Erdőkertes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Erdőkertes
Erdőkertes címere
Erdőkertes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Jogállás község
Polgármester Dr. Pásztor László (független)[1]
Irányítószám 2113
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség 7543 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 1329,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőkertes (Magyarország)
Erdőkertes
Erdőkertes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 19° 18′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 30″, k. h. 19° 18′ 57″
Erdőkertes (Pest megye)
Erdőkertes
Erdőkertes
Pozíció Pest megye térképén
Erdőkertes weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőkertes témájú médiaállományokat.

Erdőkertes község Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Erdőkertes község az Északi-középhegység nagytájban fekvő középtájban lévő gödöllői – Monori-dombság kistáj – csoport északi részében, a Gödöllői-dombság kistájban terül el.

  • Koordinátái (a Faluház előtt): ÉSZ. 47° 40′ – KH. 19° 18’
  • Szomszédos települések: NY–DNY-on Veresegyház város, É–ÉNY-on Őrbottyán (1970–ig Őrszentmiklós, Vácbottyán), K–DK-en Vácegres községek.
  • Területe: 5,76 km² – (576 ha vagy 1001 hold)

A község a fővárostól északkeletre, a gödöllői dombvidéken található. Megközelíthető a környező településeken át (Veresegyház, Vácegres) alsórendű úton. Az M3 autópálya gödöllői csomópontja kb. 10 km távolságban érhető el. A Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon van egy saját megállóhelye. Erdőkertes környékének legmagasabb pontjai a 278 m magas Szadai hegy és a 345 m magas Margita. A dombok között kisebb-nagyobb mélyedések, völgyek találhatók, amelyeket pannon homokos réteg és holocén futóhomok-takaró borít. A környező dombokról lefolyó csapadékvíz a homokon keresztül átszivárogva a völgyek alján gyűlik össze. A víz mélyebbre jutását a helyenként 8–900 m vastagságot is elérő, vízzáró agyagréteg gátolja meg. A felszín alatt mozgó víz így a legalacsonyabb pontokon, a domboktól távol bukkan a felszínre (Egres-patak). Erdőkertes környéke egyike az ország legszárazabb területeinek, az éves csapadékmennyiség 550 mm alatt van. A mai Erdőkertes helyén korábban homokpuszták és cseres-tölgyesek, a völgyekben pedig keményfa-ligeterdők, nagy kiterjedésű lápok és mocsarak voltak, amire a jelenlegi élőhely-maradványokból lehet következtetni.

Története[szerkesztés]

Roheim Sámuel a 20. század elején vásárolta meg a váci püspöki uradalomtól a mai Erdőkertes területének jelentős részét. Fia Róheim Géza, Budapesten 1891–ben született. Iskoláit Budapesten, Berlinben és Lipcsében végezte majd Budapesten doktorált. Híres néprajzkutató, pszichoanalitikus, antropológus, és terapeuta volt. Róla kapta nevét a Géza utca valamint a Géza hegy (274,6 m) ahol Magyarország egyetlen magaslati fürdője működött.

Roheim először is téglagyár építésébe kezdett majd a Nyíres és Topolyos nevű határrészt építési telkekre felparcelláztatta.

1910-ben itt készült el az ország első villamos vontatású vasútvonala. A menetrend szerinti forgalom 1911. szeptember 2-án indult meg. Vonatok először 1918. március 26-án álltak meg itt Kőhídi–kertek megállónév alatt, amelyet Roheim közbenjárására december 3-án hivatalosan is Erdővárosra változtatták.

1913-ban elkészült a kastély, célja a Roheim-telep vezetőinek elszállásolása volt, gazdatiszti központként működött.

1918. március 26-án a tanfelügyelőség tanítónőt helyezett Erdővárosra. 1928-ra felépült egy új kéttantermes Klebelsberg-típusú állami iskola, az első óvoda pedig 1948-ban létesült.

2007-ben, gróf Batthyány Lajos születésének 200. évfordulójára Erdőkertes egyedüli településként állított szobrot Magyarország első miniszterelnökének.

