból származó cseréptöredékek, patkótöredék, üreges szárú, korongos fülű kulcstöredék került elő a Kálvária-hegy nyugati széléről.

Az 1135. évben, Lampert ispán, az általa alapított bozóki bencés apátságnak szóló adománylevelében, két ekényi (35-42 hektár) földet adományozott Chemer (Csömör) földjéből az apátságnak. Az 1158. évbenben készült, hamisan 1015-re keltezett és Szent Istvánnak tulajdonított, oklevélben Chomur (Csömör) helynév is előfordul a pécsváradi monostor alapítólevelében.

1434. augusztus 2-án, György esztergomi érsek, nádori bíró Budán kelt oklevelében átengedte csömöri részbirtokát Fornasi Salamon fia János fia Benedek deáknak. 1482. augusztus 31-én, Zay András Nagyrévi András pesti plébánossal foglaltatta írásba, hogy csömöri szőlőjét a cinkotai Mindenszentek temploma építésére hagyományozza. 1512. szeptember 13-án, Chemeri Zay János csömöri részbirtokát elzálogosította – több más birtokrészével együtt – 60 forintért, Inárchi Szilveszternek és feleségének.

1528. január 12-én, I. Ferdinánd király Chemeri Zay Bernátot megfosztotta csömöri 6 jobbágytelekből álló birtokrészétől hűtlenség miatt. A birtokrész Zeremlényi Zsigmond kancelláriai jegyző tulajdona lett.

A török időkben[szerkesztés]

1541. augusztus 29. Csömör az Oszmán Birodalom területévé vált. Az 1546. évben, a budai szandzsák összeírásában Csömör már pusztaként szerepelt. Az 1610. évtől Kerepes lakói bérelték Csömör puszta földjét. 1617. szeptember 25-én Wattay János Tassy János ( Wattay Kata fia) szécsényi végvári vitézt bízta meg a Csömör puszta gondviselésével.

Az 1620-as és az 1630-as évek között Csömör pusztát Cinkota, Fót, Mogyoród, Csíktarcsa, Kerepes falvak lakó bérelték. 1638. július 1-jén, PPS vármegye sedriánja megtiltotta Csömör puszta szomszédjainak a puszta jogtalan használatát. Az 1656. évben Budai Bolgár Bornemissza Pál, a garamszentbenedeki konvent előtt tett bevállásában birtokai közt felsorolta Csömör pusztát is. 1661. március 14-én lefolytatott örökösödési eljárás során, Csömör puszta Wattay Pál tulajdonába került. 1663. június 14-én, Wesselényi Ferenc Csömör pusztát Horváth Mátyás kassai strázsamesternek, Viszlay Demeter szendrői hadnagynak és még három végvári vitéznek adományozta.

1676. január 17-én, Füleken megtartott közgyűlésen Wattay Pál panaszt emelt Rácz István lévai katona ellen, mert hadisarcot vetett ki a tulajdonában lévő Csömör jobbágyaira és zsellérjeire. 1677. március 3-án, Töröncsi Gergely kosdi lakos engedélyt kapott Wattay Pál és Géczy Gáborné tulajdonosoktól Csömör benépesítésére. Az 1678. évben a váci püspökség Csömör puszta dézsmáját bérbe adta "nógrádi" nemeseknek. Az 1686. évben Csömör felszabadult a 150 éves török uralom alól. Az 1697. évben Wattay János I. Lipót királyhoz folyamodott Csömör puszta birtokjogának megerősítésért.

Az 1690. évi megyei összeírásban Csömör elpusztult helységként szerepelt. 1702. november 13-án, az Újszerzeményi Bizottmány elismerte Wattay János Csömör pusztára vonatkozó birtokjogát.

Az újkorban[szerkesztés]

Wattay János és Wattay István 1714. május 19-én Csömörön megbízza Bagho Andrást Csömör és Szentmihály puszták betelepítésével, ekkor magyarokat telepítenek a pusztára. Az 1720-tól lutheránus, vagyis evangélikus tótokat telepítettek a faluba. Az 1728. évben használatba veszik Csömör első községi pecsétjét. Az 1731-ben Grassalkovich Antal volt Csömör új földesura. Az 1733. évben Grassalkovich Antal saját költségén katolikus templomot építtetett Csömörön.

Az 1811. évi nagy kolerajárvány által megtizedelt lakosságot pótlandó 1826-ban a budai szőlőhegyekből németeket telepítettek ide. Az 1851-ben Sina Simon megvásárolta Csömört a Grassalkovich családtól. Az 1864-ben Sina Simon eladta Csömört egy belga banknak. Az 1867. március 22-én a magyar állam visszavásárolta Csömört a belga banktól.

