Ugrás a tartalomhoz

Dobogó-kő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobogó-kő
HelyKomárom-Esztergom vármegye, Pest vármegye
HegységVisegrádi-hegység
Típusvulkanikus
Elhelyezkedése
Dobogó-kő (a Visegrádi-hegység)
Dobogó-kő
Dobogó-kő
Pozíció a Visegrádi-hegység térképén
é. sz. 47° 43′ 12″, k. h. 18° 53′ 55″47.719960°N 18.898680°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 12″, k. h. 18° 53′ 55″47.719960°N 18.898680°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobogó-kő témájú médiaállományokat.

A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb hegye, tengerszint feletti magassága 700 méter. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom vármegye (Dömös) és Pest vármegye (Pilisszentkereszt) határa. A 19. század végen vált népszerű úticéllá.[1] A hegyen található település Dobogókő néven közigazgatásilag Pilisszentkereszt része.

Földrajz[szerkesztés]

A vulkanikus eredetű kiemelkedés Pilisszentkereszt központjától északra, Budapest és Esztergom között nagyjából félúton helyezkedik el. Magassága 700 méter a tengerszint felett. A hegy tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben igen távoli hegyek is kivehetőek (például Mátra, Magas-Tátra). Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és az ezekbe vágódott völgyek vezetnek a Duna felé. A legjelentősebb a Rám-szakadék.

A Dunakanyar Dömös közelében a Dobogó-kőről

Távolsága hazánk más jelentős hegycsúcsaitól, légvonalban[szerkesztés]

A Szenteltvízmedencés-barlang bejárata

Éghajlat[szerkesztés]

A hegyen az átlaghőmérséklet minden évszakban a magyarországi átlag alatt marad, ami nyáron kellemesebb, télen pedig a hó megmaradása révén alkalmasabbá teszi a téli sportokra.[1]

Megközelítés[szerkesztés]

Dobogó-kő Budapest felől a 11-es főúton, majd a PomázPilisszentkereszt útvonalon, Esztergom felől pedig Pilisszentlélek mellett elhaladva érhető el, az 1111-es útból Kétbükkfa-nyeregnél kiágazó 11 115-ös úton. Mindkét irányból megközelíthető helyközi autóbusszal is, a járatokat a Volánbusz üzemelteti. A Budapest felől érkezőknek a Volánbusz a H5-ös HÉV (Szentendrei HÉV) Pomáz állomásától kínál dobogó- kői eljutást.[2]

A hegy barlangjai[szerkesztés]

A Szer-kövek barlangjai[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Báró Eötvös Loránd menedékház

Nevének eredte és földrajzi helyzete nyomán a Pilis-kutatás egyik központi témája lett. Annyi azonban bizonyos, hogy a vidék a középkorban a királyok vadászterületéhez tartozott, később pedig a magyar turisztika történetében volt meghatározó jelentőségű.

Szerepe a magyar turizmus történetében[szerkesztés]

A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. A 19. század végén a Magyar Turista Egyesület Thirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével elkezdte a turistautak kijelölését a környéken, mely a fővároshoz közeli fekvésének, a változatos erdei utaknak és a panorámának köszönhetően alkalmas kirándulóhely volt.[1] Dobogó-kőn épült az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A faház mellett 1906-ban felépült a nagyobb kőépület.[1][3]

A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogó-kőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját.[2]

Dobogókőn áthalad az Országos Kéktúra útvonala. A báró Eötvös Loránd menedékház faépületében ma a Turistamúzeum működik, a kőépület jelenleg is turistaház.[1][3]

Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket a Téry-emlékmű (Christián Sándor műve, 1926).

A sípályánál áll a Zsindelyes Vendégház, Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete. A siketek Szűz Mária-kegyhelye a kilátó alatt található.

A sípálya[szerkesztés]

Dobogókő a Budapesthez legközelebb eső síközpont, egyben a mai Magyarország területén elsőként (1923-ban) létrehozott sípálya. A téli sportokra különösen alkalmas területen már a két világháború között is sípálya működött, amely az elmúlt évtizedben komoly fejlesztéseken esett át. Két pályából és egy tányéros felvonóból áll. A környéken szánkópályát is kijelöltek, illetve több sífutóút is található, melyeknek azonban jelenleg nincs kezelője.[2]

Kerékpársport[szerkesztés]

A Visegrádi-hegység Budapesthez való közelségének illetve kiépített közúthálózatának köszönhetően Dobogó-kő rendkívül népszerű nem csak a versenyszerűen kerékpározók, hanem az amatőr kerékpárosok körében is. A hegytető Esztergom, Pomáz illetve Pilisvörösvár felől közúton, míg Pilismarót felől aszfaltozott erdészeti műúton is elérhető, jellemzően 500-550 méter szintkülönbség leküzdésével.

Dobogó-kő mind a profi, mind az amatőr kerékpárversenyek kedvelt helyszíne. 2019-ben illetve 2020-ban a Tour de Hongrie a Dobogó-kőtől 3 km-re található, 575 méter magasságban fekvő Két-bükkfa-nyergen többször is áthaladt, mindkétszer esztergomi befutóval. A 2023-as verseny negyedik, Martonvásárról induló 206 km-es, 2646 méter szintemelkedést tartalmazó királyetapja dobogó-kői hegyi befutóval ért véget, a svájci Yannis Voisard (Tudor Pro Cycling) győzelmével.

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Dobogókő (magyar nyelven). Pilisi Parkerdő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. október 12.)
  2. a b c Dobogókő (magyar nyelven). Síelők.hu, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  3. a b Gyurina Zsolt: A Báró Eötvös Loránd menedékház (magyar nyelven). Turista Magazin, 2013. július 7. [2014. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 7.)

További információk[szerkesztés]