Csepel-Háros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Csepel-Háros
Közigazgatás
Település Budapest XXI. kerülete
Kerület Budapest XXI. kerülete
Városhoz csatolás 1954. július 31.
Korábbi rangja Szigetszentmiklós része
Népesség
Teljes népesség1653 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Csepel-Háros (Budapest)
Csepel-Háros
Csepel-Háros
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 19° 02′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 44″, k. h. 19° 02′ 56″

Csepel-Háros (2012 végéig Háros) Budapest egyik városrésze a XXI. kerület délkeleti csücskében, a Csepel-szigeten, a Háros-szigettel szemközt.

Fekvése[szerkesztés]

Határai a Fácánhegyi (korábban 7274.) utca meghosszabbított vonala és a Fácánhegyi utca a Duna folyamtól, II. Rákóczi Ferenc út, Csepeli út, Plútó utca, 4076. utca, majd Budapest határa a Dunáig és a folyam a Fácánhegyi utcáig.

Részei[szerkesztés]

  • Fácánhegy (a 7274. /ma Fácánhegyi utca/ utcától délre, a II. Rákóczi Ferenc úttól a Dunáig)
  • Állásitagdűlő (Plútó utca – 4076. utca – főváros határa között)
  • Ürgehegyidűlő (8655. utcától /ma Lámpás utca/ délre, II. Rákóczi Ferenc út és Csepeli út között)
  • Kavicsostavidűlő (Csepeli úttól keletre a főváros határáig)
  • Vízművek lakótelep (a Dunapart és II. Rákóczi Ferenc út között, a Fácánhegytől délre)
  • Fövenykútidűlő (8647. utca /Ma Cseresznyefa utca/ és a főváros határa között)
  • Sáméhegyidűlő (Fövenykútidűlő és Ürgehegyidűlő között, a főváros déli határáig)

Története[szerkesztés]

A városrész a Csepel-sziget középkori településének helyén épült, amely a török időkben elpusztult, majd a 18. században újra települt. 1838-ban az árvíz teljesen elpusztította a települést. A mai település 1954. július 31-ig Szigetszentmiklóshoz tartozott. A Vízművek lakótelep 1981-1985 között épült[2]. A városrész többi területén a rendszerváltás óta eltelt évtizedekben a hajdani zártkertes hobbitelkek és gyümölcsösök helyén, a magas ingatlanárak és közműköltségek miatt a perifériára költözők kisebb családi házakat és szegényes hajlékokat építettek. Az alig közművesített szűk utcák zömmel nem szilárd burkolatúak.[3][4][5]

Hárost 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés Csepel-Háros névre keresztelte át.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]