Csobánka

	Csobánka
	Csobánka látképe
	; Csobánka címere
	; Csobánka címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Szentendrei
Jogállás	község
Polgármester	Winkler Sándor Józsefné (FIDESZ-KDNP)< (független)
Irányítószám	2014
Körzethívószám	26
Testvértelepülései	Lista Wertheim
	Népesség
Teljes népesség	3335 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	140,86 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Csobánka Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″
	Csobánka Pozíció Pest megye térképén
	Csobánka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánka témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Csobánka (keresztnév).

Csobánka látképe az Oszoly-csúcs felől

Csobánka község (szerbül: Чобанац, németül: Tschowanka) Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Népesség
4 Nevezetességei
5 Ismert emberek, akik a településhez kötődnek
6 A település az irodalomban
7 Jegyzetek
8 További információk

Fekvése[szerkesztés]

A település az Oszoly-csúcs (328 m), Csúcs-hegy (352 m), Kis-Kevély (488 m), Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy határolta medencében fekszik, mely É – É-Ny irányból nyitott. Bár a hűvösebb levegő beáramlása miatt itt pár fokkal mindig alacsonyabb a hőmérséklet, mint a környező településeken, de épp ennek köszönhető különleges szub-alpin klímája, mely a légzőszervi betegségben szenvedőknek gyógyírt jelenthet.

Csobánkától északnyugatra emelkedik a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis (757 m), valamint a Dobogó-kő (700 m).

A település központján keresztül folyik a Dera-patak, a község déli határvonalát pedig a Határ-réti-árok folyása jelöli ki. Részben a község területéhez tartozik az utóbbi patak duzzasztásával kialakított Határréti-víztározó, valamint a Határ-réti-árok és a Házi-réti-patak összefolyásánál kialakított, jóval nagyobb alapterületű Háziréti-víztározó is.

Története[szerkesztés]

A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A „csobán” szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január 3-án írták le a település ma is használatos hivatalos nevét Pest vármegye adókivetési jegyzőkönyvében. A Csobánka név magyar, a -ka kicsinyítő képző is magyar.

A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke – az egykori Borony – az őskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.

A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott századokon át.Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult.1661-től a település a felsővattai Wattay család birtokába került. Wattay Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja igazgatta a falut.Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernovics Arzén szerb pátriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és telepítettek be a középkori Borony puszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.

A többi nemzetiség – így a sváb, a szlovák, a cigány – a 18. században telepítettek le a faluba a Wattayak. A 18. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban „Német Mihály molnár”-t név szerint is szerepeltetik. A Türingiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték. 1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt egészen a jobbágyság megszűnéséig. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1842-ben épült.

Szerb templom

Katolikus (Szent Anna) templom

A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után áttelepült Jugoszláviába, a helybéli svábokat – 1310 főt – az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe áttelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 14,7% cigánynak, 4,2% németnek, 0,5% románnak, 1,2% szerbnek, 1,2% szlováknak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,3%, református 8,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 18,4% (33,6% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Csobánkai tanösvények
Katolikus templom
Közép-európai Cserkészpark
Mackó-barlang
Macska-barlang
Margitligeti kastély
Prohászka Ottokár Élet Háza
Nemoratta, Speratus - római kori sírkő a Magyar Nemzeti Múzeum ban
Oszoly-szikla
Római kori oltárkődarab a katolikus templom előkertjében,
Szent Hubertusz kápolna
Szent-kút
Szerb templom

Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]

Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a siketnémák számára Vácott létrehozott intézet, később a Vakok Budapesti Országos Intézetének az igazgatója.
Itt született 1953-ban Pistyur Imre Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész.^[4]

A település az irodalomban[szerkesztés]

Déry Tibor: Niki – Egy kutya története című művének főszereplői eleinte Csobánkán élnek.
Csobánka az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet, illetve Hód zsákutcában című bűnügyi regényeinek.