Csobánka
| Csobánka | |||
 | |||
| Csobánka látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Szentendrei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Völgyes József (független) | ||
| Irányítószám | 2014 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3335 fő (2018. jan. 1.)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 140,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csobánka
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″ | |||
Csobánka
Pozíció Pest megye térképén
| |||
| Csobánka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánka témájú médiaállományokat. | |||
Csobánka község (szerbül: Чобанац, németül: Tschowanka) Pest megyében, a Szentendrei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település a 328 méteres Oszoly-csúcs, a 352 méteres Csúcs-hegy, a 488 méteres Kis-Kevély, a Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy határolta medencében fekszik, mely észak-északnyugati irányból nyitott. Bár a hűvösebb levegő beáramlása miatt itt pár fokkal mindig alacsonyabb a hőmérséklet, mint a környező településeken, de épp ennek köszönhető különleges szubalpin klímája, mely a légzőszervi betegségben szenvedőknek gyógyírt jelenthet.
Csobánkától északnyugatra emelkedik a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis (757 méter), valamint a Dobogó-kő (700 méter).
A település központján keresztül folyik a Dera-patak, a község déli határvonalát pedig a Határ-réti-árok folyása jelöli ki. Részben a község területéhez tartozik az utóbbi patak duzzasztásával kialakított Határréti-víztározó, valamint a Határ-réti-árok és a Házi-réti-patak összefolyásánál kialakított, jóval nagyobb alapterületű Háziréti-víztározó is.
Csobánka belterületi részén az 1109-es út halad végig, amely a 10-es főútból ágazik ki Pilisvörösvár központjában és a község északi szélén az 1111-es útba torkollva ér véget.
Története[szerkesztés]
A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A „csobán” szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január 3-án írták le a település ma is használatos hivatalos nevét Pest vármegye adókivetési jegyzőkönyvében. A Csobánka név magyar, a -ka kicsinyítő képző is magyar.
A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke – az egykori Borony – az őskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.
A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott századokon át.Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult.1661-től a település a felsővattai Wattay család birtokába került. Wattay Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja igazgatta a falut.Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernovics Arzén szerb pátriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és telepítettek be a középkori Borony puszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.
A többi nemzetiség – így a sváb, a szlovák, a cigány – a 18. században telepítettek le a faluba a Wattayak. A 18. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban „Német Mihály molnár”-t név szerint is szerepeltetik. A Türingiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték. 1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt egészen a jobbágyság megszűnéséig. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1842-ben épült.
_templom_(6950._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_2.jpg)
_2.jpg)
A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után áttelepült Jugoszláviába, a helybéli svábokat – 1310 főt – az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe áttelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994:
- 1994–1998: Dr. Bodor György (független)[2]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014:
- 2014–2019: Winkler Sándor Józsefné (Fidesz-KDNP)[3]
- 2019-től: Völgyes József (független)
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 14,7% cigánynak, 4,2% németnek, 0,5% románnak, 1,2% szerbnek, 1,2% szlováknak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,3%, református 8,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 18,4% (33,6% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Csobánkai tanösvények
- Katolikus templom
- Közép-európai Cserkészpark
- Mackó-barlang
- Macska-barlang
- Margitligeti kastély
- Prohászka Ottokár Élet Háza
- Nemoratta, Speratus - római kori sírkő a Magyar Nemzeti Múzeum ban
- Oszoly-szikla
- Római kori oltárkődarab a katolikus templom előkertjében,
- Szent Hubertusz kápolna
- Szent-kút
- Szerb templom
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]
- Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a siketnémák számára Vácott létrehozott intézet, később a Vakok Budapesti Országos Intézetének az igazgatója.
- Itt született 1953-ban Pistyur Imre Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész.[5]
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Déry Tibor: Niki – Egy kutya története című művének főszereplői eleinte Csobánkán élnek.
- Csobánka az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet, illetve Hód zsákutcában című bűnügyi regényeinek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ Csobánka Helységnévtár
- ↑ Pistyur Imre - artportal.hu
További információk[szerkesztés]
- Csobánka hivatalos honlapja
- Csobánka.lap.hu – Legfrissebb linkek Csobánkáról
- A Mackó-barlang Környezetvédő Egyesület oldala
- A csobánkai Oszoly Környezetvédő Egyesület honlapja
- Légi felvételek Csobánkáról
- Csobánka a www.utikonyvem.hu oldalon
- Rádió Csobán honlapja
- a szerb közösségről
- Csobánka műemlékei a Műemlékem.hu-n[halott link]
- [1]
|
- ↑ Csodánka Egyesület. [2019. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 15.)
