Déry Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Déry Tibor
Az 1973-as Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1973-as Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1894. október 18.
Budapest
Elhunyt 1977. augusztus 18. (82 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Szülei Déry Károly
Rosenberg Ernesztin
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) író
Kitüntetései Kossuth-díj
Irodalmi díjai Kossuth-díj
Baumgarten-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Déry Tibor témájú médiaállományokat.

Déry Tibor (Budapest, 1894. október 18.Budapest, 1977. augusztus 18.) Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar író, költő. Több külföldi akadémia dísztagja (Berlin, Hamburg, Mainz stb.). Álnevei: Dániel Tibor, Verdes Pál.

Élete[szerkesztés]

Ifjúsága (1894–1920)[szerkesztés]

Déry Tibor jómódú polgári család gyermekeként Budapesten született. Édesapja Déry Károly ügyvéd, édesanyja Rosenberg Ernesztin, aki gazdag osztrák család sarja volt. A Budapesti Kereskedelmi Akadémia elvégzése (1911) után egy évet töltött nyelvtanulással Sankt Gallenben. 1913-tól 5 éven keresztül tisztviselőként dolgozott a Nasici Rt.-nél, először az erdélyi Galócáson, majd Budapesten. Ezen évek alatt főleg írással foglalkozott. Lia című kisregényével 1917-ben az Érdekes Újság pályázatán keltett feltűnést. Ekkortól 2 éven keresztül számos verse és novellája jelent meg a Nyugatban. Az első világháború után, 1918-1919 fordulóján tagja lett a Kommunista Pártnak, a Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt pedig beválasztották az Íródirektóriumba[forrás?]. A Tanácsköztársaság bukását követően letartóztatták. Szabadulása után házasságot kötött Pfeiffer Olgával, Pfeifer Salamon és Schwarcz Mária lányával Budapesten, az Erzsébetvárosban, 1920. július 25-én.[1] Később közösen az emigrációt választották.

Emigráció (1920–1926)[szerkesztés]

Először Bécsbe ment, ahol a Bécsi Magyar Újság munkatársa lett, itt ismerkedett meg Németh Andorral. 1923-ban Szilasi Vilmos segítségével a bajorországi Feldafingba költözött, ekkor a bécsi Ma és a berlini Sturm munkatársa volt.[2] 1924-ben Párizsban telepedett le, majd 1926-ban az olaszországi Perugiában, ahol megírta Az óriáscsecsemő című művét, amely a magyar avantgárd egyik kiemelkedő darabja.

Déry Tibor (1971)
Déry Tibor emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest, XIII. kerület Jászai Mari tér 5.

Az emigráció után (1926–1945)[szerkesztés]

1926-ban visszatért Budapestre, ámde a későbbiekben is sokat utazott külföldre hónapokra, vagy akár évekre is. 1928-ban elvált Pfeifer Olgától.[3] 1934-ben Bécsben részt vett a Schutzbund felkelésében, s elkezdte írni A befejezetlen mondat című háromkötetes regényét, amelyet 1937-ben fejezett be, de csupán csak egy évtized múlva adtak ki. Ezután kénytelen volt elhagyni Bécset, Spanyolországba menekült. Ebben az időben írásait nem közölték túl nagy számban, művek fordításával kereste meg kenyerét, ill. a zsidótörvények után (1942) álneveken ponyvákat, szórakoztató elbeszéléseket írt. Magyarország német megszállása után (1944. március 19.) bujkálni kényszerült.

Tevékenysége 1945–1977 között[szerkesztés]

1945-ben feleségül vette Oravecz Paulát, majd belépett a Kommunista Pártba, és beválasztották a Magyar Írószövetség vezetőségébe. Sorban jelentek meg régebben ki nem adott művei: Alvilági játékok,[4] Szemtől-szembe, Jókedv és buzgalom. A Nemzeti Színház bemutatta a Tükör című színművét (1947. március 21.), A tanúk (1948) és az Itthon című darabját (1948. január 9.). 1950-ben és 1952-ben jelent meg a Felelet című, eredetileg tetralógiának tervezett regényének I. és II. kötete. A II. kötet megjelenése után kialakult vita a dogmatikus kultúrpolitika hibáit tükrözte.

