Ugrás a tartalomhoz

Ráckevei járás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ráckevei járás
Közigazgatás
Ország Magyarország
VármegyePest vármegye
Járási székhelyRáckeve
Települések száma11
városok1
Népesség
Teljes népesség38 690 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület417,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
A Ráckevei járás elhelyezkedése Magyarországon
A Ráckevei járás elhelyezkedése Magyarországon

A Ráckevei járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Ráckeve. Területe 417,05 km², népessége 36 120 fő, népsűrűsége pedig 87 fő/km² volt 2013. elején. 2022. december 28-án két város (Kiskunlacháza,[2] Ráckeve) és kilenc község tartozott hozzá.

A Ráckevei járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, ezen a néven 1898-tól. Korábbi neve Pesti alsó járás volt, melynek székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta mindig Ráckeve volt. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután pedig Pest megyéhez tartozott.

Települései

[szerkesztés]
Település Rang
(2013. július 15.)		 Közös hivatal Kistérség
(2013. január 1.)		 Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)
Ráckeve járásszékhely város Ráckevei
9 965
64,09
Dömsöd nagyközség Ráckevei
5 795
72,42
Kiskunlacháza város Ráckevei
8 855
93,5
Apaj község Áporka Ráckevei
1 224
71,04
Áporka község Áporka Ráckevei
1 121
17,47
Lórév község Szigetbecse Ráckevei
292
9,88
Makád község Szigetbecse Ráckevei
1 192
31,77
Szigetbecse község Szigetbecse Ráckevei
1 304
17,12
Szigetcsép község Ráckevei
2 282
18,2
Szigetszentmárton község Ráckevei
2 133
10,73
Szigetújfalu község Ráckevei
1 957
10,83

Története

[szerkesztés]

A Ráckevei járás elődje a 19. század végén az addigi (Alsódabas székhelyű) Pesti alsó és (Ráckeve székhelyű) Pilisi alsó járás egyes részeiből létrejött Pesti alsó járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Ráckeve volt a székhelye.

A 20. század elején a Budapest körüli települések egyre erőteljesebb növekedése miatt több járás népessége megközelítette vagy el is érte a százezer főt, ezért három új járást szerveztek Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében, az 1911-ben létrejött Kispesti járáshoz csatolták át a Ráckevei járás négy községét. Ezután a járás területe még egyszer változott jelentősen, amikor 1924-ben idecsatolták a Dunavecsei járástól Dabot és Dömsödöt.

Az 1950-es megyerendezés során a Ráckevei járás Pest megyéhez került. Az ezzel egyidőben megszűnő Központi járás egyetlen megmaradt községét, Dunaharasztit visszacsatolták ide. Ezt követően a járás területe megszűnéséig, 1983 végéig nem változott.

1984. január 1-jével új közigazgatási beosztás jött létre Magyarországon. A járások megszűntek és a megyék város- és nagyközségkörnyékekre oszlottak. Ráckeve és Szigetszentmiklós városi jogú nagyközség lett, és a megszűnt Ráckevei járás helyét a Ráckevei és a Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyék vette át.

Községei 1898 és 1983 között

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat felsorolja a Ráckevei járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község Mikortól Honnan Meddig Hova
Áporka 1898 Pesti alsó járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Csepel 1898 Pesti alsó járásból 1911 Kispesti járáshoz
Dab 1924 Dunavecsei járásból 1938 Dömsödhöz csatolták
Délegyháza 1950 Bugyi, Dabas és Kiskunlacháza határából 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Dömsöd 1924 Dunavecsei járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Dunaharaszti 1898 Pesti alsó járásból 1911 Kispesti járáshoz
Dunaharaszti 1950 Központi járásból 1983 Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Dunavarsány 1947 Taksony határából 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Erzsébetfalva 1898 Pesti alsó járásból 1911 Kispesti járáshoz
Halásztelek 1950 Tököl határából 1983 Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Kiskunlacháza 1898 Pesti alsó járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Lórév 1898 Pesti alsó járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Majosháza 1898 Pesti alsó járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Makád 1898 Pesti alsó járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Pereg 1898 Pesti alsó járásból 1950 Kiskunlacházához csatolták
Ráckeve 1898 Pesti alsó járásból 1983 városi jogú nagyközséggé alakult
Soroksár 1898 Pesti alsó járásból 1911 Kispesti járáshoz
Szigetbecse 1898 Pesti alsó járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Szigetcsép 1898 Pesti alsó járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Szigethalom 1950 Tököl határából 1983 Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Szigetszentmárton 1898 Pesti alsó járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Szigetszentmiklós 1898 Pesti alsó járásból 1983 városi jogú nagyközséggé alakult
Szigetújfalu 1898 Pesti alsó járásból 1983 Ráckevei nagyközségkörnyékhez
Taksony 1898 Pesti alsó járásból 1983 Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez
Tököl 1898 Pesti alsó járásból 1983 Szigetszentmiklósi nagyközségkörnyékhez

Történeti adatai

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat a Ráckevei járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás Terület 1890-ben 1900-ban 1910-ben 1920-ban 1930-ban 1941-ben 1960-ban 1970-ben 1980-ban 2001-ben
1898–1911 között 551 km² 43 62 93 113 160 207 nincs adat[mj 1] 298
1911–1924 között 447 km² 27 30 35 36 39 43 55 67 80 95
1924–1950 között 593 km² 31 35 40 42 45 49 67 74 87 102
1950–1983 között 628 km² 33 38 44 48 53 59 74 90 104 118
  1. ↑ a Budapesthez csatolt települések népességének alakulása nem követhető, mert a kerülethatárok nem esnek egybe ezek egykori határaival

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
  2. ↑ „A köztársasági elnök 409/2021. (VIII. 3.) KE határozata városi cím adományozásáról”. Magyar Közlöny.  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ráckevei_járás&oldid=26714290”