Disznós-árki-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disznós-árki-barlang
A Disznós-árki-barlang bejárata
A Disznós-árki-barlang bejárata
Hossz70 m
Mélység13 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés13 m
Ország Magyarország
Település Pilismarót
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus atektonikus
Barlangkataszteri szám 4900-33
Elhelyezkedése
Disznós-árki-barlang (Magyarország)
Disznós-árki-barlang
Disznós-árki-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 18″, k. h. 18° 52′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 18″, k. h. 18° 52′ 40″

A Disznós-árki-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, Pilismarót területén, nemkarsztos kőzetben található barlang. A hegység második leghosszabb barlangja, de nem olyan tágas, mint a Vasas-szakadék barlangjai.

Leírás[szerkesztés]

A Dobogó-kőtől induló, Hoffmann-fogadó felé tartó Disznós-árok oldalában, a Laura-forrás közvetlen közelében található. A vulkáni hamu- és törmelékszórási eredetű tufából álló hegyoldal megcsuszamlása vagy omlása során keletkezett a kőtömbök közé záródott rések formájában. Nagyon hasonló a Csörgő-lyukhoz, de kisebb. Atektonikus keletkezésű barlang. A hossza 70 méter és a mélysége 13 méter.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangot eláruló kigőzölgést az arra kiránduló Szepesi László pillantotta meg, és hívta fel rá a kutatók figyelmét. Évekkel később, 2008 januárjában meg is nézték, és valóban, döbbenetes meleg levegő kiáramlást tapasztaltak. A környéken több huzatos pontot is találtak (Disznós-árki 1.-5. sz. indikációk), végül a másodiknak mondott indikációban 10 órányi bontással megnyílt a barlang. Hatalmas omladéktömbökön átbújva, a felfedezőket is meglepve, állva járható részeket találtak.

További nagy energiákat fektettek a bejárat mellett nyíló Mínusz-ágba, amelyet a huzatot követve majdnem 10 méter mélységig kiástak, illetve a 20 méterrel lejjebb nyíló 4. sz. indikációba, amely feltételezett alsó bejárata a barlangnak, és ahol a nyáron kiömlő hideg, júliusban nulla fok alatti levegőt követve már vagy hét méter hosszú tárót ástak, mindeddig sikertelenül. Slíz György mérte fel a barlangot és a felmérés alapján szerkesztett 2009. január 1-jén egy alaprajzi barlangtérképet két keresztszelvénnyel, valamint egy hosszmetszet barlangtérképet. A felmérés szerint 60 méter hosszú és 13 méter mély.

Ha sikerülne az eddig feltalált indikációk összekötése, akkor várhatólag több száz méteres barlang is lehetne, az omladékban azonban nem garantált a járható rések megléte, a huzat származhat az apró szemű törmelék réseiből is.

A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

  • Slíz György: Disznós-árki-barlang. In: Slíz György: Felfedezések a föld alatt. Magyarország új barlangjai 2003–2013. Budapest, 2014. 104–105. old. ISBN 9789630884730

További információk[szerkesztés]