Halásztelek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halásztelek
A Malonyai-kastély
A Malonyai-kastély Halásztelek 2013.04.19-én
Halásztelek címere
Halásztelek címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szigetszentmiklósi
Jogállás város
Polgármester Szentgyörgyi József (MSZP-DK-Együtt-PM)[1]
Irányítószám 2314
Körzethívószám 24
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 9506 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 1129,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,64 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Halásztelek (Magyarország)
Halásztelek
Halásztelek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 18° 59′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 21′ 40″, k. h. 18° 59′ 17″
Halásztelek (Pest megye)
Halásztelek
Halásztelek
Pozíció Pest megye térképén
Halásztelek weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Halásztelek témájú médiaállományokat.

Halásztelek város Pest megyében, a Szigetszentmiklósi járásban.

A Halásztelek történetét, környezetének földtanát, élővilágát feldolgozó könyv

Fekvése[szerkesztés]

A Csepel-sziget északi részén, a Nagy-Dunához közel található, annak Érddel átellenes oldalán. Az M0-s autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A mai település területén már a kőkorszakban is élt ember. Ezt a Duna közeléből előkerült lelet bizonyítja. Bár a XX. század elején találtak bronzkori emlékeket a későbbi Savanyító út magasságában, a Dunánál, Halásztelek északi részén, az ezredforduló utáni próbaásatások sem ennek a népnek, sem a Csepel-szigeten a rézkor végén, körülbelül. i.e. 3800-3700 évvel ezelőtt őket felváltó, jellegzetes edényeikről “harang alakú edények” népének nevezett emberek megtelepedését nem igazolták a mai település területén. A területen jeges és őszi árvizek által időről-időre lakhatatlanná tett kis szigetek, állandó, valamint időszaki vízátfolyások által szabdalt sűrű erdő volt akkor, így nem valószínű, hogy hosszabb időre emberek telepedtek volna meg a honfoglalás előtt.

A mai Halásztelek területe a Duna gyakori áradásai miatt a rómaiak számára is túl veszélyes lehetett, bár a legújabb kutatások szerint a mai település északi részén római kori út vezetett keresztül. Az rövidebb ideig tartó jelenlétre utal, hogy az 1930-as években római kori faragott köveket találtak egy gyökérpusztai kút ásásakor. Attila, a hunok királya a Duna túlsó partján, a mai Érd közeléből indíthatta támadását egy római erődítmény ellen, amely a mai Százhalombatta helyén állhatott.

A honfoglaló magyarok a Csepel-szigetet nyári szálláshelyként használták. Így létesült Szőlős, Háros és Tököl. (A három honfoglaláskori településből ma már csak Tököl létezik. Halásztelek Tökölről vállt le.)

A Halásztelek elnevezés az 1700-as években tűnik fel először. A nagy árvizek hosszú időre lakatlanná tették a vidéket, amelyen a XIX. századra telepedtek meg ismét, amikor már Tököl külterületének számít a terület.[3]

A mai település területének összlakossága az 1800-as évek végén alig haladta meg az 50 főt. Nevét Wahrmann Mór birtokos adta, aki lánya után Herminamajornak nevezte el a területet, így a később betelepülők is Herminatelepként emlegették. A terület következő birtokosa Sándor Pál volt, a dinnyetermesztő. A gazdaság föllendülésével a lakosság száma is megnövekedett, 1920-ban már 254 fős lett a Tököl külterületeként nyilvántartott telep. Hamarosan újra gazdát cserélt a mai település területe, mégpedig a felvidékről származó Malonyay család lett az új birtokosa. Kastélya híres lett estélyeiről. A gazdasági világválság miatt a lótenyésztéssel is foglalkozó Malonyay tönkrement, és idő közben számos neves család telepedett itt meg. Mikor a Malonyayak tönkrementek, a birtok nagy része Semény Jenőé lett. Az I. világháború utáni recesszió neki sem kedvezett, 1926-ban az egykori majort felparcellázták. A maradék törzsbirtokot Füzesséry István kapta meg vitézi telekként. Őt Stein Emil követte, aki tulajdonosként barackfákkal ültette tele a birtok egy részét, amit mind a mai napig barackosnak hívnak, bár már házak állnak a barackfák helyén. A háborúban hadi üzem létesült a csepeli WM üzem felügyelete alatt, amelyet Kisgyárnak neveznek. A telep súlyos bombakárokat szenvedett 1944-ben, amikor a szomszédos Dunai repülőgépgyárat vonta szőnyegbombázás alá az amerikai légierő. A előrenyomuló szovjet csapatok és az ellenük telepített német aknák szintén számos áldozatot követeltek.

A háború után elkezdték a földosztást, amit többek között a csepeli gyárak dolgozói, valamint az Alföldről és messzi vidékekről betelepülők, többek között bolgár családok vásároltak meg, akik a mai napig ott élnek. (Az ott élő bolgárok tiszteletére látható a Halásztelek tábla magyar és cirill betűkkel az utak mentén). A közegészségügy megteremtésére a negyvenes évek végén a tököli tanács állandó orvost nevezett ki Dr. Bácsujlaki Dezső személyében.

