Csobánka

	Csobánka
	Csobánka látképe
	; Csobánka címere
	; Csobánka címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Szentendrei
Jogállás	község
Polgármester	Völgyes József (független)
Irányítószám	2014
Körzethívószám	26
Testvértelepülései	Lista Wertheim
	Népesség
Teljes népesség	3335 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	140,86 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Csobánka Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″
	Csobánka Pozíció Pest megye térképén
	Csobánka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánka témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Csobánka (keresztnév).

Csobánka látképe az Oszoly-csúcs felől

Csobánka község (szerbül: Чобанац, németül: Tschowanka) Pest megyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés]

A település a 328 méteres Oszoly-csúcs, a 352 méteres Csúcs-hegy, a 488 méteres Kis-Kevély, a Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy határolta medencében fekszik, mely észak-északnyugati irányból nyitott. Bár a hűvösebb levegő beáramlása miatt itt pár fokkal mindig alacsonyabb a hőmérséklet, mint a környező településeken, de épp ennek köszönhető különleges szubalpin klímája, mely a légzőszervi betegségben szenvedőknek gyógyírt jelenthet.

Csobánkától északnyugatra emelkedik a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis (757 méter), valamint a Dobogó-kő (700 méter).

A település központján keresztül folyik a Dera-patak, a község déli határvonalát pedig a Határ-réti-árok folyása jelöli ki. Részben a község területéhez tartozik az utóbbi patak duzzasztásával kialakított Határréti-víztározó, valamint a Határ-réti-árok és a Házi-réti-patak összefolyásánál kialakított, jóval nagyobb alapterületű Háziréti-víztározó is.

Csobánka belterületi részén az 1109-es út halad végig, amely a 10-es főútból ágazik ki Pilisvörösvár központjában és a község északi szélén az 1111-es útba torkollva ér véget.

Története[szerkesztés]

A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A „csobán” szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január 3-án írták le a település ma is használatos hivatalos nevét Pest vármegye adókivetési jegyzőkönyvében. A Csobánka név magyar, a -ka kicsinyítő képző is magyar.

A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke – az egykori Borony – az őskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.

A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott századokon át. Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult. 1661-től a település a felsővattai Wattay család birtokába került. Wattay Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja igazgatta a falut. Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernojevics Arzén szerb pátriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és telepítettek be a középkori Borony puszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.

A többi nemzetiség – így a sváb, a szlovák, a cigány – a 18. században telepítettek le a faluba a Wattayak. A 18. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban „Német Mihály molnár”-t név szerint is szerepeltetik. A Türingiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték.

1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt egészen a jobbágyság megszűnéséig. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1842-ben épült.

Szerb templom

Katolikus (Szent Anna) templom

A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után áttelepült Jugoszláviába, a helybéli svábokat – 1310 főt – az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe áttelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Kajtor János (független)^[3]
1994–1998: Dr. Bodor György (független)^[4]
1998–2002: Török István (független)^[5]
2002–2006: Török István (független)^[6]
2006–2010: Török István (független)^[7]
2010–2014: Winkler Sándor Józsefné (KDNP)^[8]
2014–2019: Winkler Sándor Józsefné (Fidesz-KDNP)^[9]
2019-től: Völgyes József (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 14,7% cigánynak, 4,2% németnek, 0,5% románnak, 1,2% szerbnek, 1,2% szlováknak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,3%, református 8,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 18,4% (33,6% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Hubertus-kápolna

Csobánkai tanösvények
Katolikus templom
Közép-európai Cserkészpark
Mackó-barlang
Macska-barlang
Margitligeti kastély
Prohászka Ottokár Élet Háza
Nemoratta, Speratus - római kori sírkő a Magyar Nemzeti Múzeum ban
Oszoly-szikla
Római kori oltárkődarab a katolikus templom előkertjében,
Szent Hubertusz kápolna
Szent-kút
Szerb templom

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]

Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a siketnémák számára Vácott létrehozott intézet, később a Vakok Budapesti Országos Intézetének az igazgatója.
Itt született 1953-ban Pistyur Imre Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész.^[11]

A település az irodalomban[szerkesztés]

Déry Tibor: Niki – Egy kutya története című művének főszereplői eleinte Csobánkán élnek.
Csobánka az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet, illetve Hód zsákutcában című bűnügyi regényeinek.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
↑ Csobánka Helységnévtár
↑ Pistyur Imre - artportal.hu