Loggia-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Loggia-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz6 m
Mélység0 m
Magasság6,4 m
Függőleges kiterjedés6,4 m
Tengerszint feletti magasság267 m
Ország Magyarország
Település Esztergom
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus ?
Barlangkataszteri szám 4900-2
A Wikimédia Commons tartalmaz Loggia-barlang témájú médiaállományokat.

A Loggia-barlang andezitbarlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, Esztergom területén található.

Leírás[szerkesztés]

Esztergom határában, a 297 méter magas Látó-hegy, más néven Hosszú-hegy nyugati oldalán található. A Barát-kúti erdészháztól indulva, a sárga sáv turistajelzésen mintegy 800 métert kell haladnunk. A jelzett útról egy meredeken induló erdészeti út ágazik le a Látó-hegy csúcsa felé. A csúcs közelében, ahol az út lankásabbá válik, az útról jobbra letérve mintegy 30 méterrel, csaknem 20 méteres sziklafal tetejéhez érünk. Ennek a sziklafalnak a középső részén található a hat méter hosszú Loggia-barlang látványos sziklaeresze. Hasonló a szintén sziklaeresz, de kisebb méretű Kis Loggia-barlanghoz.

A 13 méter széles, öt méter magas bejáratú barlang miocén andezitben alakult ki. Mivel egy régi felhagyott kőbányában található, valószínűleg a jelenlegi méretét mesterséges tágítással érte el. Ezt bizonyítják a belsőbb részeken is látható fúrt lyukak. A barlang végében található két tektonikus eredetű hasadék viszont a barlang természetes kialakulását is alátámasztja. A Troglonauta Barlangkutató Egyesület 1996. évi csoportjelentése szerint omlással, kimállással keletkezett, üregszerű alakzat. Az egyik hasadékban helyszíneléskor egy bagoly tanyázott, az ürülékből ítélve gyakran látogathatja a helyet. A barlang megtekintéséhez nem kell lámpa.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1955-ben kiadott, „Pilis útikalauz” című könyvben az olvasható, hogy a Hosszú-hegy északnyugati oldalában, amely a Kerekberekre néz van egy nagyon szép, barlangszerű hasadék, amelynek a hatalmas fala, mint valami zárt erkély, loggia ugrik ki a hasadék fölé. Az erkélyszerű kiugrás miatt nevezik Loggia barlangnak. A könyv egyik térképén fel van tüntetve a helye. 1971-ben Zolnay László és Lettrich Edit írtak a Hosszú-hegy északnyugati oldalában található Loggia-barlangról, de hogy ez a Kis Loggia-barlang, vagy a Loggia-barlang, az nem állapítható meg. Szerintük a barlanghoz hasonló szakadék azért kapta a Loggia-barlang nevet, mert a fala erkélyszerűen előreugrik. Az 1984-ben megjelent, „Magyarország barlangjai” című könyvnek az országos barlanglistájában szerepel a neve, tévesen a Pilis barlangjai között és egy térképen van a helye feltüntetve.

1993-ban a Troglonauta Barlangkutató Csoport írta le az általuk nem látott üreget három irodalmi hivatkozás alapján. A leírás szerint a Hosszú-hegy (Látó-hegy, Csurgó-berek) Kerek-berek felőli oldalán van és vulkáni kőzetben alakult ki. Az Eszterhás István által írt, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma” című kéziratban szerepel a neve a Visegrádi-hegység 38 nemkarsztos objektuma között, amelyek közül 33 a barlang és öt a mesterséges üreg, ismeretlen méretekkel. A felsorolás szerint andezitagglomerátumban keletkezett és Esztergom egyetlen, nemkarsztos barlangja. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg.

1996-ban Ézsiás György és Petrik Mónika találta meg, azonosította be és készítette el a fénykép-dokumentációját. A kutatás eredményéről a Troglonauta Barlangkutató Egyesület 1996-os kutatási jelentése számolt be. A fényképekkel illusztrált leírás szerint, amelyhez mellékelve van a barlang helyét feltüntető térkép, vulkáni tufitban jött létre mállás és omlás következtében, a Látó-hegy meredek, északi oldalán, a csúcstól északra és körülbelül 100 méterre található.

A 2001. november 12-én elkészült, „Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke” című kézirat barlangnévmutatójában szerepel és eszerint három írás foglalkozott vele. 2006-ban térképezte fel és írta le részletesen Kovács Richárd a barlangot. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]