Padisák Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Padisák Mihály
Élete
Született 1930. június 13.
Budapest
Elhunyt 2014. június 21. (84 évesen)
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) ifjúsági regény
Első műve Farmernadrág és társai (1970)
Fontosabb művei Éljen a száműzetés! (1977)
Kanóc, az emberszelídítő (1984)
Kanóc, az életművész (1987)[1]
Kiadói Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó
Irodalmi díjai Kiváló Népművelő (1977)
Szocialista Kultúráért
Aranytoll (1997)
Köztársasági Elnöki Arany Emlékérem (1998)

Padisák Mihály (Budapest, 1930. június 13.2014. június 21.[2]) magyar író, szerkesztő, rádiós újságíró. A magyar rádiózás egyik legnépszerűbb és leghosszabb ideig tartó műsora – Miska bácsi levelesládája – fűződik a nevéhez.

Életrajz[szerkesztés]

Kezdetben a külkereskedelemben dolgozott, de íróként is bontogatta a szárnyait. Az ötvenes évek elején jelentkezett rádióriporternek, egyhavi próbaidő után vették fel és ötven esztendeig dolgozott a Magyar Rádióban. Főleg ipari helyszínekről tudósított, de mivel rendszeresen publikált gyerekekről gyerekeknek szóló elbeszéléseket, folytatásos regényeket, kapott egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Ő lett a magyar rádiózás első és akkoriban egyetlen ifjúsági témákkal foglalkozó riportere.

Irodalmi műsorok, vetélkedők, dokumentumjátékok és sorozatok fűződtek a nevéhez. Íróként több, népszerű ifjúsági regényt írt. Legismertebbek Kanóc kalandjai (Éljen a száműzetés, Kanóc, az emberszelídítő, Kanóc, az életművész).

Miska bácsi levelesládája[szerkesztés]

Először Miska bácsi lemezesládája címmel jelentkeztek az adások, mindig színész személyesítette meg a kívánságokat teljesítő Miska bácsit. Huszonöt év után aztán változott a műsor koncepciója. Padisák Mihály kapta a szerkesztő mellett a műsorvezető szerepét is. A tinédzserek legjobb barátjává és bizalmasává vált. Akadt olyan esztendő, amikor tizenhétezer levelet kapott, sokan írtak a határon túlról is. Egyetlen küldemény sem maradt válasz nélkül, ebben pedagógusok és pszichológusok segédkeztek neki.

„A szívemhez közeli leveleket hazavittem és megőriztem – idézte fel a nyugdíjas rádiós. – Sokan küldtek fényképeket, ezek is mind megvannak. Kétségtelenül egy korszak dokumentumai. Ezért a forgatókönyveket, a leveleket, a pályázati anyagokat, a fényképeket közgyűjteménynek, a kecskeméti múzeumnak adományoztam, ahol bárki tanulmányozhatja. Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus több kiállítást is rendezett az anyagból, az egyik most a Vajdaságban vándorol. Régi levelezőim közül jó néhánnyal tartom a kapcsolatot. Időnként személyesen is felkeresnek.”

– Padisák Mihály visszaemlékezése

Miska bácsi közel háromezer műsorban mutatta be a fiatalok örömeit, gondjait, küzdelmeit, és mivel soha nem csapta be őket, mindig igazságos hangot ütött meg velük szemben, sokak szívébe belopta magát. Vigasztalt, ösztönzött, dicsért, s ha kellett, korholt is. Népszerűsége abban állt, hogy a viharos huszadik században emberi hangon tudott szólni hallgatóihoz az éteren keresztül.

A rendszerváltás után elsősorban az országhatáron túli magyarokat szólította meg Miska bácsi levelesládája határok nélkül címmel. Tíz sikeres év következett 2001-ig, a negyedszázados jubileumig, majd hetvenegy évesen szerkesztőként befejezte küldetését.

Művei[szerkesztés]

Díjak, kitüntetések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A három ifjúsági regény összefügg, trilógiát alkot, egy általános iskolás diák, Kanóc és társai történetét meséli el.
  2. Meghalt Miska bácsi. hvg.hu (2014. jún. 21.) (Hozzáférés: 2014. jún. 21.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]