Tököl

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tököl
Szent Anna-kápolna (7465. számú műemlék).jpg
Tököl címere
Tököl címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szigetszentmiklósi
Jogállás város
Polgármester Hoffman Pál (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2316
Körzethívószám 24
Népesség
Teljes népesség 10 050 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 264,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tököl (Magyarország)
Tököl
Tököl
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 02″, k. h. 18° 58′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 02″, k. h. 18° 58′ 02″
Tököl (Pest megye)
Tököl
Tököl
Pozíció Pest megye térképén
Tököl weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tököl témájú médiaállományokat.
Tököli Repülőtér

Tököl (horvátul Tukulja, szerbül: Тукуља, németül: Teckel) város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tököl a Csepel-szigeten található, délről Szigetcsép, keletről Szigethalom, nyugatról a Duna, északról Halásztelek határolja, melytől a tököli repülőtér választja el. Budapesttől délre kb. 20 km-re található. A várost keresztezi a Ráckevei HÉV vonala.

Története[szerkesztés]

A várost, a Csepel-sziget egyik legrégibb települését, a hagyomány szerint Árpád fejedelem lovászáról nevezték el. Más források szerint a "Tököl" név a "tökély", "tökéletes" szóval áll rokonságban, Árpád fejedelem lovászának neve pedig a "Csepel" névben maradt volna fenn.

Tököl lakosságából 1200 család horvát (sokác, bunyevác), valamint 300 család német származású. (A délszláv lakosok helyi szóhasználattal rácnak, vagy a környező települések ortodox délszláv lakosságától megkülönböztetendő katolikus rácnak nevezik magukat.[3]) Ennek gyökerei a 17. századba nyúlnak vissza, és a község gazdasági és kulturális életére is kihat a nemzetiségek jelenléte.

Az előkerült csiszoltkő-korszaki leletek bizonyítják, hogy a terület több ezer éve folyamatosan lakott hely. A földbe vájt kunyhók, kagylóhéjak, megkövesedett állati maradványok, tűzhelynyomok, kőpengék, őrlőkövek stb. jelzik az egykor itt élt emberek mindennapi eszközhasználatát. Az itt élő rézkori népek a Laposka-skela dűlőben az 1870 körül előkerült i. e. 2000 körüli kultúra utolsó leletei alapján a harang alakú edényes kultúrához tartoztak.

Tököl légifotó.jpg

A magyarság honfoglalásakor Árpád törzse vette birtokba a szigetet. Ettől kezdve a helység fejedelmi, majd királyi birtok volt. A település első okleveles említése 1270-ből való, Thukul formában. 1280-ban IV. László király Tökölt húgának, Erzsébetnek és általa a Nyulak-szigeti apácáknak adta, ekkor határait is leiratta. A következő, 1319-ból és 1324-ból ismert feljegyzések a falu adómentességét, kedvező helyzetét említik. A 15. századra Tököl ismét királyi birtok, ahol jelentős számban éltek kézművesek. Erre utalnak a korai iratokban fennmaradt családnevek is, amelyek közül a legismertebbek: Molnár, Ács, Takács, Kovács.

A 16. században mezőváros, a csepeli ispán székhelye volt. Ekkor elég jelentős hely ahhoz, hogy a királyi gyermekeket időnként itt szállásolják el. A török uralom időszakában a település egy időre lakatlanná vált. A töröknek e területről történt kiűzése után Savoyai Jenő herceg lett a sziget és ezáltal a falu új birtokosa, aki kedvező feltételekkel hívott ide katolikus német telepeseket. Ebben az időben települtek be a katolikus rácok (sokácok, bunyevácok, illírek) is.

A német telepesekkel Tökölt ismét a jelentősebb községek között tartották számon. Első ismert pecsétje 1728-ból való, rajta a falu címerével. Az állított, ovális vonalgyűrűbe foglalt körirat (SIGILUM TOKOLIENSE) által határolt mezőben balra fordított, két lábon álló, egyfarkú oroszlán, mellső lábait emeli.

A Mária Terézia-féle úrbérrendezéskor a 96 jobbágytelken 109 jobbágyot és 33 házas zsellért írtak össze. A 19. század elejére a község határának mintegy négyötöde volt a jobbágyok kezén. A ráckevei koronauradalmi birtok elsősorban erdőséget jelentett. A század elején Herminamajor területére betelepült bolgár kertészek hatására a zöldségtermesztés aránya megnövekedett. A piacozást a tejtermelés és a tejfeldolgozás, a termékek házhoz szállítása egészítette ki, amely az egyes családok számára állandó kereseti forrást jelentett.