Az 1873. évben felépült Csömörön az evangélikus templom. 1900-ban Csömört bekapcsolták a Pest-Kerepes vasútvonalba. 1911. november 11-én megindult a vasúti közlekedés Keleti pályaudvar és Csömör között.

A 20. században[szerkesztés]

Az 1926. évben elkészült a Cinkota-Csömör bekötőút Szentjóby Staub Elemér szervezésében. Az 1927. évben bevezették Csömör községbe a villanyt. Az 1930-as években bekapcsolták Csömört a budapesti telefonhálózatba.

Az 1985. évben a Pest Megyei Tanács nagyközséggé nyilvánította Csömört. Az 1970-es években kiépítették Csömörön a vezetékes vízhálózatot. Az 1980-as években épült meg Csömörön a földgázhálózat.

Az 1990-es évektől kezdődően készült el Csömör csatornázása és a közúthálózat szinte teljes mértékben szilárd burkolatot kapott. A csömöri Forrás-patak vizéből horgásztó létesült. Sportcsarnok, nagyáruházak, patikák, üzletek, vendéglők, lovardák, benzinkút, ipari és szolgáltató létesítmények sora épült. Megindult a Budapest-Csömör helyi buszközlekedés.

A 21. században[szerkesztés]

2006-ban az M0-s körgyűrű építése elérte Csömört is.

Népessége[szerkesztés]

Lélekszám[szerkesztés]

év népesség
1970 5046
1980 5516
1990 5487
2001 7266
2011 9293

A község lélekszámára alapvető hatással volt az 1990-es évekre jellemző agglomerációba költözési folyamat. Az ezt követő évtizedekben belterületbe vontak és parcelláztak több területet a Középhegyen és a Laky-sarkon túl.

Vallás[szerkesztés]

A népesség felekezeti megoszlása a KSH adatai szerint 2011-ben a következőképpen alakult:[4]

  • Katolikus: 31,1%
  • Evangélikus: 9,7%
  • Református: 7,3%
  • Egyéb vallási felekezetek: 3,2%

Híres csömöriek[szerkesztés]

Itt született[szerkesztés]

Neves lakói[szerkesztés]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 2010 - Fábri István (Csömöri Civil Egyesület)
  • 2006 - 2010 Bátovszki György (független)
  • 2002 - 2006 Bátovszki György (Demokrata Kör Egyesület)
  • 1990 - 2002 Bátovszki György[5]

Helyi sajtó[szerkesztés]

  • A Csapraforgó Csömör nagyközségben megjelenő helyi kulturális és közéleti folyóirat. 1990-ben alapította az Under Csap Kulturális Ifjúsági Egyesület. Főbb témái: helyi közélet, kultúra, környezetvédelem, mely az utóbbi években szociográfiai jellegű írásokkal bővült. 1994 és 2002 között szünetelt a megjelentetése. 2003 elején újraindult.[6]
  • A Csömöri Fórum a Demokarata Kör folyóirata volt, mára megszűnt.

Intézmények[szerkesztés]

Krammer Teréz Zeneiskola[szerkesztés]

Az község Önkormányzati Zeneiskolája 1991 szeptemberétől kezdve folytat oktatási tevékenységet.[7] Az alapítás egyik fontos oka a fővárosból kitelepülő családok igénye volt a helyi zenei nevelés kialakítására. Az iskola 2000-ben vette fel Krammer Teréz, Csömörön élt opera-énekesnő nevét.

A zeneiskola az alapfokú zenei oktatás mellett közösségi és kulturális szerepet is vállal. Diákjai gyakori fellépők a község rendezvényein. Részt vettek például a falunapok, a szüreti mulatság programjain, vagy a község hagyományos fúvószenekari találkozóján.[8]

Korosztály és hangszer szerint több együttes is létrejött a zeneiskolában, ilyenek például a Krammer Big Band, mely 2014-ben[9] és 2015-ben[10][11] a Budapesti Big Band találkozón a zenekarok B kategóriájában arany minősítést nyert. Működött, vagy működik továbbá az iskolában fúvószenekar, a gyermekek Tücsök zenekara, ifizenekar, ütőhangszeres kamarazenekar.

