Erdőkertes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdőkertes
Erdőkertes címere
Erdőkertes címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásGödöllői
Jogállás község
Polgármester Dr. Pásztor László (független)[1]
Irányítószám 2113
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség7992 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség1329,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőkertes (Magyarország)
Erdőkertes
Erdőkertes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 19° 18′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 19° 18′ 57″
Erdőkertes (Pest megye)
Erdőkertes
Erdőkertes
Pozíció Pest megye térképén
Erdőkertes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőkertes témájú médiaállományokat.

Erdőkertes község Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Erdőkertes község az Északi-középhegység nagytájban fekvő középtájban lévő gödöllői – Monori-dombság kistáj – csoport északi részében, a Gödöllői-dombság kistájban terül el.

  • Koordinátái (a Faluház előtt): ÉSZ. 47° 40′ – KH. 19° 18’
  • Szomszédos települések: NY–DNY-on Veresegyház város, É–ÉNY-on Őrbottyán (1970–ig Őrszentmiklós, Vácbottyán), K–DK-en Vácegres községek.
  • Területe: 5,76 km² – (576 ha vagy 1001 hold)

A község a fővárostól északkeletre, a gödöllői dombvidéken található. Megközelíthető a környező településeken át (Veresegyház, Vácegres) alsórendű úton. Az M3 autópálya gödöllői csomópontja kb. 10 km távolságban érhető el. A Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon van egy saját megállóhelye. Erdőkertes környékének legmagasabb pontjai a 278 m magas Szadai hegy és a 345 m magas Margita. A dombok között kisebb-nagyobb mélyedések, völgyek találhatók, amelyeket pannon homokos réteg és holocén futóhomok-takaró borít. A környező dombokról lefolyó csapadékvíz a homokon keresztül átszivárogva a völgyek alján gyűlik össze. A víz mélyebbre jutását a helyenként 8–900 m vastagságot is elérő, vízzáró agyagréteg gátolja meg. A felszín alatt mozgó víz így a legalacsonyabb pontokon, a domboktól távol bukkan a felszínre (Egres-patak). Erdőkertes környéke egyike az ország legszárazabb területeinek, az éves csapadékmennyiség 550 mm alatt van. A mai Erdőkertes helyén korábban homokpuszták és cseres-tölgyesek, a völgyekben pedig keményfa-ligeterdők, nagy kiterjedésű lápok és mocsarak voltak, amire a jelenlegi élőhely-maradványokból lehet következtetni.

Története[szerkesztés]

Roheim Sámuel a 20. század elején vásárolta meg a váci püspöki uradalomtól a mai Erdőkertes területének jelentős részét. Fia Róheim Géza, Budapesten 1891–ben született. Iskoláit Budapesten, Berlinben és Lipcsében végezte majd Budapesten doktorált. Híres néprajzkutató, pszichoanalitikus, antropológus, és terapeuta volt. Róla kapta nevét a Géza utca valamint a Géza hegy (274,6 m) ahol Magyarország egyetlen magaslati fürdője működött.

Roheim először is téglagyár építésébe kezdett majd a Nyíres és Topolyos nevű határrészt építési telkekre felparcelláztatta.

1910-ben itt készült el az ország első villamos vontatású vasútvonala. A menetrend szerinti forgalom 1911. szeptember 2-án indult meg. Vonatok először 1918. március 26-án álltak meg itt Kőhídi–kertek megállónév alatt, amelyet Roheim közbenjárására december 3-án hivatalosan is Erdővárosra változtatták.

1913-ban elkészült a kastély, célja a Roheim-telep vezetőinek elszállásolása volt, gazdatiszti központként működött.

1918. március 26-án a tanfelügyelőség tanítónőt helyezett Erdővárosra. 1928-ra felépült egy új kéttantermes Klebelsberg-típusú állami iskola, az első óvoda pedig 1948-ban létesült.

2007-ben, gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulójára Erdőkertes egyedüli településként állított szobrot Magyarország első miniszterelnökének.

2005-ben indult a helyi Zöld Rádió adása, FM 92,4 MHz-en.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. évi VIII. számú határozatával, elrendelte a Veresegyházhoz tartozó Erdőváros lakott településnek Erdőkertes néven önálló községgé alakulását. A július 22-i tanácsi választáson megválasztották a 31 tagú Községi Tanácsot. 1956. július 29-én alakult meg az új község, Erdőkertes első irányító testülete.

