Csobánka
Csobánka | |||
![]() | |||
Csobánka látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Szentendrei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Völgyes József (független)[1] | ||
Irányítószám | 2014 | ||
Körzethívószám | 26 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3550 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 140,86 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 22,76 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″ | |||
Csobánka weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánka témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Csobánka község (szerbül: Чобанац, németül: Tschowanka) Pest megyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Fekvése[szerkesztés]
A település a 328 méteres Oszoly-csúcs, a 352 méteres Csúcs-hegy, a 488 méteres Kis-Kevély, a Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy határolta medencében fekszik, mely észak-északnyugati irányból nyitott. Bár a hűvösebb levegő beáramlása miatt itt pár fokkal mindig alacsonyabb a hőmérséklet, mint a környező településeken, de épp ennek köszönhető különleges szubalpin klímája, mely a légzőszervi betegségben szenvedőknek gyógyírt jelenthet.
Csobánkától északnyugatra emelkedik a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis (757 méter), valamint a Dobogó-kő (700 méter).
A település központján keresztül folyik a Dera-patak, a község déli határvonalát pedig a Határ-réti-árok folyása jelöli ki. Részben a község területéhez tartozik az utóbbi patak duzzasztásával kialakított Határréti-víztározó, valamint a Határ-réti-árok és a Házi-réti-patak összefolyásánál kialakított, jóval nagyobb alapterületű Háziréti-víztározó is.
Csobánka belterületi részén az 1109-es út halad végig, amely a 10-es főútból ágazik ki Pilisvörösvár központjában és a község északi szélén az 1111-es útba torkollva ér véget.
Története[szerkesztés]
A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A „csobán” szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január 3-án írták le a település ma is használatos hivatalos nevét Pest vármegye adókivetési jegyzőkönyvében. A Csobánka név magyar, a -ka kicsinyítő képző is magyar.
A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke – az egykori Borony – az őskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.
A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott századokon át. Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult. 1661-től a település a felsővattai Wattay család birtokába került. Wattay Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja igazgatta a falut. Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernojevics Arzén szerb pátriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és telepítettek be a középkori Borony puszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.
A többi nemzetiség – így a sváb, a szlovák, a cigány – a 18. században telepítettek le a faluba a Wattayak. A cigányok a 18. század elején az úgynevezett Cigány hegyen kezdtek letelepedni, majd később az erdőtulajdonos gazdák által adományozott, a Szentkúthoz vezető út melletti telkekre települtek.[3] A 18. század elején már éltek svábok is Csobánkán, az 1725-ös összeírásban „Német Mihály molnár”-t név szerint is szerepeltetik. A Türingiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték. Híresek voltak a csobánkai és pomázi szegkovácsok, utóbbiak szövetkezetet is alakítottak.[4] Az 1880-as években azután a lakatos szakma fokozatosan kiszorította a hagyományos szegkovács mesterséget, és a férfiak zöme gyárakban vállalt munkát.[5]
1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt egészen a jobbágyság megszűnéséig. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1833-tól 1856-ig épült.[6] A csobánkai Szent Hubertus-kápolna építői a csobánkai vadászegylet tagjai voltak 1903-ban, amelyet 1904-ben szenteltek fel. 1972-ben újjáépítették.[7] Ma azonban egy nagyvállalat tulajdonában kifosztva, lepusztult állapotban és kihasználatlanul áll a település területén a Kápolna dombon.[8]