A zeneiskolában az alábbi tanszakokon folyik alapfokú zenei képzés: cselló, fuvola, gitár, hegedű, magánének, trombita (és egyéb rézfúvósok), ütőhangszerek, zongora.[12]

A csömöri sportcsarnok

Mátyás Király Általános Iskola[szerkesztés]

Sportcsarnok[szerkesztés]

Az általános iskola mögött a 2000-es években[mikor?] sportcsarnok épült, melyet 2014-ben szabadtéri sportpályával bővítettek.[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Ejtőzés a horgásztó partján

Csömöri horgásztó[szerkesztés]

A 4,5 hektár vízfelületű Csömöri-tavat a Csömöri-patak felduzzasztásával hozták létre az 1985-1986-ban.[14] Vizében a fürdés tilos, horgásztóként alkalmazzák. A tóban ponty, amur, csuka, süllő, keszeg, kárász, busa, balin, süllő fogható.[14][15] A tavat kezelését, a horgászat szervezését és a haltelepítést az 1983-ban alapított Csömöri Horgász Egyesület végzi.

Horgászversenyeket minden évben tartanak. Május elsején az egyesületi tagok számára, Pünkösd hétfőjén bármely nevezőnek, ezeket ősszel jellemzően is egy egyesületi és egy nyílt nevezéses verseny követi.

Kálvária[szerkesztés]

A katolikus templom

Katolikus szentháromság-templom[szerkesztés]

A csömöri katolikus templom építését Grassalkovich I. Antal kezdte meg, miután 1731-ben birtokai közé került Csömör is, melyet halála után az atyai végrendelet értelmében fia, Antal fejezett be 1773-ban, barokk stílusban.[16] A templomot 1773-ban Salbeck Károly a Szentháromság tiszteletére szentelte. Plébániáját 1792-ben alapította az ifjabb Grassalkovich Antal. A plébánián az első canonica visitatio, azaz a kánoni látogatás 1842-ben történt.

Evangélikus templom[szerkesztés]

Az 1700-as években betelepített tótok máig élő hagyományőrzésének egy jele, hogy létszám szerint a falu második legnagyobb felekezete az evangélikus: kb. 1500 fő a falu lakosságának 15%-át teszi ki, mely jóval az országos átlag felett van.[17] Egy 1721-es kánoni látogatás már említ evangélikus templomot.

A mai evangélikus templom 1873-ban épült,[18] miután a Grassalkovichoktól a gyülekezet az építkezésre telket kapott. Az alapkőletétel ez év május 4-én történt. Az éplület terveit Menko és Kolbenbeyer pesti építészek készítették, az építési munkálatokat Zier Keresztély pesti építőmester felügyelte. Az épületet a magyar romantikus építészet stílusjegyekeit viselő, visszafogott homlokzati kialakítás jellemzi.

A padsorok egykor a Deák téri templomban álltak, vásárlás útján kerültek Csömörre. Az oltárképet Jakobey Károly festőművész alkotta. A templom első, felújított orgonáját 1876. március 15-én ifj. Országh Sándor orgonaépítő szállította, melyet a 30-as években egy kétmanuálos Rieger-orgonára cseréltek.

A templom 1899-ben három harangot kapott B, Desz illetve Fisz hangolással, melyek rendre 350, 246 és 103,5 kilogramm súlyúak. A világháborúk után a harangok elvesztek, 1920-ban és 1957-ben is pótolni kellett ezeket.

Az evangélikus templom

1957-ben szentelték Tábor János festőművész szekkó falfestményeit. A teológiai útmutatást Prőhle Károly adta, a festmények a kenyér konkrét és elvont szimbólumára, illetve a Szentírás vonatkozó fejezeteire utaltak. Ez a kenyérmotívumra utaló díszítésű, úgynevezett kenyértemplom Magyarországon akkor egyedülálló volt.[17]

Az épület a 2000-es években teljes felújításon esett át Szák Kocsis Pál tervei alapján. Az idő közben megrongálódott, elhasználódott falfestményeket menthetetlennek találták és nem restaurálták. A födém cseréjekor kazettás mennyezetet alakítottak ki. A homlokzaton rozetta ólomüveg-ablakot alakítottak ki, mely Luther-rózsát formáz. Az üvegmunkákat Turák Károly csömöri üvegművész készítette. A toronyban pótolták a régóta hiányzó toronyórát.

A templomot a saját imaházzal nem rendelkező helyi református közösség is használja.

