Dobogó-kő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Dobogó-kő
Dobogókő6.jpg
Magasság700 m
Hely Komárom-Esztergom megye, Pest megye
Hegység Visegrádi-hegység
Típus vulkanikus
Elhelyezkedése
Dobogó-kő (Visegrádi-hegység)
Dobogó-kő
Dobogó-kő
Pozíció Visegrádi-hegység térképén
é. sz. 47° 43′ 12″, k. h. 18° 53′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 12″, k. h. 18° 53′ 55″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dobogó-kő témájú médiaállományokat.

A Dobogó-kő kiránduló- és üdülőhely, a Visegrádi-hegység legmagasabb pontja. A hegycsúcson húzódik Komárom-Esztergom megye (Dömös) és Pest megye (Pilisszentkereszt) határa. A 19. század végen vált népszerű úticéllá.[1]

A hasonló nevű Dobogókő mint településrész Pilisszentkereszthez tartozik.

Földrajz[szerkesztés]

Pilisszentkereszttől északra, a Visegrádi-hegység legmagasabb (és a Dunazug-hegyvidék negyedik legmagasabb) pontján, a Balti-tenger szintje felett 700 méter magasan emelkedik, Budapest és Esztergom között, nagyjából félúton. Tetejéről kiváló kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt, tiszta időben a Magas-Tátra is kivehető. Dél felé lankásan emelkedik, észak felé viszont meredek sziklafalak és ezekbe vágódott völgyek találhatóak, mint például a Rám-szakadék.

A Dunakanyar Dömös közelében a Dobogó-kőről

Távolsága hazánk más jelentős hegycsúcsaitól, légvonalban:

Barlangok[szerkesztés]

A Szer-kövek barlangjai:

Éghajlat[szerkesztés]

A hegyen az átlaghőmérséklet minden évszakban a magyarországi átlag alatt marad, ami nyáron kellemesebb, télen pedig a hó megmaradása révén alkalmasabbá teszi a téli sportokra.[1]

Történelem[szerkesztés]

Báró Eötvös Loránd menedékház - Dobogókő

A turistáskodás és síelés komoly múltra tekint vissza Dobogókőn. A 19. század végén a Magyar Turista Egyesület Thirring Gusztáv és Téry Ödön vezetésével elkezdte a turistautak kijelölését a környéken, mely a fővároshoz közeli fekvésének, a változatos erdei utaknak és a panorámának köszönhetően alkalmas kirándulóhely volt.[1] Dobogókőn épült az ország egyik első turistaháza, a báró Eötvös Loránd menedékház, melyet Pfinn József tervei alapján 1898-ban adtak át. A faház mellett 1906-ban felépült a nagyobb kőépület.[2][1]

A csúcs télen

A trianoni békeszerződést követően, 1923-ban Dobogókőn hozták létre a mai Magyarország első sípályáját.[3]

Ezoterika[szerkesztés]

Dobogókő a Pilissel kapcsolatos ezoterikus hiedelmekben is kiemelt szerepet kap. E szerint a hegyen található „a Föld szívcsakrája”, azaz „bolygónk dobogó szíve”, ami az ott tartózkodók szervezetét feltölti energiával.[forrás?] Az Ősmagyar Táltos Egyház szerint a szívcsakra a Rám-hegyen, a Ferenczy-sziklánál található; vezetőjük laoszi és kambodzsai lámákat és buddhista szerzeteseket is elvitt oda.[4] A hiedelem alátámasztására többek között egy hibásan a dalai lámának tulajdonított idézet szolgál: „A tibeti szemlélet és magatartás a Szent Tudás többi hajtásához hasonlóan a Mindenséget egységben, Egynek látja és éli. Ennek megfelelően az úgynevezett erőközpontokat, csakrákat nemcsak az emberi testben, de például a Földgolyón is számon tartja. A hagyomány szerint a Föld szív-csakrája Magyarország területén van.”[5] Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ vezetője szerint – aki a láma hét magyarországi látogatása közül ötnek szervezője volt – a láma ilyet nem mondott; már csak azért sem, mert ilyen fogalom a buddhista filozófiában nem is létezik.[6] A dalai láma legutóbbi magyarországi látogatásán egy erre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy még a kérdést is „az ostoba kérdések halmazához” sorolná, és ez is „egyfajta Magyarország-központúságú gondolkodást sugall”, „nem mondhatjuk el azt, hogy egy különleges csakra Magyarországon lenne”.[7]

Közlekedés[szerkesztés]

Dobogókő Budapest felől a 11-es főúton, majd a PomázPilisszentkereszt útvonalon, Esztergom felől pedig Pilisszentlélek mellett elhaladva érhető el. Mindkét irányból megközelíthető helyközi autóbusszal is, a járatokat a Volánbusz, illetve a Vértes Volán üzemelteti. A Budapest felől érkezőknek a Volánbusz a H5-ös HÉV (Szentendrei HÉV) Pomáz állomásától kínál dobogókői eljutást.[3]

Az önkormányzat tájékoztatása szerint Dobogókő egész területén szedhető parkolási díj. Kivételt képez ez alól a Dobogókőért Közhasznú Alapítvány és a Dobogókői Sícentrum közös parkolója, ahol a síelők és a Zsindelyes Vendégház vendégei továbbra is ingyenesen parkolhatnak.[8]

Téry Ödön emlékműve Dobogókőn

Turizmus[szerkesztés]

Jurta-szállások

Dobogókőn áthalad az Országos Kéktúra útvonala. A báró Eötvös Loránd menedékház faépületében ma a Turistamúzeum működik, a kőépület jelenleg is turistaház.[2][1]

Téry Ödönnek (1856-1917), a magyar turistamozgalom egyik kezdeményezőjének állít emléket a Téry-emlékmű (Christián Sándor műve, 1926).

A sípályánál áll a Zsindelyes Vendégház, Makovecz Imre első, nemzetközi ismertséget hozó épülete. A siketek Szűz Mária-kegyhelye a kilátó alatt található.

Sport[szerkesztés]

Dobogókő a Budapesthez legközelebb eső síközpont, egyben a mai Magyarország területén elsőként (1923-ban) létrehozott sípálya. A téli sportokra különösen alkalmas területen már a két világháború között is sípálya működött, amely az elmúlt évtizedben komoly fejlesztéseken esett át. Két pályából és egy tányéros felvonóból áll. A környéken szánkópályát is kijelöltek, illetve több sífutóút is található, melyeknek azonban jelenleg nincs kezelője.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Dobogókő (magyar nyelven). Pilisi Parkerdő Zrt.. (Hozzáférés: 2018. október 12.)
  2. ^ a b Gyurina Zsolt: A Báró Eötvös Loránd menedékház (magyar nyelven). Turista Magazin, 2013. július 7. (Hozzáférés: 2013. július 7.)
  3. ^ a b c Dobogókő (magyar nyelven). Síelők.hu, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 6.)
  4. Dobogókő, ahol a Föld szíve dobog (magyar nyelven). Dobogókő Egyesület
  5. http://www.kelethir.hu/cikk/csoda_tiszavasvariban/5569
  6. Toroczkai László: A Dalai Láma eljött a magyarokhoz (magyar nyelven). Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ / Magyar Jelen, 2010. szeptember 22. (Hozzáférés: 2010. október 17.)
  7. A Dalai Láma válasza arra, hogy a Pilisben van-e a föld szívcsakrája
  8. http://www.dobogoko.org/parkolas

További információk[szerkesztés]