Az 1880-as évektől kedvelt kiránduló helye volt a fővárosi közönségnek. Ahogy a korabeli Turisták Lapja írta: „regényes sziklás hegyek aljában, az erdő közvetlen szélén terül el e csinos tiszta falu, mely a pomázi vasúti állomásról gyalog 5/4, kocsin fél óra alatt érhető el. [...] A csobánkai vendéglős Pomáz és Csobánka közt rendes társaskocsi-járatokat tart fenn: e kocsik hétköznapokon négyszer, vasárnap minden vonathoz közlekednek.” A 20.század elején jött létre a Csobánkához tartozó Szent Hubertus-nyaralótelep.[9] 1911-ben alapították meg a Csobánkai Szépítő Egyesületet.[10] A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után áttelepült Jugoszláviába, a helybéli svábokat – 1310 főt – az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe.[3] Helyükbe áttelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Kajtor János (független)[11]
- 1994–1998: Dr. Bodor György (független)[12]
- 1998–2002: Török István (független)[13]
- 2002–2006: Török István (független)[14]
- 2006–2010: Török István (független)[15]
- 2010–2014: Winkler Sándor Józsefné (KDNP)[16]
- 2014–2019: Winkler Sándor Józsefné (Fidesz-KDNP)[17]
- 2019-től: Völgyes József (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
![]() |
A grafikon jelenleg technikai problémák miatt nem áll rendelkezésre. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 14,7% cigánynak, 4,2% németnek, 0,5% románnak, 1,2% szerbnek, 1,2% szlováknak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,3%, református 8,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 18,4% (33,6% nem nyilatkozott).[18]
Nevezetességei[szerkesztés]


- Építmények
- Szent Gábriel arkangyal szerb ortodox templom
- Szent Anna római katolikus templom
- Szent Hubertusz kápolna, a 20. század elején a Margitliget szomszédságában kiépült Szent Hubertusz nyaralótelep használaton kívüli kápolnája[20]
- Közép-európai Cserkészpark
- Helytörténeti Gyűjtemény, Csobánka, Fő tér 7.[21]
- Margitligeti kastély - Prohászka Ottokár Élet Háza, szerzetes rend tulajdonában van, nem látogatható[22][23]
- Szentkút - Csobánkától nyugatra, a Mária-út mentén található forrás (Mária-kutacska) és az ott épült római katolikus erdei kápolna, amely egy búcsújáróhely Sarlós Boldogasszony tiszteletére[24][25] [26]
- Barlangok
- Csúcs-hegyi Cserepes-barlang
- Csúcs-hegyi Cső-barlang
- Oszolyi-hasadék
- Pados-barlang
- Kis-kevélyi-barlang (Mackó-barlang)
- Macska-barlang[27]
- Csobánkai Huzatos-barlang
- Tamás-lik
- Laci-zsomboly
- Szurdok-völgyi-víznyelő
- Háromlyukú-zsomboly
- Óra-barlang
- Óra-fali-sziklaodú
- Margitliget szirttetői-barlang
- Margitligeti-kőfülke
- Hubertus 1. sz. barlang
- Hubertus 2. sz. barlang
- Kis-Berda-barlang
- Sunyi-lyuk
- Delago-barlang
- Delago-odú
- Delago-Rókalyuk
- Dinó-rejtek (Kiss Péter-barlang)[28]
- Egyéb látnivalók
- Csobánkai tanösvények[29]
- Erdőszéli ösvény
- Fehér sziklák ösvény
- Oszoly ösvény
- Mackó-barlang ösvény
- Szent-kúti ösvény
- Facélia vagy mézontófű (Phacelia tanacetifolia) ültetvény a Csobánka, Pilisvörösvár, Pilisszántó háromszögben[30]
- Határréti-víztározó
- A Csobánkán fellelt római kori sírkő a Magyar Nemzeti Múzeum római kőtárában, Nemoratta sírköve (MNM 104.1901.), amelynek felirata „A halotti isteneknek! Nemoratta, Speratus lánya, aki 10 évet élt (- - -?) állította a sírkövet az itt nyugvónak.”[31]
- Oszoly-csúcs[32]
- Óratorony Oszoly-szikla[33]
- Római kori oltárkődarab a katolikus templom előkertjében,
- Csobánkai tanösvények[29]
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]
- Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a siketnémák számára Vácott létrehozott intézet, később a Vakok Budapesti Országos Intézetének az igazgatója.