2005-ben indult a helyi Zöld Rádió adása, FM 92,4 MHz-en.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1956. évi VIII. számú határozatával, elrendelte a Veresegyházhoz tartozó Erdőváros lakott településnek Erdőkertes néven önálló községgé alakulását. A július 22-i tanácsi választáson megválasztották a 31 tagú Községi Tanácsot. 1956. július 29-én alakult meg az új község, Erdőkertes első irányító testülete.

A II. világháború[szerkesztés]

A háborús évek alatt a fejlődés megtorpant. A strand, a Fővárosi Elektromos Művek, a Roheim kastély a Női szabók Országos Egyesületének birtokába került. A volt Roheim-telepen zsidó és egyéb munkaszolgálatosok dolgoztak. 1944 október közepétől tankcsapdák ásására újabb zsidó csoportot deportáltak a téglagyárba. Közöttük volt Szép Ernő író, aki ezt az embertelen időszakot „Emberszag” című könyvében írja le.

A térség fölött 1944. július 2-án légi csata zajlott le. Két német gépet lelőttek, amelyből az egyik a Palotai sír közelében, a Mogyorósnál zuhant le, majd október 29-én hajnalban több mint egyórás orosz légitámadás folyt a községen áthaladó német hadoszlop ellen. Padisák Mihály Az én erdővárosom[3] c. könyvében így emlékszik vissza az eseményekre:

Légicsata! - döbbent belém. A fővárost védő vadászgépek csaptak össze a bombázórajt védő vadászgépekkel. Fent a magasban a bombázók brummogtak, lejjebb a vadászgépek fegyverei kattogtak, iszonyatos volt a hangzavar, az ég kissé befelhősödött, a fent harcolókat eltakarta, csak egy-egy pillanatra villant fel a gépek fémes teste,  aztán egyszer csak süvöltő vijjogás közeledett a  föld felé, közvetlen közelemben. Elkapott a rémület, e akkor már valahol messze tőlem robbanás, füst, lángnyelvek, a földbe csapódó repülőgép pusztulásának a jelei. Nem is kellett odáig érni, hogy az ember érzékelje a robbanás erejét. Szanaszét kisebb nagyobb roncsdarabok.

A front közeledésére az állomás melletti katonai raktárát felgyújtották, a téglagyárat kiürítették. A vasúti síneket felszaggatták, és az elektromos vezetékeket megsemmisítették. A szovjet csapatok december 9-ére elfoglalták a községet.

A birtokosok nagy része épületeiket hátrahagyva elmenekült. A háborús károk, a fosztogatások és rongálások jelentősek voltak. A Pestre járók ebben az időben kénytelenek voltak a Szent-jakabi HÉV megállóhoz gyalogolni, hogy munkahelyükre juthassanak.

Strand[szerkesztés]

Az igazi „nagy durranás” a strandfürdő volt. Magyarország egyetlen „magaslati strandfürdője”-ként hirdetett, az akkori követelményeknek megfelelő, versenyképes, betonból készült úszó- és fürdőmedencét a Géza-hegy tetején létesítették. A vendégek ellátását a Strandvendéglő – amely egy néhányszobás szálloda – biztosította, ahol nyaranként Németh Jóska püspökhatvani cigányprímás és nyolctagú zenekara gondoskodott a jó hangulatról.

Felekezetek[szerkesztés]

Katolikus templom[szerkesztés]

Megélénkült a katolikus egyházi élet, így a templomkertben 1928-ban keresztet, majd az 1929-ben Roheim-birtoktól kapott kis harang részére faharanglábat szenteltek. 1930-ban pedig a közben kőből épült haranglábba új harang került. Ezek után megkezdődött a szervezkedés a templomépítésre is, amely azonban a világválság miatt majd' egy évtizedre megakadt. Így a templom alapkövét 1937-ben tették le és az elkészült templomot 1941-ben Jézus Szíve ünnepén szentelték fel. Ez az egyetlen olyan templom, amely Pest megyében a két világháború közötti tiszta Bauhaus stílust képviseli.

Evangélikus templom[szerkesztés]

A kis lélekszámú evangélikus közösség eleinte a „Dudás család konyhájából” kialakított istentiszteleti helyet használta imateremként, de 2004 őszén megindulhatott a templomépítés. Az év karácsonyán már itt tartották meg első istentiszteletüket az akkorra elkészült alagsorban, majd később 2006 februárjában a templomot D. Szebik Imre püspök szentelte fel.