1944-ben a tököli tanács határozatban döntött az utcák elnevezéséről, heti rendszerességgel kijáró hivatali szervekről és állandó népiskola megnyitásáról. Az iskolai oktatás ebben az évben meg is kezdődött a tanító, Szabados Mária lakásán (mai "Kisiskola") akkor még egy osztályban. Pár évvel később már két osztályt indítottak, és a falu különválása idején már közadakozásból épített külön iskola épület állt a tanításra.

A II. világháborút követően egyre népesebb lett a település. Főleg Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei lakosok költöztek ide. 1949-re 1401 fő lett a lakosok száma.

A háború után a szovjet hadsereg segítségével visszakerültek a gépek a volt Kisgyár épületébe. Itt kezdte meg működését 1950-ben a Mintagépgyár 1954-ben a Mintagépgyár átalakult Szerszámgépipari Fejlesztő Intézetté.

1950. március 1-jén önálló község lett Herminatelep néven. A Halásztelek nevet 1951-ben vette fel. Kezdetben a lakosság száma 1500 fő körül mozgott, de hála Budapest közelségének ez gyorsan megduplázódott.

Az elkövetkezendő időkben megindult a falu infrastrukturális fejlődése is. A BKV külön autóbuszjáratokat indított már az 50 évek elejétől 38-as néven, mely a 60-as években további három viszonylattal bővült (38/A, 38/B, és "piros 38-as"). A lakosság számának növekedésével, megkezdődött a modernizáció is.

1964-ben megalakították 509 taggal a Halásztelek Ivóvíz Társulatot. A községben közkutak, tűzcsapok jöttek létre. Megkezdték a családi házak vízvezetékeinek bekötéseit is, valamint felvetődött a csatornahálózat kiépítése, amely elkészülte után lehetőséget teremtett lakótelepi rendszerű lakásépítésre is. Ezt 1968-ban, az OTP által épített lakásokkal kezdték, majd folytatták a SZIMFI lakóteleppel. Az 1960-as évek végére a barackos területe lecsökkent, helyét utcák, házak vették át. Javult a közellátottság, a Kisgyár elnyerte mai formáját, felépült két új iskola és templom. a 70-es évek közepén a lakások 70%-ban volt már vezetékes ivóvíz és elektromos áram. Ebben az időben kezdték meg a településen a telefonos hálózat kiépítését is.

A 70-es évek az oktatásban komoly fordulatot hoztak. 1971-ben megnyílt Kertészeti Szakiskola (ma: Bocskai István Református Középiskola), és elkezdődött egy új, korszerű általános iskola építése is.

A rendszerváltás után[szerkesztés]

A rendszerváltás után megszűntek a BKV buszjáratok, és a forgalmat átvette a Volánbusz. Viszont kiépült a csatornahálózat, és majdnem 100%-ra nőtt a burkolt utak aránya.

1996-ban a település első képviselő-testülete állami kitüntetést vehetett át Göncz Árpádtól ezek elismeréséül. Kitüntetést kaptak többek között:

  • Stoffán Antal-polgármester
  • Deák János Árpád-képviselő
  • Kirnyán József-képviselő

A 90-es évek végétől egyre többen költöztek az agglomerációba, így Halásztelekre is. Ez óriási népességnövekedést jelentett, és ennek köszönhetően megnövekedett a reggeli dugók száma. Ennek kiküszöbölésére kidolgozták a Csepel-szigeti gerincút tervét, melyet minden helyi országgyűlési képviselő szívesen említ programjában, de sajnos 2010-ig csak ígérgetésként hangzott. A gerincút megépítése a Tököli Repülőtér fejlesztésének céljaira 2011-ben készült el. A gerincút nyomvonala a Csepel-sziget déli területeinek feltárásához logikus tököli leágazási csomópont helyett Halásztelek és Szigetszentmiklós határán kialakított körforgalomba csatlakozik be, így optimális helyen tárja fel a Tököli repülőteret. A Csepel-szigeti gerincútat 2011-ben adták át.

Halásztelek 2008. július 1-jén városi rangot kapott.

A mai Halásztelek[szerkesztés]

Halásztelek-7.jpg Halásztelek-3.jpg Halásztelek-5.jpg Halásztelek (Hungary).jpg Malonyai-kastély (7073. számú műemlék).jpg

Halásztelek folyamatosan bővülő, csendes kisváros. Az elmúlt években rengeteg fejlesztés valósult meg. A Hunyadi Mátyás Iskola új épületszárnyat kapott, új zeneiskola termekkel, könyvtárral és koncertteremmel. Felújítottak és létesítettek új parkokat, ezzel növelve a zöldterületeket. A Sportcentrumban létesítettek új műfüves focipályát, kibővítették a játszóteret és kicserélték az óvodák és iskolák nyílászáróit.