- Itt született 1953-ban Pistyur Imre Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész.[34]
- Itt élt Bajor Nagy Ernő újságíró és felesége, László Margit operaénekesnő.
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Déry Tibor: Niki – Egy kutya története című művének főszereplői eleinte Csobánkán élnek.
- Csobánka az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet, illetve Hód zsákutcában című bűnügyi regényeinek.
„ | Mint a völgyből fólzengő szelíd harangszó, úgy cseng |
” |
– Berda József: Csobánka [35] |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b Franz Walper: „Minket is üldöztek..." A csobánkai svábok kálváriájának és kiűzésének dokumentációja. sulinet.hu. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
- ↑ Magyar néprajzi lexikon szegkovács. (Hozzáférés: 2022. április 26.)
- ↑ Majtényi György: Mesterség és identitás Cigány szegkovácsok küzdelme az államosító hatalommal a magyarországi szocializmusban. (Hozzáférés: 2022. április 26.)
- ↑ Csobánkai Szent Anna plébánia. esztergomi-ersekseg.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ A Szent Hubertus kápolna Csobánkán. minden-ami-magyar.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Gyalázatos állapotban a csobánkai Szent Hubertus-kápolna. kapolnak.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Elképesztő egyesületek működtek a századfordulós Pesten Gmelin Ottó ötben is tisztséget viselt: tekézett, bringázott, kápolnát emelt. index.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Pászti Nóra: A CSÉKE elődei – avagy egy kis történelmi visszatekintés. csobanka.online. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
- ↑ Csobánka Helységnévtár
- ↑ Csobánka, Szent Hubertus kápolna. kapolnak.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Szent Hubertus kultusza és a Hubertus-lovaglás. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Helytörténeti Gyűjtemény. cseke.info. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ Margitligeti kastély. kastelyok.com. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Csobánka, Margitligeti kastély / fényképész juhaszj épület. dka.oszk.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ Szentkút és búcsújáróhely a Sarlós Boldogasszony tiszteletére Pest megyében, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye területén lévő kegyhely. bucsujaras.hu. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
- ↑ Szentkút története – avagy visszapillantás 1933-ba. szentannacserkesz.hu. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
- ↑ Csobánka búcsú - Egy perc Magyarország. youtube.com. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
- ↑ Macska-barlang. dunaipoly.hu. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
- ↑ Százméteres mélységet értek el a Csobánka melletti Dinó-rejtekben. budapestkornyeke.hu, 2020. április 24. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ Csobánkai Tanösvények. tanosveny.oszoly.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ Virágzik a facélia Csobánka és Pilisvörösvár között. csobanka.online. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ Nagy Mihály: Lapidárium A Magyar Nemzeti Múzeum római kőtára. (Hozzáférés: 2022. április 30.)
- ↑ Csobánka bércein át az Oszolyra. turistamagazin.hu, 2016. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ Megmenekült a pusztulástól a Csobánka melletti Óratorony-szikla. parkerdo.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ Pistyur Imre - artportal.hu
- ↑ Barna Gábor: Búcsújáró és kegyhelyek Magyarországon (Budapest, 1990)Csobánka. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai Csobánka, arcanum.com
- Csobánka településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat , csobanka.hu
További információk[szerkesztés]
- Csobánka hivatalos honlapja
- Csobánka.lap.hu – Legfrissebb linkek Csobánkáról
- A Mackó-barlang Környezetvédő Egyesület oldala
- A csobánkai Oszoly Környezetvédő Egyesület honlapja, oszoly.hu
- Csobánka a www.utikonyvem.hu oldalon
- Rádió Csobán honlapja
- a szerb közösségről
- Csobánka műemlékei a Műemlékem.hu-n[halott link]
- Kiss Péter barlang (Dínó-rejtek), youtube.com
|