A második világháború[szerkesztés]

A háborús évek alatt a fejlődés megtorpant. A strand, a Fővárosi Elektromos Művek, a Roheim kastély a Női szabók Országos Egyesületének birtokába került. A volt Roheim-telepen zsidó és egyéb munkaszolgálatosok dolgoztak. 1944 október közepétől tankcsapdák ásására újabb zsidó csoportot deportáltak a téglagyárba. Közöttük volt Szép Ernő író, aki ezt az embertelen időszakot „Emberszag” című könyvében írja le.

A térség fölött 1944. július 2-án légi csata zajlott le. Két német gépet lelőttek, amelyből az egyik a Palotai sír közelében, a Mogyorósnál zuhant le, majd október 29-én hajnalban több mint egyórás orosz légitámadás folyt a községen áthaladó német hadoszlop ellen. Padisák Mihály Az én erdővárosom[3] c. könyvében így emlékszik vissza az eseményekre:

Légicsata! - döbbent belém. A fővárost védő vadászgépek csaptak össze a bombázórajt védő vadászgépekkel. Fent a magasban a bombázók brummogtak, lejjebb a vadászgépek fegyverei kattogtak, iszonyatos volt a hangzavar, az ég kissé befelhősödött, a fent harcolókat eltakarta, csak egy-egy pillanatra villant fel a gépek fémes teste,  aztán egyszer csak süvöltő vijjogás közeledett a  föld felé, közvetlen közelemben. Elkapott a rémület, e akkor már valahol messze tőlem robbanás, füst, lángnyelvek, a földbe csapódó repülőgép pusztulásának a jelei. Nem is kellett odáig érni, hogy az ember érzékelje a robbanás erejét. Szanaszét kisebb nagyobb roncsdarabok.

A front közeledésére az állomás melletti katonai raktárát felgyújtották, a téglagyárat kiürítették. A vasúti síneket felszaggatták, és az elektromos vezetékeket megsemmisítették. A szovjet csapatok december 9-ére elfoglalták a községet.

A birtokosok nagy része épületeiket hátrahagyva elmenekült. A háborús károk, a fosztogatások és rongálások jelentősek voltak. A Pestre járók ebben az időben kénytelenek voltak a szentjakabi HÉV-megállóhoz gyalogolni, hogy munkahelyükre juthassanak.

Strand[szerkesztés]

Az igazi „nagy durranás” a strandfürdő volt. Magyarország egyetlen „magaslati strandfürdője”-ként hirdetett, az akkori követelményeknek megfelelő, versenyképes, betonból készült úszó- és fürdőmedencét a Géza-hegy tetején létesítették. A vendégek ellátását a Strandvendéglő – amely egy néhányszobás szálloda – biztosította, ahol nyaranként Németh Jóska püspökhatvani cigányprímás és nyolctagú zenekara gondoskodott a jó hangulatról.

Felekezetek[szerkesztés]

Katolikus templom[szerkesztés]

Megélénkült a katolikus egyházi élet, így a templomkertben 1928-ban keresztet, majd az 1929-ben Roheim-birtoktól kapott kis harang részére faharanglábat szenteltek. 1930-ban pedig a közben kőből épült haranglábba új harang került. Ezek után megkezdődött a szervezkedés a templomépítésre is, amely azonban a világválság miatt majd' egy évtizedre megakadt. Így a templom alapkövét 1937-ben tették le és az elkészült templomot 1941-ben Jézus Szíve ünnepén szentelték fel. Ez az egyetlen olyan templom, amely Pest megyében a két világháború közötti tiszta Bauhaus stílust képviseli.

Evangélikus templom[szerkesztés]

A kis lélekszámú evangélikus közösség eleinte a „Dudás család konyhájából” kialakított istentiszteleti helyet használta imateremként, de 2004 őszén megindulhatott a templomépítés. Az év karácsonyán már itt tartották meg első istentiszteletüket az akkorra elkészült alagsorban, majd később 2006 februárjában a templomot D. Szebik Imre püspök szentelte fel.