Tökölig 1892-ben épült meg a Budapest Közvágóhídról induló helyiérdekű vasút. Ezáltal napi kapcsolatba kerültek az itt élők a fővárossal. A település jelentős számú délszláv lakossága hagyományait őrizve bizonyos mértékig elkülönült a környék településeitől. A lakosság elszegényedett része bejárt Csepel és Budapest ipari üzemeibe dolgozni. A település népességszámának erőteljes növekedése az 1930-as években a betelepülőkből adódott. Az itt élők egy hagyományos gazdálkodási keretek között termelő parasztságra és egy ipari munkás rétegre oszlottak.

A 20. században a település mellett repülőtér és repülőgépgyár épült. Ennek következménye volt többek között a második világháború alatt, 1944. április 13-án történt[4][5] súlyos bombázás. A világháború után a repülőtér szovjet katonai bázis lett, és itt fogták el 1956. november 3-án a szovjet csapatok kivonulásáról tárgyalni érkező Maléter Pált, a Nagy Imre-kormány honvédelmi miniszterét. Ugyanitt szállt le villámlátogatása során Leonyid Brezsnyev 1972. november 27-én.

A rendszerváltás után felgyorsuló fővárosi szuburbanizációs folyamat az összes Budapest-környéki települést, így Tökölt is érintette. Míg a városból kiköltözők első hulláma jobbára a budapesti agglomerációs gyűrű fővároshoz közelebb eső településeit választotta, az elmúlt években egyre többen választják a kiköltözők közül Tökölt. Többek között a folyamatos népességnövekedés eredményeként Tökölt 2001. július 1-jén várossá nyilvánították. Ebben szerepet játszik az időközben felújított lakótelep is, melyet a rendszerváltás előtt a repülőtéren állomásozó szovjet csapatok családjai laktak.

Tökölön is megfigyelhető az a jelenség, ami más, az agglomerációs gyűrűbe tartozó kisvárosoknál. A lakótelep, mely köré saját infrastruktúra települt, nagyrészt elkülönül a város régi, a templom-városháza körüli központjától. Az újonnan beköltözők kevés kapcsolatot tartanak a régi családokkal.

Tökölön (és a környező településeken, Százhalombattán és Ráckevén) 1993-tól évente rendezik meg a Nemzetközi Folklórfesztivált és Népművészeti Vásárt, amelyet Summerfest névre kereszteltek el. Európa egyik legnagyobb folklóreseményei között számontartott fesztiválra évről évre a világ minden részéből érkeznek együttesek.

Nevezetességei[szerkesztés]

I. világháborús emlékmű
  • Kisboldogasszony templom (római katolikus templom). Benne Feszty Masa: "Mária születése" című oltárképe és Csehy Mihálynak 1519-ből származó reneszánsz stílusú, korábban a főoltár hátlapjában, most a hajó falában kiállítva található márvány sírköve.
  • Református templom
  • Helytörténeti nevezetesség: csepelszigeti Mária parasztház, tisztaszoba mennyezetén Kossuth, Bem, Damjanich portréjával.
  • A tököli repülőtér bejáratánál található Maléter Pál kopjafa, valamint nem messze tőle a Pesti úti lakótelep bejáratánál 2006-ban, az 1956-os forradalom 50-éves évfordulójára felavatott Maléter Pál bronzszobor.
  • A város határában áll az 1944-ben rommá lőtt, az 1980-as években helyreállított, gótikus eredetű Szent Anna kápolna.[6]
  • A Hősök terén a Kossuth címerrel díszített emlékoszlop, valamint az 1848-as centenáriumi emlékmű és zászlópark, az első világháborús és az 1993-ban állított második világháborús emlékművek.
  • Érdekesség még a Városháza mellett felállított, Országalmát jelképező díszkút.
  • II. Lajos király (1506-1526), kőszobor; Szórádi Zsigmond szobrászművész alkotása (2013).
Szent Anna kápolna, Tököl határában

Egyéb[szerkesztés]

Címeres Országalma Kút - Tököl, 2014.07.30 (4).JPG

Újságok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tököl települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából: Pest-Pilis-Solt Vármegye és kiegészítések. 155. Tököl
  4. http://www.461st.org/Missions/April1944.htm#4-13-44
  5. http://egykor.hu/tokol/433
  6. Árpád-kori templomocska, a tököli Szent Anna kápolna. IN: Tököli Tükör, a helyi Önkormányzat lapja, XXVIII. évfolyam, 2017. évi 1. szám, Kulturális melléklet, 1-8. oldal

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]