Kocsér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kocsér
Kocsér1.jpg
Kocsér címere
Kocsér címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásNagykőrösi
Jogállás község
Polgármester Hriagyel Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 2755
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség1842 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség27,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület67,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kocsér (Magyarország)
Kocsér
Kocsér
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 07″, k. h. 19° 55′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 07″, k. h. 19° 55′ 21″
Kocsér (Pest megye)
Kocsér
Kocsér
Pozíció Pest megye térképén
Kocsér weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kocsér témájú médiaállományokat.

Kocsér község Pest megyében, a Nagykőrösi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagykőröstől 10 km-re kelet-délkeletre, Tiszakécskétől 13 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

Pest megye legdélibb Jász-települése, Nagykőrös és Tiszakécske között. Tipikus, mezőgazdasággal foglalkozó tanyás község.

Története a tatárjárásig nyúlik vissza, ekkor települtek ide a kunok. A 13. század óta lakott terület. Nevének első előfordulása a budai káptalan, 1488. május 22-i okiratában található. Jelentése ismeretlen, feltehetően kun eredetű.

Kocsér mint puszta már 1649-ben szerepelt az oklevelekben. Ekkor Vadászy Pál, a füleki lovasok kapitánya (ki 1646-ban füleki alkapitány, 1647-ben kunok kapitánya) nyerte adományul. Később a jászapátiak birtoka lett, majd a pesti invalidusház tulajdonába jutott, melytől 1745-ben Jászapáti város 8000 forintért visszaváltotta. 1857 körül a település egy részét eladták, ezután a nagykőrösiek birtokába került. Részben 1863-ban, részben 1873-ban volt itt a tagosítás. 1877-ben alakult nagyközséggé, 1882 óta hetivásárjoga is volt.


A kocséri temetőben a 20. század elején még egy régi templom romjai is láthatók voltak.

Kocsér fiatal községnek számít, rendezett formájú utcái egyenesek, fásítottak, központja, a Szent István tér, gyönyörű fenyves-, virágos park emlékművekkel.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,9%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 10,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 6,2% (20,1% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A katolikus temetőben gótikus templomromok állnak.

Az egykori Dósa-kúria ma óvodának ad helyet.

Építészeti emlék a Petőfi-versből ismert Kutyakaparó Csárda a falutól kb. 5 km-re észak-északkeletre, amely az 1700-as évek óta működik.

A község határában elterülő szikes legelő ritka madár- és növényvilágának köszönhetően természetvédelmi terület.

A sportot, horgászatot, vadászatot szerető vendég rendelkezésére áll a sportpálya, tornacsarnok, halastó - Toma-tó -, trapplövő-pálya.

Kocsér Község Önkormányzata, Tajti László és családja, valamint a Petőfi Mg. Szövetkezet 1999-ben hagyományteremtő céllal indította el a póniversenyt Kocséron. Az akkor még egynapos verseny nagy érdeklődést váltott ki az emberekből. A póniverseny szépen lassan igazi falusi rendezvénnyé vált. 2001-től kétnapos programmá fejlődött, látogatottsága azóta is nő.

Oktatás[szerkesztés]

  • Gábor Áron Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

Közművelődés[szerkesztés]

  • Községi Könyvtár és Közművelődési Színtér

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Nagykun vármegye
  • Hanusz István földrajztudós: A Nagy Magyar Alföld földrajzi jellemképekben. Kecskemét 1895.
  • Majerszky Vilmos Kocsér főjegyzője: Kocsér község fennállásnak 25-i éve ünneplése 1902. évi augusztus hó 20-án tartott Ünnepi Beszéd és Felolvasás
  • Márton Imre Kocsér főjegyzője: Az ötvenéves Kocsér jubileumi Emlékkönyve
  • Antal Domokosné tanár: Kocsér története fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből. Felelős kiadó: Király Kálmán. Készült: 1977-ben. Petőfi Nyomda Kecskemét. Található az Országos és a Megyei Levéltárakban.
  • Utassy Miklós nyug. tanár Kocsér története 1977-2000.Felelős kiadó: Barabás Ferenc polgármester Készült: Antológia Kiadó és Nyomda Kft. Lakitelek 2000.
  • Gévai Imre tanár: Szülőfalunk Kocsér Honismereti munkatankönyv Kiadó: Gábor Áron Általános Iskola Kocsér, Felelős kiadó: Gévai Imre Készült: 2000-ben.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A hivatkozott forrásból az MNNP rövidítésű jelölő szervezet teljes neve nem állapítható meg, egyelőre más forrásból sem sikerült.
  5. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  10. Kocsér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  11. Kocsér Helységnévtár

További információk[szerkesztés]