Református templom[szerkesztés]

A kezdeti nehézségek után a református templom alapkövét 2004. augusztus 22-én helyezték le, majd 12 év múlva, 2016. szeptember 17-én szentelték fel a már kész templomot. A hívek addig házaknál, később a Faluházban tartották istentiszteleteiket. Az eleinte kis létszámú szórványgyülekezet ma már a község lakosságának több mint egyötödét teszi ki

Lakosságszám[szerkesztés]

Az évtizedenként megtartott országos népszámlálások Erdőváros népességszámát – mivel nem volt önálló település – Veresegyház külterületi rovatban szerepeltetik. Az adatok tízéves változásokat rögzítenek, ám ezen belül kimutatható nagyobb és szerényebb gyarapodás is. Azt le lehet szögezni, hogy a természetes szaporulat a század első felében még számottevő, ám az 1940-ig tartó lendületes fejlődés elsősorban a betelepüléseknek köszönhető.

  • 1910 – 239 fő
  • 1920 – 479 fő
  • 1930 – 858 fő
  • 1941 – 1432 fő
  • 1949 – 1530 fő
  • 1960 – 2399 fő
  • 1970 – 2946 fő
  • 1980 – 3541 fő
  • 1990 – 3685 fő
  • 2001 – 5543 fő
  • 2011 – 7307 fő
  • 2015 – 7543 fő
  • 2017 – 8248 fő[4]

(adatok a nepesseg.com-ról)

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • Dr. Pásztor László (független) 2002-től
  • Cserepka András (független) 2002-ig

Önkormányzati testülete[szerkesztés]

Nagyné Gódor Csilla Képviselő, alpolgármester
Kopeczky Alajos Ferenc Képviselő, alpolgármester
Bakos István Képviselő, bizottsági elnök
Hollósi Jánosné Képviselő
Varga Bokor Zsuzsanna Képviselő
Boldizsár Dániel Képviselő
Galló György Képviselő
Hack István Képviselő

Nevezetességei[szerkesztés]

A település 1928-ban épített, Jézus Szíve tiszteletére felszentelt római katolikus temploma Budapest környékén az egyetlen, tiszta Bauhaus-stílusban épített templom. Az egyhajós épülethez a jobb oldalon csatlakozik a négyszög alaprajzú, egyenes gúlasisakkal fedett harangtorony.

1986-ban a vízhálózat építése során az Aradi utcában a régészek egy Árpád-kori magányos harcos lovas sírját tárták fel, de a további ásatás negatív volt. A XX. század első évtizedeiben a mai tornaterem mögötti területen még két 1848-as honvéd sírja állt, akik feltehetően az isaszegi csata (1849.IV.6.) sebesültjei voltak, akik a Vác felé vonuló fősereg oldalbiztosító szárnyán haladva itt lelték halálukat.

A környék kiemelkedő természeti értéke az Erdőkertesi homokpusztagyep. Az élőhely fennmaradását annak köszönheti, hogy korábban katonai gyakorlótér volt. Flórája nagy számban tartalmaz Kárpát-medencei őshonos fajokat. Ezek közül is kiemelendő a fokozottan védett homoki kikerics (Colchicum arenarium). További védett és ritka növények a különféle árvalányhajfajok (Stipa spp.), a báránypirosító (Alcanna tinctoria), a fényes poloskamag (Corispermum nitidum), a kései szegfű (Dianthus serotinus) és a magyar csenkesz (Festuca vaginata). Erdőkertes másik természeti értéke a Reveteki-láp, amelynek tőzegpáfrányos-rostostövű sásos rekettyés fűzlápját 2003-ban fedezték fel, és kérték a terület védetté nyilvánítását.

Források[szerkesztés]

  • Veresegyház és Erdőkertes élőhelyfoltjainak botanikai felmérése és jellemzése. Vis Naturalis BT, 2004
  • Asztalos István - Zombor István: A 100 éves Erdőkertes (2010)
  • Padisák Mihály: Az én erdővárosom (2007)

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Erdőkertes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Padisák Mihály: Az én erdővárosom
  4. Magyarország népessége, népsűrűsége (hu nyelven). nepesseg.com. (Hozzáférés: 2017. július 20.)

További információk[szerkesztés]