Farmos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Egerfarmos.
Farmos
Szent Péter és Szent Pál templom
Szent Péter és Szent Pál templom
Farmos címere
Farmos címere		 Farmos zászlaja
Farmos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásNagykátai
Jogállás község
Polgármester Horváth László (független)[1]
Irányítószám 2765
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség3453 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség85,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Farmos (Magyarország)
Farmos
Farmos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 00″, k. h. 19° 51′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 00″, k. h. 19° 51′ 00″
Farmos (Pest vármegye)
Farmos
Farmos
Pozíció Pest vármegye térképén
Farmos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Farmos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Farmos község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Nagykáta, Jászberény és Tápiószele irányából mellékúton érhető el.
Farmos megállóhely a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon található.

Története[szerkesztés]

A település és környéke az itt talált régészeti leletek szerint már a honfoglalás előtt lakott volt. A falu a környék falvaihoz hasonlóan a tatárjárás alatt elpusztult. Első ismert birtokosa 1311-ben Csák Máté volt, majd halála után a Káta nemzetség birtokába került.

A falu első okleveles említése 1420-ból való. A török megszállás kezdetén a település a szolnoki Mirliva ház birtoka. A 17. században Farmost a teljesen elpusztult falvak között említik meg. 1700 körül Zólyom vármegyéből telepítettek több családot a községbe, akik néhány évtized alatt elmagyarosodtak. Az 1727-es vármegyei jegyzőkönyv szerint a falu mai területét – többek között – Bene Ádám, Kozma Boldizsár, gróf Grassalkovich Antal és mások birtokolták. A 19. században az Ivánka-Kass-Matolcsy és a Vizy családok birtokolták.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1991: Dr. Bencze József (független)[3]
  • 1992–1994:
  • 1994–1998: Gecse János (független)[4]
  • 1998–2002: Boros Zoltán (független)[5]
  • 2002–2006: Boros Zoltán (független)[6]
  • 2006–2010: Boros Zoltán (független)[7]
  • 2010–2014: Horváth László (független)[8]
  • 2014–2019: Horváth László (független)[9]
  • 2019-től: Horváth László (független)[1]

A településen 1992. március 1-jén időközi polgármester-választást tartottak, mert a korábbi polgármesternek az előző év decemberében megszűnt a megbízatása.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3507
3464
3415
3473
3430
3453
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,7%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,7% románnak mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,9%, református 6,1%, evangélikus 4,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,3% (26,2% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A vasútállomásról a Rákóczi úton közelíthetjük meg a 3641 lakosú falu központját, mely a Rákóczi a Szelei és a Jászberényi út találkozásánál található. Itt helyezkedik el a polgármesteri hivatal, kertjében találjuk meg a hősök emlékművét. A Szelei úton figyelmesen átkelve a víztorony irányában haladunk. Hamarosan egy kis kaptatós jobbra nyíló úton közelíthető meg a valamikori Matolcsy-kúria. Az épületet a közelmúltban felújították, és jelenleg a Tápió Közalapítvány által létrehozott Vízparti Élet Múzeuma működik benne. A központból a Zrínyi úton haladva közelíthetjük meg a római katolikus templomot. A Rákóczi út felé elindulva néhány száz méter után elérjük a Sziki Tanösvény bejáratát. A Tápió-mente legtöbb gólyafészke ezen a településen található.

A település szülötte Kaszab Zoltán (1915–1986) entomológus, talajbiológus, az MTA tagja, 1970-től 1985-ig a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója.

A közelben található a Mikolai-tó, melyet méltán nevezhetünk a környék gyöngyszemének.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Farmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Farmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Farmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  5. ↑ Farmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  6. ↑ Farmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  7. ↑ Farmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  8. ↑ Farmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 7.)
  9. ↑ Farmos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  10. ↑ „Időközi választások három községben”, Pest Megyei Hírlap, Hungaricana, 1992. február 28., 16. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. június 27.) (magyar nyelvű) 
  11. ↑ Farmos Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Farmos&oldid=26591950”