Református templom[szerkesztés]

A kezdeti nehézségek után a református templom alapkövét 2004. augusztus 22-én helyezték le, majd 12 év múlva, 2016. szeptember 17-én szentelték fel a már kész templomot. A hívek addig házaknál, később a Faluházban tartották istentiszteleteiket. Az eleinte kis létszámú szórványgyülekezet ma már a község lakosságának több mint egyötödét teszi ki

Lakosságszám[szerkesztés]

Az évtizedenként megtartott országos népszámlálások Erdőváros népességszámát – mivel nem volt önálló település – Veresegyház külterületi rovatban szerepeltetik. Az adatok tízéves változásokat rögzítenek, ám ezen belül kimutatható nagyobb és szerényebb gyarapodás is. Azt le lehet szögezni, hogy a természetes szaporulat a század első felében még számottevő, ám az 1940-ig tartó lendületes fejlődés elsősorban a betelepüléseknek köszönhető.

  • 1910 – 239 fő
  • 1920 – 479 fő
  • 1930 – 858 fő
  • 1941 – 1432 fő
  • 1949 – 1530 fő
  • 1960 – 2399 fő
  • 1970 – 2946 fő
  • 1980 – 3541 fő
  • 1990 – 3685 fő
  • 2001 – 5543 fő
  • 2011 – 7307 fő
  • 2015 – 7543 fő
  • 2017 – 8248 fő[4]
  • 2018 – év végén 8563 fő állandó lakos és 806 fő tartózkodási hellyel rendelkező lakos

(adatok a nepesseg.com-ról)

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 0,9% németnek, 0,7% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,1%, református 13,4%, evangélikus 1,8%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 26,5% (26,9% nem nyilatkozott).[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • Dr. Pásztor László (független) 2002-től
  • Cserepka András (független) 2002-ig

Önkormányzati testülete[szerkesztés]

Nagyné Gódor Csilla Képviselő, alpolgármester
Kopeczky Alajos Ferenc Képviselő, alpolgármester
Boldizsár József Imre Képviselő
Hollósi Jánosné Képviselő
Fellegi Máté Képviselő
Boldizsár Dániel Képviselő
Galló György Képviselő
Hack István Képviselő

Nevezetességei[szerkesztés]

A település 1928-ban épített, Jézus Szíve tiszteletére felszentelt római katolikus temploma Budapest környékén az egyetlen, tiszta Bauhaus-stílusban épített templom. Az egyhajós épülethez a jobb oldalon csatlakozik a négyszög alaprajzú, egyenes gúlasisakkal fedett harangtorony.

1986-ban a vízhálózat építése során az Aradi utcában a régészek egy Árpád-kori magányos harcos lovas sírját tárták fel, de a további ásatás negatív volt. A XX. század első évtizedeiben a mai tornaterem mögötti területen még két 1848-as honvéd sírja állt, akik feltehetően az isaszegi csata (1849.IV.6.) sebesültjei voltak, akik a Vác felé vonuló fősereg oldalbiztosító szárnyán haladva itt lelték halálukat.

A környék kiemelkedő természeti értéke az Erdőkertesi homokpusztagyep. Az élőhely fennmaradását annak köszönheti, hogy korábban katonai gyakorlótér volt. Flórája nagy számban tartalmaz Kárpát-medencei őshonos fajokat. Ezek közül is kiemelendő a fokozottan védett homoki kikerics (Colchicum arenarium). További védett és ritka növények a különféle árvalányhajfajok (Stipa spp.), a báránypirosító (Alcanna tinctoria), a fényes poloskamag (Corispermum nitidum), a kései szegfű (Dianthus serotinus) és a magyar csenkesz (Festuca vaginata). Erdőkertes másik természeti értéke a Reveteki-láp, amelynek tőzegpáfrányos-rostostövű sásos rekettyés fűzlápját 2003-ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását.

Források[szerkesztés]

  • Veresegyház és Erdőkertes élőhelyfoltjainak botanikai felmérése és jellemzése. Vis Naturalis BT, 2004
  • Asztalos István - Zombor István: A 100 éves Erdőkertes (2010)
  • Padisák Mihály: Az én erdővárosom (2007)

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
  3. Padisák Mihály: Az én erdővárosom
  4. Magyarország népessége, népsűrűsége (magyar nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2017. július 20.)
  5. Erdőkertes Helységnévtár

További információk[szerkesztés]