Dobogó-kő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dobogó-kő
Dobogókő6.jpg

Magasság 700 m
Hely Komárom-Esztergom megye, Pest megye
Hegység Visegrádi-hegység
Elhelyezkedése
Dobogó-kő (Magyarország)
Dobogó-kő
Dobogó-kő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 12″, k. h. 18° 53′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 12″, k. h. 18° 53′ 57″
Dobogókő
Dobogókő6.jpg
Közigazgatás
Település Pilisszentkereszt
Népesség
Teljes népesség 133 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól 7,0[2] km
Elhelyezkedése
Dobogókő (Magyarország)
Dobogókő
Dobogókő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′, k. h. 18° 54′

A Dobogó-kő népszerű kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa.

Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik, állandó lakosainak száma 133 fő (2001)[1] +/-.

Földrajz[szerkesztés]

Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb (és a Dunazug-hegyvidék negyedik legmagasabb) pontján, a Balti-tenger szintje felett 700 méter magasan emelkedik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágódott völgyek találhatóak, mint például a Rám-szakadék.

A Dunakanyar Dömös közelében a Dobogó-kőről

Távolsága hazánk más jelentős hegycsúcsaitól, légvonalban:

Barlangok[szerkesztés]

A Szer-kövek barlangjai:

Történelem[szerkesztés]

Báró Eötvös Loránd menedékház - Dobogókő

A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. Dobogókőn épült az ország egyik első menedékháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A menedékház faépületében ma a Turistamúzeum működik, míg a mellette 1906-ban felépült kőépület ma is turistaházként szolgál.[3]

A csúcs télen

A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogókőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját.[4]

Mivel a helyi lakosok szerint a dobogókői turizmusból befolyó pénzekből a pilisszentkereszti önkormányzat keveset fordított a településrész fejlesztésére, Dobogókőn 2002-ben népszavazást tartottak arról, hogy Esztergomhoz csatlakozzanak (ami egyúttal megyeváltást is jelentett volna). A referendum eredményes volt, az 51 fő választásra jogosult többsége a királyváros mellett voksolt,[5][6] de mivel nem sikerült megállapodni a pilisszentkereszti önkormányzattal, változás nem történt. 2003-ban a Pest Megyei Önkormányzat nem támogatta a kezdeményezést, és a Parlamentre bízta a döntést.

Vallás[szerkesztés]

Dobogókőn működik a jezsuiták Manréza lelkigyakorlatos háza,[7] melynek épületét a rendszerváltás után kárpótlásként kapta meg a rend.[8] A ház kápolnájában minden vasárnap 10 órakor szentmisét tartanak.[9]

Egy ezoterikus nézet szerint Dobogókőn és környékén, a Pilisben található „a Föld szívcsakrája”, azaz „bolygónk dobogó szíve”, ami az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiával.[10] Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található; vezetőjük laoszi és kambodzsai lámákat és buddhista szerzeteseket is elvitt oda.[11] Az elmélet alátámasztására többek között egy hibásan a dalai lámának tulajdonított idézet szolgál: „A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén van.”[10][12] Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ vezetője szerint – aki a láma hét magyarországi látogatása közül ötnek szervezője volt – a láma ilyet nem mondott; már csak azért sem, mert ilyen fogalom a buddhista filozófiában nem is létezik.[13] A dalai láma legutóbbi magyarországi látogatásán egy erre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy még a kérdést is „az ostoba kérdések halmazához” sorolná, és ez is „egyfajta Magyarország-központúságú gondolkodást sugall”, „nem mondhatjuk el azt, hogy egy különleges csakra Magyarországon lenne”.[14]

Közlekedés[szerkesztés]

Dobogókő Budapest felől a 11-es főúton, majd a PomázPilisszentkereszt útvonalon, Esztergom felől pedig Pilisszentlélek mellett elhaladva érhető el. Mindkét irányból megközelíthető helyközi autóbusszal is, a járatokat a Volánbusz, illetve a Vértes Volán üzemelteti. A Budapest felől érkezőknek a Volánbusz a H5-ös HÉV (Szentendrei HÉV) Pomáz állomásától kínál dobogókői eljutást.[4]

Az önkormányzat tájékoztatása szerint Dobogókő egész területén szedhető parkolási díj. Kivételt képez ez alól a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány és a Dobogókői Sícentrum közös parkolója, ahol a síelők és a Zsindelyes Vendégház vendégei továbbra is ingyenesen parkolhatnak.[15]

Téry Ödön emlékműve Dobogókőn

Turizmus[szerkesztés]

Dobogókőn áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Itt létesült 1898-ban az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, amelyet 1906-ban kőépület váltott fel. A faépületben ma a Turistamúzeum működik, a kőépület jelenleg is turistaház. A téli sportokra különösen alkalmas területen már a két világháború között is sípálya működött, amely az elmúlt évtizedben komoly fejlesztéseken esett át. Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket a Téry-emlékmű (Christián Sándor műve, 1926).

A sípályánál áll a Zsindelyes Vendégház, Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete. A siketek Szűz Mária-kegyhelye a kilátó alatt található.

Sport[szerkesztés]

Dobogókő a Budapesthez legközelebb eső síközpont, egyben a mai Magyarország területén elsőként (1923-ban) létrehozott sípálya. Két pályából és egy tányéros felvonóból áll. A környéken szánkópályát is kijelöltek, illetve több sífutóút is található, melyeknek azonban jelenleg nincs kezelője.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c lakosság KSH (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2001. február 1. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Pilisszentkereszt. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2010. KSH, 2010. (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  3. Gyurina Zsolt: A Báró Eötvös Loránd menedékház (magyar nyelven). Turista Magazin, 2013. július 7. (Hozzáférés: 2013. július 7.)
  4. ^ a b c Dobogókő (magyar nyelven). Síelők.hu, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  5. Dobogókő népszavazással szakadt el Pilisszentkereszttől (magyar nyelven). Index, 2002. április 18. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  6. Varga Attila: Széthúzó falvak hangos rabsága (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2002. május 10. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  7. Manréza Lelkigyakorlatos Ház (magyar nyelven). Manréza Lelkigyakorlatos Ház, 2012. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  8. Szabó Ferenc SJ, Takács Emma: Manréza. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  9. A szentmisék időpontja (magyar nyelven). Manréza Lelkigyakorlatos Ház, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  10. ^ a b forrás?
  11. Dobogókő, ahol a Föld szíve dobog (magyar nyelven). Dobogókő Egyesület
  12. http://www.kelethir.hu/cikk/csoda_tiszavasvariban/5569
  13. Toroczkai László: A Dalai Láma eljött a magyarokhoz (magyar nyelven). Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ / Magyar Jelen, 2010. szeptember 22. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
  14. A Dalai Láma válasza arra, hogy a Pilisben van-e a föld szívcsakrája
  15. http://www.dobogoko.org/parkolas

További információk[szerkesztés]