Szabadszállás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabadszállás
Szabadszállás légifotó2.jpg
Szabadszállás címere
Szabadszállás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kunszentmiklósi
Jogállás város
Polgármester Dr. Báldy Zoltán (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 6080
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 6148 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 37,15 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 164,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabadszállás (Magyarország)
Szabadszállás
Szabadszállás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 52′ 34″, k. h. 19° 13′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 34″, k. h. 19° 13′ 18″
Szabadszállás (Bács-Kiskun megye)
Szabadszállás
Szabadszállás
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Szabadszállás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadszállás témájú médiaállományokat.

Szabadszállás város Bács-Kiskun megyében, a Kunszentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Bács-Kiskun megye északnyugati részében fekszik; Budapesttől délre 80 km-re, Kecskeméttől nyugatra 40 km-re, a Dunától pedig keletre 30 km távolságra.

Vonattal elérhető a MÁV 150-es számú Budapest–Kelebia-vasútvonalán.

Története[szerkesztés]

Szabadszállás ősi kun település volt. Első említése 1279-ből való. A 15. századtól hívják Szabadszállásnak.

Az 1559. évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között szerepelt, 37 adóköteles házzal. 1597-ben Hüszszein budai alajbég hűbérbirtoka volt.
Az 1633-1634. évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahije (járás) községei között, 14 adóköteles házzal volt feltüntetve. 1703-ban a bácskai rácok 30 lakosát gyilkolták le.

Jegyzőkönyvei 1741-ben kezdődnek, a postahivatalt 1789-ben állították föl. 1819 november 19-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. Református egyháza 1626-29-ben már fennállt, temploma 1628-ban épült. 1746-ban kolera pusztított a községben, 1796-ban pedig nagy tűzvész volt, majd 1838-ban az árvíz öntötte el. Petőfi Sándor apja, Petrovics István, a község vendéglőjének és mészárszékének volt a bérlője. 1840 körül nagyobb bérösszeggel hátralékban maradva, a helység közvetlen szomszédságában lévő szántóföldjét adta át a községnek, mely még az 1900-as évek elején is mint „Petrovics-föld” került bérbeadásra. 1829-1830-ban a székkaszálók tagosítását foganatosították. 1840-51-ben a pusztai birtokokat osztották szét.

A 20. század elején Bencze Gábor, Ferenczy Zsigmond, Martinovits Péter és Nagy Bálint volt itt a nagyobb birtokos.

A dűlőnevek közül említést érdemel a Bösztörhegy, a hol valamikor Bösztör nevű helység feküdt, de a török korban elpusztult. Temploma is volt, melynek romjai még az 1800-as évek végén is láthatók voltak. A Hintók halma elnevezéshez az a hagyomány fűződik, hogy a földosztás alkalmával ezen a dombon álltak a földosztó bizottság hintói. A városhoz tartozik Aranyegyháza, Balázspuszta és Szabadjakabszállás puszta.

A 17. században kezdődtek meg a betelepítések, ennek ellenére Szabadszállás továbbra is kun község maradt. 1820-ban kapta mezővárosi rangját.

1995. július 1-jén városi rangot kapott.[3]

Szabadszállás egykor katonaváros volt. Több nagy múltú katonai alakulat állomásozott a helyőrségben, pl. Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred 2. Légvédelmi Tüzér/rakétaosztálya, MH Alföldi Kiképző Központ.

Népcsoportok[szerkesztés]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Neves személyek[szerkesztés]

Nevezetességei[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szabadszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szabadszállás története, szabadszallasvaros.hu
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Schönenberg-Kübelberg
  6. Kovács Ella szabadszállási lakos közlései alapján.

További információk[szerkesztés]