Gloria Victis emlékhely[szerkesztés]

A Gloria Victis emlékhely

A községi temető mellett álló emlékhelyet a helyi Gloria Victis Alapítvány megbízásából Csömör önkormányzata hozta létre az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából, 2006. október 21-én.[19] Az emlékművet a felirata szerint "A négy kontinensen pusztító kommunizmus 100 milliónyi áldozatának emlékre" állíttatták.

Csömöri ősláp[szerkesztés]

A Csömöri patak völgyében található 27 hektáros terület 1977 óta élvez megyei szintű védettséget.[20] A vizes, mocsaras élőhelyen savanyú láptalaj volt jellemző, itt korábban több ritka mohaféle, például tőzegmohák (Sphagnum sp.) éltek. 1987-ben egy tűzeset, majd ennek következtében a földre hulló hamu által megváltozó talajviszonyok miatt ezek kihaltak.

A tó körüli élőhelyek jellemző növénye a védett mocsári tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) illetve a keskeny- és széleslevelű gyékények (Typha angustifolia és Typha latifolia), a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), a csüngő virágzatú villás sás (Carex pseudocyperus), a vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica).[20]

Eseményei[szerkesztés]

Csömöri falunapok, Pünkösdi fesztivál és lakodalmas találkozó[szerkesztés]

Úrnapi mise és körmenet[szerkesztés]

A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó Úrnapi körmenetét.[21][22] Az esemény nevezetessége az ófalu egyes utcáin kilométeres hosszan kígyózó, egy méter széles virágszőnyeg, melyen a körmenet közben a pap jár az oltáriszentséggel.

A virágszőnyeget hagyományos motívumok alapján a hajnali óráktól kezdve rakják a szőnyeg útvonala mellett lakó helyiek és más önkéntesek. A virágszőnyeg kiinduló- és végpontja a katolikus templom, útvonala pedig évente váltakozik: egyszer keleti, egyszer nyugati irányban tesz egy kört a faluban, hagyományos útvonalon. A négy égtáj irányában egy-egy sátrat is állítanak. A sátrak falát koszorúk borítják, előttük a virágszőnyeg kiszélesedik, több négyzetméteres, virágszirmokból rakott ábrák láthatók.

A körmenet a mise után kezdődik. Ekkor a pap az oltáriszentséggel kilép a templomból, felette baldachint tartanak. A virágszőnyegre csak a pap lép, a hívek a szőnyeg két oldalán követik a menetet. A menet megáll, amikor egy sátorhoz érnek. Itt a pap a sátorban elhelyezi a monstranciát és áldást kér. A menet ezután továbbhalad, a koszorúkat a szertartás végén a hívek szentelvényként hazaviszik. A szokás szerint a koszorúkat kiszárítva egész évben megtartják, majd a következő körmenet után elégetik, ezzel mintegy szüntelenné téve a házon az áldást.

Szüreti fesztivál[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Csömör települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. http://www.holvan.hu/hu/terkep/telepules/Cs%C3%B6m%C3%B6r
  4. Központi Statisztikai Hivatal. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
  5. Választások és pártok, 2010-07-09. (Hozzáférés: 2016. július 27.)
  6. Csömör helyi sajtója. Csömör.hu. (Hozzáférés: 2013. április 26.)
  7. Mi vagyunk Csömör Zeneiskolája - Krammer Teréz Zeneiskola. www.zeneiskola-csomor.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  8. Ráduly Ildikó: IV. Fúvószenekari Találkozó. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  9. A Krammer Big Band legújabb sikere, 2014. november 27. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  10. Oklevél a Krammer Big Band részére (JPG), 2015. november 7. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  11. JazzMa - Hírek - A 15. Budapesti Big Band Fesztivál első napja - Novák Nóra fotóriportja. www.jazzma.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  12. Tanáraink - Krammer Teréz Zeneiskola. www.zeneiskola-csomor.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  13. Szabadtéri sportközpont átadása | Csömör TV. csomortv.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 24.)
  14. ^ a b Csömöri-horgásztó bemutató filmje, YouTube-videó
  15. Csömöri tó - Pest megye, tározó - horgászvíz. www.horgasz.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 21.)
  16. Lábadi 2003, 25. o.
  17. ^ a b Érdekességek a csömöri evangélikus gyülekezetről. csomor.lutheran.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
  18. A csömöri evangélikus gyülekezet temploma. csomor.lutheran.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
  19. Az emlékmű • Gloria Victis. gloriavictis.hu. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
  20. ^ a b A csömöri ősláp. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)
  21. Lábadi 2003, 32. o.
  22. Úrnapi virágszőnyeg Csömörön (HTML). csomor.hu, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]