Miután elvált második feleségétől, 1955-ben házasságot kötött Kunsági Mária Erzsébettel (Böbe), ő lett Déry harmadik felesége. A következő években tovább folytatta alkotó munkáját (Simon Menyhért születése, Talpsimogató, A ló meg az öregasszony, Niki. Egy kutya története). 1956 júniusában a Petőfi köri sajtóvitában a pártvezetést egyoldalúan bíráló felszólalása után kizárták a pártból. 19561957 telén a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ellen lépett föl, ezért 1957-ben kilencévi börtönbüntetésre ítélték. Büntetését 1961-ben felfüggesztették, majd teljes amnesztiát kapott. 1963-ban novellagyűjteménnyel (Szerelem) tért vissza az irodalmi életbe. A nyarakat a balatonfüredi Tamás-hegyi házában töltötte. Itt készült róla a Magyar Televízió 1977-ben sugárzott műsora. Tiszteletére létrehozták a Déry Tibor-díjat, amelyet először 1984-ben adták át.

Elismerései[szerkesztés]

Művei[szerkesztés]

Déry Tibor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 22-1-197. Varga Imre alkotása.
  • Lia – 1917.
  • A két nővér; Pegazus, Wien, 1921 (Kis magyar könyvek)
  • A kéthangú kiáltás; Fischer, Wien, 1922
  • Ló, búza, ember. Versek 1921-22; Fischer, Wien, 1922
  • A Kriska. Regény; Agronomul Nyomda, Arad, 1924
  • Az óriáscsecsemő – 1926.
  • Énekelnek és meghalnak; Genius, Bp., 1928
  • Ébredjetek fel!; Genius, Bp., 1929
  • Az éneklő szikla. Regény; Pesti Napló, Bp., 1930 (Kék regények)
  • Országúton. Regény; Athenaeum, Bp., 1932
  • Dániel Tibor: Különös árverés; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi regények, 905.)
  • Dániel Tibor: A peches ember; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi regények, 911.)
  • Dániel Tibor: A selyempongyola; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi regények, 919.)
  • Verdes Pál: Áronból ember lesz; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi regények, 923.)[5]
  • Dániel Tibor: Vikendház Gödön; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi regények, 927.)
  • Dániel Tibor: Igenis, úrfi!; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi regények, 936.)
  • Dániel Tibor: A belga kisasszony; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi regények, 944.)
  • Verdes Pál: Vihar a Dunán; Literária, Bp., 1942 (Világvárosi regények, 948.)
  • A tengerparti gyár. Elbeszélés; Szikra, Bp., 1945
  • Szemtől szembe; Révai, Bp., 1945
  • Alvilági játékok; Szikra, Bp., 1946
  • Pesti felhőjáték. Szerelmi regény két villámcsapás között; Irodalmi Intézet, Bp., 1946 (Pesti könyvtár)
  • A befejezetlen mondat, 1-3.; Hungária, Bp., 1947
  • Tükör – 1947. március 21.
  • Jókedv és buzgalom; Szikra, Bp., 1948
  • Itthon – 1948. január 9.
  • A tanúk; Hungária, Bp., 1948
  • Felelet. A gyermekkor felelete. Regény; Révai, Bp., 1950
  • Felelet. 2. Az ifjúkor felelete. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1952
  • Bálint elindul. Irodalmi forgatókönyv; Szépirodalmi, Bp., 1953
  • Simon Menyhért születése. Elbeszélés; Szépirodalmi, Bp., 1953 (Új magyar elbeszélések)
  • Hazáról, emberekről. Útijegyzetek; Szépirodalmi, Bp., 1954
  • A talpsimogató. Diákcsíny; bev. Abody Béla, ill. Kass János; Népszava, Bp., 1954 (Színjátszók könyvtára)
  • Két emlék; Szépirodalmi, Bp., 1955
  • Emlékeim az alvilágból; Athenaeum Nyomda, Bp., 1955 (Békebizottságok kiskönyvtára)
  • A ló meg az öregasszony. Válogatott elbeszélések; bev. Lukács György; Magvető, Bp., 1955
  • Niki. Egy kutya története; Magvető, Bp., 1956
  • Útkaparó; Magvető, Bp., 1956
  • Szerelem - 1956.
  • Vidám temetés és más elbeszélések; sajtó alá rend., utószó Mészáros István; Magyar Könyves Céh, London, 1960 (Magyar Könyves Céh)
  • Szerelem és más elbeszélések; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • G. A. úr X-ben. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964
  • A kiközösítő. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1966
  • Az óriáscsecsemő; Magvető, Bp., 1967
  • Theokritosz Újpesten, 1-2.; Szépirodalmi, Bp., 1967
  • A kéthangú kiáltás; Szépirodalmi, Bp., 1968
  • Szembenézni. Jelenet; Magvető, Bp., 1968
  • Ítélet nincs; Szépirodalmi, Bp., 1969
  • A felhőállatok; Szépirodalmi, Bp., 1970
  • Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1971
  • Alkonyodik, a bárányok elvéreznek. Kisregények; Szépirodalmi, Bp., 1972 (Déry Tibor munkái)
  • A napok hordaléka; Szépirodalmi, Bp., 1972
  • Kedves bópeer...! Regény; Szépirodalmi, Bp., 1973
  • A félfülü. Rémtörténet; Szépirodalmi, Bp., 1975
  • Újabb napok hordaléka; Szépirodalmi, Bp., 1975
  • A felhőállatok. Válogatott versek, 1-2.; 2., bőv. kiad.; Szépirodalmi, Bp., 1976 (Déry Tibor munkái)
  • Kyvagiokén; Szépirodalmi, Bp., 1976
  • Színház; Szépirodalmi, Bp., 1976 (Déry Tibor munkái)
  • A gyilkos és én. Kisregények; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Déry Tibor munkái)
  • Niki. Kisregények; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Déry Tibor munkái)
  • Botladozás. Összegyűjtött cikkek, tanulmányok, 1-2.; összeáll., szerk. Réz Pál; Szépirodalmi, Bp., 1978 (Déry Tibor munkái)
  • Az ámokfutó. Déry Tibor illusztrált verse / Der Amokläufer. Ein illustriertes Gedicht von Tibor Déry; Múzsák Közművelődési Kiadó–Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1985
  • Vendéglátás. Novellák; vál., utószó Ágoston Vilmos; Kriterion, Bukarest, 1986
  • Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról. Regény / Joel Rosenman–John Roberts–Robert Pilpel: Fiatalemberek korlátlan tőkével. A legendás woodstocki fesztivál igaz története, amelyet az a két fiatalember mond el, akik a számlákat fizették; utószó Juhász Tamás, ford. Lehel Zoltán; Népszava, Bp., 1988 (Híres könyvek)
  • Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek, 1958 / függelék: Válogatás Déry Tibor írásaiból, kiadatlan beszédeiből, 1954-1956; előszó, jegyz., sajtó alá rend. Botka Ferenc; Múzsák, Bp., 1989 (Irodalmi múzeum)
  • Válogatott versek, kisregények, novellák; vál., szöveggond., jegyz. Réz Pál munkája; Szépirodalmi, Bp., 1991 (Magyar remekírók)
  • Sirályháton; szöveggond., utószó Botka Ferenc; Balassi, Bp., 1993
  • Két asszony; Ciceró, Bp., 1994
  • Három asszony. Déry Tibor levelezése Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Bp., 1995 (Déry archívum)
  • Lia. Korai elbeszélések, 1915-1920; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Bp., 1996 (Déry archívum)
  • Kék üvegfigurák. Elbeszélések 1921-1929, versek 1916-1937; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Bp., 1998 (Déry archívum)
  • Knockout úr útijegyzetei. Elbeszélések, 1930-1942; sajtó alá rend. Botka Ferenc; német nyelvű elbeszélések ford. Doromby Károly, Eörsi István, Tandori Dezső; PIM, Bp., 1998 (Déry archívum)
  • "Liebe Mamuskám!". Déry Tibor levelezése édesanyjával; sajtó alá rend. Botka Ferenc, német nyelvű levelek ford. Schulcz Katalin; Balassi–Magyar Irodalmi Múzeum, Bp., 1998 (Déry archívum)
  • Különös árverés. Regények, 1920-1942; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Bp., 1999 (Déry archívum)
  • A portugál királylány. Elbeszélések; vál., utószó Réz Pál; Jelenkor, Pécs, 1999 (Millenniumi könyvtár)
  • Sorsfordító évek X.-ben. Kihallgatási jegyzőkönyvek, periratok, börtönírások, interjúk és egyéb művek, 1957-1964; sajtó alá rend. Botka Ferenc, ford. Csala Károly; PIM, Bp., 2002 (Déry archívum)
  • Szép elmélet fonákja. Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1945-1957; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Bp., 2002 (Déry archívum)
  • Barátságos pesszimizmussal. "A jövőben nem bízom, menetirányunk rossz". Cikkek, művek, beszédek, interjúk, 1965-1977; sajtó alá rend. Botka Ferenc; PIM, Bp., 2003 (Déry archívum)
  • A Halál takarítónője a színpadon. Cikkek, nyilatkozatok, jegyzetek 1921-1939. Die glückliche Familie; sajtó alá rend. Botka Ferenc, ford. Schulcz Katalin, Seres Hajnalka; PIM, Bp., 2004 (Déry archívum)
  • Déry Tibor levelezése (1901-1960, 6 db); közread. Botka Ferenc; Balassi–PIM, 2006-2011 (Déry archívum)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 1277/1920. folyószáma alatt.
  2. Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 431. o. ISBN 9630568055  
  3. 36 P.45564/1928/3. sz. budapesti tszéki ítélet.
  4. Alvilági játékok. (Hozzáférés: 2010. január 18.)
  5. http://epa.oszk.hu/00000/00021/00036/pdf/MKSZ_EPA00021_2003_119_01_126-134.pdf

