Csobánka
- A keresztnevet lásd a Csobánka (keresztnév) szócikkben.
| Csobánka | |||
 |
|||
| Csobánka látképe | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Szentendrei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Winkler Sándor Józsefné (FIDESZ-KDNP)< (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2014 | ||
| Körzethívószám | 26 | ||
| Testvértelepülései |
Lista
|
||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3189 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 139,10 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csobánka
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″Koordináták: é. sz. 47° 38′ 33″, k. h. 18° 58′ 04″ | |||
Csobánka
Pozíció Pest megye térképén
|
|||
| Csobánka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csobánka témájú médiaállományokat.
|
|||
Csobánka község (szerbül: Чобанац, németül: Tschowanka) Pest megyében, a Szentendrei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település az Oszoly-csúcs (328 m), Csúcs-hegy (352 m), Kis-Kevély (488 m), Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy határolta medencében fekszik, mely É – É-Ny irányból nyitott. Bár a hűvösebb levegő beáramlása miatt itt pár fokkal mindig alacsonyabb a hőmérséklet, mint a környező településeken, de épp ennek köszönhető különleges szub-alpin klímája, mely a légzőszervi betegségben szenvedőknek gyógyírt jelenthet.
Csobánkától északnyugatra emelkedik a Pilis legmagasabb pontja, a Pilis (757 m), valamint a Dobogó-kő (700 m).
A település központján keresztül keresztülfolyik a Dera-patak, a község déli határvonalát pedig a Határ-réti-árok folyása jelöli ki. Részben a község területéhez tartozik az utóbbi patak duzzasztásával kialakított Határréti-víztározó, valamint a Határ-réti-árok és a Házi-réti-patak összefolyásánál kialakított, jóval nagyobb alapterületű Háziréti-víztározó is.
Története[szerkesztés]
A település neve az iráni "suban" szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent. A „csobán” szavunk a honfoglalás korára vezethető vissza. Ssubanus alakban már 1177 körül említi írott forrás. Legkorábban 1698. január 3-án írták le a település ma is használatos hivatalos nevét Pest vármegye adókivetési jegyzőkönyvében. A Csobánka név magyar, a -ka kicsinyítő képző is magyar.
A középkori alapítású, de valószínűleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke – az egykori Borony – az őskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkődarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.
A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken, éppen úgy, mint a szomszédos Pomázon, a szőlőkultúra virágzott századokon át.Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult.1661-től a település a felsővattai Wattay család birtokába került. Wattay Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja igazgatta a falut.Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csernovics Arzén szerb pátriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és telepítettek be a középkori Borony puszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak.
A többi nemzetiség – így a sváb, a szlovák, a cigány – a 18. században telepítettek le a faluba a Wattayak. A 18. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban „Német Mihály molnár”-t név szerint is szerepeltetik. A Türingiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736-ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték. 1737-ben Csobánka a Wattay család birtokában volt egészen a jobbágyság megszűnéséig. Az ortodox templom 1746-ban, a római katolikus templom 1842-ben épült.
_templom_(6950._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k)_2.jpg)
_2.jpg)
A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után áttelepült Jugoszláviába, a helybéli svábokat – 1310 főt – az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe áttelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Csobánkai tanösvények
- Katolikus templom
- Közép-európai Cserkészpark
- Mackó-barlang
- Macska-barlang
- Margitligeti kastély
- Prohászka Ottokár Élet Háza
- Nemoratta, Speratus - római kori sírkő a Magyar Nemzeti Múzeum ban
- Oszoly-szikla
- Római kori oltárkődarab a katolikus templom előkertjében,
- Szent Hubertusz kápolna
- Szent-kút
- Szerb templom
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek[szerkesztés]
- Csobánkán született 1843-ban Pivár Ignác, a siketnémák számára Vácott létrehozott intézet, később a Vakok Budapesti Országos Intézete igazgatója.
A település az irodalomban[szerkesztés]
- Csobánka az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód és a rémült kísértet, illetve Hód zsákutcában című bűnügyi regényeinek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csobánka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
További információk[szerkesztés]
- Csobánka hivatalos honlapja
- Csobánka.lap.hu – Legfrissebb linkek Csobánkáról
- A Mackó-barlang Környezetvédő Egyesület oldala
- A csobánkai Oszoly Környezetvédő Egyesület honlapja
- Légi felvételek Csobánkáról
- Csobánka a www.utikonyvem.hu oldalon
- Rádió Csobán honlapja
- a szerb közösségről
- Csobánka műemlékei a Műemlékem.hu-n
|
