Pálmonostora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pálmonostora
Magyarország vármegyéi és városai, Magyarország monografiája; a magyar korona országai történetének, földrajzi, képzömüvészeti, néprajzi, hadügyi és természeti visszonyainak, közmüvelödési és (14784135312).jpg
Pálmonostora címere
Pálmonostora címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Kiskunfélegyházi
Jogállás község
Polgármester Rádiné Gémes Ildikó Anna[1]
Irányítószám 6112
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 1801 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 34,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 53,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pálmonostora (Magyarország)
Pálmonostora
Pálmonostora
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 34″, k. h. 19° 56′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 34″, k. h. 19° 56′ 38″
Pálmonostora (Bács-Kiskun megye)
Pálmonostora
Pálmonostora
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Pálmonostora weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pálmonostora témájú médiaállományokat.

Pálmonostora község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Bács-Kiskun megyében, Kiskunfélegyházától délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Pálmonostora története az Árpád-korig vezethető vissza.

Egy 14. század közepén kelt oklevélből tudjuk, hogy jelenlegi területén monostor állt, mely a tatárjáráskor elpusztult. IV. Béla király már pusztaként adományozta el néhány családnak. Chegzeiektől később a birtoktárs Becsei Töttös főajtónálló-mester kívánta megszerezni részüket, majd két esztendővel később a másik helyi birtokos családtól, Pétermonostori Miklós fiától és unokáitól meg is vette, és ezek még a IV. Béla által kiállított privilégium levelek átadását is vállalták. A birtok a 16. század végéig számtalanszor gazdát cserélt. A török kiűzése után az Orczy bárók kezére került, majd közvetítő útján Pallavicini Sándor őrgróf vásárolta meg. A 19. század végén tőle váltották meg földterületeit a helybéli részesművelők.

A település újkori fellendülésében jelentős szerepet játszottak az 1830-as évektől betelepülő dohánykertész családok. A lakosság évtizedeken keresztül foglalkozott dohánytermesztéssel. Ezt a tipusú mezőgazdasági munkát őrzi község címere is. Településünket Pusztaként, majd Puszta-Péteriként, Péteri-Pusztaként később Alsó- és Felsőpéteriként jegyezték. 1900-tól Alsó- és Felsőpéteri egyesülése után Pálmonostora nevet vette fel.

1910-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásához tartozó 2805 lakosú település volt, 2792 magyar, és 2765 római katolikus lakossal.

Nevezetességei[szerkesztés]

Idegenforgalmi jelentőségű természeti érték a Péteri-tavi madárrezervátum, a hozzá kapcsolódó Peregi-tó, illetve a gátéri Fehér-tó települést érintő része. Felfutóban van településen a lovas turizmus, és a lóhoz kapcsolódó szabadidő eltöltés.

Műemlék épületek idézik az elmúlt korokat, például az Orczy-kastély illetve a Bagi-féle szélmalom.

Források[szerkesztés]

  1. Pálmonostora települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)