Halászteleken rengeteg programlehetőséggel várják a lakókat és látogatókat. Legsikeresebb rendezvényeink a minden évben megtartott Halásztelki Mesenapok, a Szent László-nap, a Nemzetközi Zenetábor, a szüreti felvonulás és a bolgár nap.

Az idelátogatók kipróbálhatják az itteni éttermeket, megtekinthetik a híres Malonyai-kastélyt, a Bolgárkereket vagy az organikus építészet 80-as évek elején épült remekművét, aCsete György tervei alapján készült ősi magyar jurta alakú Árpád-házi Szent Erzsébet-templomot. Érdemes ellátogatni a szombatonként tartott termelői piacra vagy pihenni a csendes, nyugodt parkokban.

Közlekedés[szerkesztés]

Halásztelek az M0-s autóút (Magyarország) autóútról Lakihegy érintésével közelíthető meg. Szigethalomról, Csepelről és Lakihegyről a II. Rákóczi Ferenc úton haladva közelíthető meg.

A Csepel-szigeti gerincútat 2011-ben adták át, melyen Szigethalomtól Csepelig lehet eljutni Halásztelek és Lakihegy kikerülésével.

Halásztelket Csepelről a Volánbusz 690-es és 688-as számú gyorsjáratú autóbusszal lehet megközelíteni illetve Szigethalomról a 690-es számú járattal.

Nevezetességei[szerkesztés]

Malonyai-kastély

Polgármesterek[szerkesztés]

Stoffán Antal (1990–2006)- független

Szentgyörgyi József (2006–) MSZP

Díszpolgárok[szerkesztés]

A Malonyai-kastély bejárata
  • Cseh László
  • Kovács László
  • Dr. Kucerova Sznezsana
  • Stoffán Antal
  • Oláh Kálmán

Testvérvárosok[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Zene és művészet[szerkesztés]

Summerfest, Halásztelek művésztelep, Zenetábor koncert 440.jpg

A Halásztelki Összművészeti és Kulturális Egyesület alapító tagjai elsősorban Halásztelken élő és alkotó művészemberek. Az Egyesület tevékenysége felöleli a képző-, tánc-, zene-, fotó- és iparművészet területét egyaránt. Az Egyesület a tagok életkorát, műveik témáját, koncepcióját nem határozza meg. Egyetlen stílus, művészcsoport vagy művészeti ideológia mellett sem kötelezik el magukat. Több művészegyéniség jelenléte biztosítja a folytonosságot. Nem képeznek zárt csoportot, hanem tehetségek bevonásával növelik a pártoló tagok és a munkában résztvevők számát.  

A Halásztelki Zeneiskola több évtizede működik Halásztelken. A kezdetekben kevés diák volt, kevés hangszeren lehetett tanulni, de mára már több zenekar alakult. Minden évben megrendezésre kerül a (most már) nemzetközi kamarazene tábor, mely egy hétig tart és melyen részt vesznek tanítványaink és a testvérvárosi zeneiskola tagjai és zenekarjai. A tábor végét egy zárókoncert zárja.

Bel Canto Kamarakórus.[4]

Halásztelek az irodalomban[szerkesztés]

Bakó Gábor (2010): Halásztelek - Helytörténet, földtan, élővilág, táj-felszín alapú változások Halásztelek, kiadja Halásztelek Város Önkormányzata. 183 p. [5]

Bakó Gábor - Eiselt Zoltán (2006): Halásztelek környezeti állapotának vizsgálata 2007 – 2009 p. 1 - 170 {An environmental study of Halásztelek}, Szent István Egyetem, Gödöllő. Megbízó: Halásztelek Település Önkormányzata [6]

Holakovszky László (2015)ː Herminateleptől Halásztelekig, 162 p. [7]

Mizsei Zsuzsanna (2012): Az én Diófasorom, 298 p.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halásztelek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Bakó Gábor: Halásztelek Helytörténet, földtan, élővilág, táj-felszín alapú változások 1-183 p.  2010, - ISBN 978-963-08-3936-5
  4. Halásztelki Bel Canto kamarakórus Csengő hangú énekszó (Praetorius). www.youtube.com (Hozzáférés: 2014. dec. 16.)
  5. Bakó Gábor (2010): Halásztelek - Helytörténet, földtan, élővilág, táj-felszín alapú változások Halásztelek, kiadja Halásztelek Város Önkormányzata. 183 p.
  6. Bakó Gábor - Eiselt Zoltán (2006): Halásztelek környezeti állapotának vizsgálata 2007 – 2009 p. 1 - 170 {An environmental study of Halásztelek}, Szent István Egyetem, Gödöllő. Megbízó: Halásztelek Település Önkormányzata
  7. Holakovszky László (2015)ː Herminateleptől Halásztelekig, 162 p.
  8. Mizsei Zsuzsanna (2012): Az én Diófasorom, 298 p.

További információk[szerkesztés]