Források[szerkesztés]

  • Ungvári Tamás: Déry Tibor alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Bp. Kiadó, 1973 (Arcok és vallomások)
  • Pomogáts Béla: Déry Tibor; Akadémia, Bp., 1974 (Kortársaink) ISBN 9630500515
  • Helmich Dezső–Gereben Ferenc: Film, ízlés, befogadás; A Szerelem című film befogadásának vizsgálata; Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Bp., 1976 (Tanulmányok. MRT Tömegkommunikációs Kutatóközpont)
  • Szalai Anna: Csereforgalom. Magány és közösség Déry Tibor regényeiben; Szépirodalmi, Bp., 1982
  • Találkozások, interferenciák. Illyés Gyula, Déry Tibor. Emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Budapest, 1985. október 24–1986. április; forgatókönyv, katalógus, kiállításrend. Botka Ferenc; PIM, Bp., 1985
  • Botka Ferenc: Megnyugodva és megbékélve. Tollvonások Déry Tibor arcképéhez; Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Veszprém, 1994 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
  • Botka Ferenc: D. T. úr feleletei avagy A befejezett mondat; Belvárosi, Bp., 1994
  • Botka Ferenc: Déry Tibor és Berlin. A Szemtől szembe és forrásvidéke; Argumentum, Bp., 1994 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Kortársak Déry Tiborról; szerk., interjúk Botka Ferenc, Szabó B. István; PIM, Bp., 1994 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei)
  • Pomogáts Béla: Vázlat az egészről. Déry Tibor tizenegy regénye; Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Bp., 1995 (A Magyar Irodalomtörténeti Társaság kiskönyvtára)
  • Déry Tibor; vál., szerk., bev., jegyz. Pomogáts Béla; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
  • Mérlegen egy életmű. A Déry Tibor halálának huszonötödik évfordulóján rendezett tudományos konferencia előadásai. 2002. december 5-6.; szerk. Botka Ferenc; Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2003 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei)
  • Kiss Endre: A huszadik század befejezetlen mondatai. Déry Tibor és vidéke; Logos, Bp., 2008
  • Botka Ferenc: "Ha a boldogságot egy tájjal akarnám kifejezni...". Déry Tibor balatonfüredi évei, 1965-1977; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2010 (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai)
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 430–433. o. ISBN 9630568055  
  • Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok. Budapest, 2000, Ex Libris Kiadó. ISBN 9638553030
  • Déry Tibor a Széchényi Könyvtár "Nyugat"-honlapján. nyugat.oszk.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 27.)

További információk[szerkesztés]

  • Déry Tibor a PORT.hu-n (magyarul)
  • Déry Tibor: Alvilági játékok
  • Déry Tibor műfordításokban Bábel Web Antológia
  • Könyvismertető a "Börtönnapok hordaléka" 1989-es kiadásáról
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Bp., Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Bp., Tarsoly Kiadó, 2001.
  • Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927.
  • Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné, Kis Tamás. Bp., Kossuth, 1969.
  • Kislexikon. Szerk. Ákos Károly. Bp., Akadémiai Kiadó, 1968.
  • Kortárs magyar írók 1945-1997. Bibliográfia és fotótár. Szerk. F. Almási Éva. Bp., Enciklopédia Kiadó, 1997, 2000.
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerk. Fazakas István. Bp., Magvető, 1989.
  • Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1981.
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005.
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Új magyar lexikon. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959-1962. 6 db. Kieg. kötet, 1962-1980. 1972, 1981; Kieg. füzet. 1983.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.