Tázlár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Prónayfalva szócikkből átirányítva)
Tázlár
Tázlár címere
Tázlár címere
Tázlár zászlaja
Tázlár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállás község
Polgármester Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 6236
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség1673 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség24,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület73,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 31′Koordináták: é. sz. 46° 33′, k. h. 19° 31′
Tázlár (Bács-Kiskun vármegye)
Tázlár
Tázlár
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Tázlár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tázlár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tázlár község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Kiskunság déli részén helyezkedik el. A szomszédos települések: észak felől Bócsa, kelet felől Szank, délkelet felől Kiskunmajsa és Harkakötöny, dél felől Kiskunhalas, délnyugat felől Pirtó, nyugat felől pedig Soltvadkert.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Soltvadkert és Kiskunmajsa felől egyaránt a Szegedre vezető 5405-ös úton, Kiskunhalas irányából pedig az 53-as főútból Pirtótól délre kiágazó 5406-os úton.

Története[szerkesztés]

Tázlár helyén már a korai Árpád-korban is állt egy település, melynek neve nem maradt fenn. A tatárjáráskor a falu lakói – és feltehetőleg az ide menekülők – szembeszálltak az ellenséggel: legjobban védhető épületüket, a kőből épült templomot három, koncentrikus sáncárokkal vették körül. A támadók a település lakosságát lemészárolták, a falut felégették. A király később kun telepesekkel népesítette be a területet, a falu mai neve, amely egy 1429-es oklevélben szerepel először, kun eredetű.[3]

A középkori kun Tázlár elpusztult. A XVIII. században ez a terület különböző földesúri családok kezén volt, akik a XIX. században birtokaik egy részét felparcellázták. Az eladott földeken tanyák sokasága jött létre. A gazdák sorában nagy szerep jutott a szegedi származásúaknak, akikről Erdei Ferenc is beszámol[forrás?].

Tázlár, valamint a szomszédos Kisbócsa, Nagybócsa, Kötöny és Harka területéből 1872-ben önálló községet hoztak létre Tázlár néven. Ezt a nevet 1907 és 1947 között átmenetileg Prónayfalvára változtatták. A hatalmas kiterjedésű Tázlár tanyaközségből vált ki 1906-ban Bócsa, 1949-ben pedig Harkakötöny község.

A hagyomány szerint sokszor megfordult Tázláron a híres lovas betyár, Bogár Imre és bandája, úgy tartják maguk közé fogadták a Kiskunság két híres betyárját: Baksi Gyurit és Dönti Pétert. Bogár Imre egyik este társával megjelent a felsőtelepi Beniczky-kastélyban, ahol nagy riadalmat keltett. Bogár Imre az éppen vacsorázó úrnőhöz fordult, és az volt a kérése, hogy ihasson a pohárból, s azután békében elvonulnak. Miután kérését teljesítették, a betyárok csendben elvonultak.[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Papp Józsefné (független)[5]
  • 1994–1998: Kószó Endre (független)[6]
  • 1998–2002: Kószó Endre (független)[7]
  • 2002–2006: Kószó Endre (független)[8]
  • 2006–2010: Kószó Endre (független)[9]
  • 2010–2014: Kószó Endre (független)[10]
  • 2014–2019: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Bán Róbert László (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1797
1774
1776
1785
1640
1673
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 1,2% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 13,4%, evangélikus 5,1%, felekezeten kívüli 3,1% (20% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,6% románnak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% szerbnek, örménynek, szlovénnek, görögnek, szlováknak és horvátnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,7% volt római katolikus, 10,2% református, 5% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 5,4% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

A látnivalók a faluközpontban vannak, az Árpád út elején. A kalocsai érsekség 1906 októberére római katolikus kápolnát hozott létre, mellé a nagytemplom az 1950-es években épült fel. A templomkertben található a világháború áldozatainak emlékműve. A Templom közben van a református és evangélikus hívek régi, közös temploma, az épületet 1994-ben felújították, bővítették, toronnyal egészítették ki. A településen több, mint száz éve működik baptista gyülekezet. Templomuk a Széchenyi utca sarkán épült fel, udvarában sportpályával és játszótérrel.

Országszerte ismert a tázlári citerazenekar és a Rozmaring asszonykórus.[14] A két együttes a helyi rendezvényeken is rendszeresen fellép. A falunapot minden évben juniálissal összekötve tartják. A szüreti bál októberben van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tatárjárás: kemencében halt meg egy anya és két gyermeke – 24.hu
  4. Héjjas Pál: A Bogár betyárbanda története - Pest Megyei Levéltári Füzetek 19. (Budapest, 1990)
  5. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  7. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  11. Tázlár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  12. Tázlár Helységnévtár
  13. Tázlár Helységnévtár
  14. SZOMSZÉDOLÁS – Népzenei találkozó a Tázlári Művelődési házban. [2018. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 7.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • C. M. Hann: Tázlár: a village in Hungary; Cambridge University Press, Cambridge, 1980
  • Pavlovits Miklós: A tázlári Béke Mg Szakszövetkezet harminc éve; Béke Mezőgazdasági Szakszövetkezet; Tázlár, 1990
  • Horváth János: Tázlár község története. 1945–2017; Tázlár, Önkormányzat, 2017
  • Tázlári falukönyv; szerk. Mártáné Czékus Györgyi; Önkormányzat, Tázlár, 2021