Szentendrei-Duna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentendrei-Duna
Szentendre-Ungarn-Bild3.JPG
Közigazgatás
Országok Magyarország
' Pest megye
' Budapest főváros
Földrajzi adatok
Hossz 32 km
Forrás Duna, Visegrád
é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 18° 58′ 54″
Torkolat Duna, Budapest III. kerülete
é. sz. 47° 35′ 25″, k. h. 19° 04′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 25″, k. h. 19° 04′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentendrei-Duna témájú médiaállományokat.

A Szentendrei-Duna, vagy Szentendrei-Duna-ág a Duna folyam egy mellékága Magyarországon, túlnyomórészt Pest megye, egy kisebb szakaszon Budapest főváros közigazgatási területén. Visegrádnál, a Dunakanyar keleti részén ágazik ki jobb kéz felé a főágból, ahova mintegy 32 kilométer után, Budapest területén torkollik vissza. A főág és a szentendrei ág egy nagy szigetet fog közre, a Szentendrei-szigetet, ezen felül a szentendrei ágban néhány kisebb sziget és névvel ellátott zátony is található.

A vízi teherforgalom jobbára elkerüli ezt a folyóágat, amit a meder viszonylagosan sekély volta mellett a vízminőség védelme is indokol, hiszen a Szentendrei-Duna-ág mindkét partja mentén elhelyezkedő, hosszan sorakozó parti szűrésű kutak kiemelkedő szerepet játszanak a mintegy kétmilliós lélekszámú Budapest és a további kb. egymillió lakos otthonául szolgáló fővárosi agglomeráció vízellátásában. Emiatt, valamint Budapesthez való közelségének, a szép természeti környezetének és nem túl erős sodrásának köszönhetően nagyon népszerű a vízi sportokat űzők és a vízi turizmus kedvelői körében.

Általános jellege[szerkesztés]

A Duna-ág szélessége végig a 32 kilométeres hosszában nagyjából egyenletes, 200-250 méter körüli. Szigeteinél általában a kisebbik ág medre sekélyebb, így alacsonyabb vízállás mellett ezek vízi járművel nehézkesen vagy egyáltalán nem járhatók.

Medre kavicsos, partja vegyesen kavicsos és agyagos, vízhőmérséklete csak a legmelegebb nyári időszakokban emelkedik 21-22 °C fok fölé. Bár a fürdés csaknem az egész szakaszán tilos, de kisebb, megtűrt vadvízi fürdőhelyek több szakaszán előfordulnak. A folyóág egyetlen engedélyezett szabadstrandja Dunabogdánynál, a Gulyó-öböl nevű öblözet szomszédságában található.

Folyási sebessége normál vízállás esetén 2-5 km/h között változik, magas vízállás esetén elérheti a 10 km/h-t is. Kevés olyan szakasza van, ahol a vize nem egyenletesen folyik, hanem örvényeket, limányos részeket képez, ezért a kevés tapasztalattal rendelkező vízisportolók számára is biztonságosnak nevezhető.

Veszélyes, limányos szakasza van Szentendrén, a Bükkös-patak torkolata környékén kialakított kőszórásnál, a pócsmegyeri rév közelében, valamint közvetlenül a dunabogdányi strand fölött, a Csádri-patak befolyásánál, ahol szintén egy kőszórás zavarja meg a normál vízfolyást. Nem veszélytelen az áthaladás a tahi híd térségében sem.

Hajózás[szerkesztés]

A 32 kilométeres hosszúságú Duna-ág EGB III. kategóriájú nemzeti víziútnak minősül. A rendszeres személy- és teherforgalom a budapesti szakaszon mért 200 cm-es vízállásig engedélyezett korlátozás nélkül, ennél alacsonyabb vízállás esetén viszont már korlátozásra van szükség. Mivel a hajózóút merülési mélységének mesterséges szabályozása (a legalább 200-220 centiméteres hajóút-mélység kotrással történő biztosítása) csak a legszükségesebb helyeken és mértékben engedélyezett, a parti szűrésű vízműkutak és vízbázisok védelme érdekében, ezért az átmenő, nemzetközi teherhajózási forgalom szinte kivétel nélkül elkerüli ezt a Duna-ágat és a főágat használja. A turisztikai jellegű hajóforgalom viszont sűrű, számos hajójárat halad ezen a tetszetős környezetben húzódó vízi úton.

Vízjárása[szerkesztés]

A Duna-ág vízjárását az egész Duna-ágban a Budapesten mérhető vízálláshoz viszonyítják. A 400 centiméteres vízállás egyhuzamban akár 30 napon keresztül is előfordulhat - ilyen vízszintnél a folyóág lakatlan szigetei már nagyrészt víz alá kerülnek. A folyóág két lakott, illetve üdülőövezetként használt szigete nagyjából 600 centiméteres vízállásig védhető árvízvédelmi szempontból, efölött kerülnek elöntésre; ilyen vízállás évenként legfeljebb egy-két alkalommal fordulhat elő, néhány napos tartóssággal.

Part menti települések[szerkesztés]

A Szentendrei-Duna Visegrádnál ágazik ki a Dunából jobb kéz felé, az első lakott terület a jobb parton a még Visegrádhoz tartozó Szentgyörgypuszta, majd Dunabogdány, Tahitótfalu, Leányfalu és a névadó Szentendre következik. Szentendrét elhagyva egy rövid szakasz Budakalász közigazgatási területéhez tartozik, végül a folyóág Budapest III. kerületében, Csillaghegy fölött torkollik vissza a főágba.

A Szentendrei-szigeten folyásirányból nézve Kisoroszi az első település, amit Tahitótfalu tótfalui településrésze és az ahhoz tartozó nagy kiterjedésű külterületek követnek. A következő település Pócsmegyer, az utolsó, több mint 12 kilométeres szakasz bal partja pedig végig Szigetmonostorhoz tartozik.

Keresztezési lehetőségei[szerkesztés]

A Duna-ágat két híd és négy kompjárat, illetve átkelő hajójárat keresztezi: Budakalász területén a Megyeri híd és Tahitótfalunál a Tildy híd, továbbá egy átkelő hajójárat Szentendre és Szigetmonostor déli része között, illetve kompjáratok Szigetmonostor, Pócsmegyer és Kisoroszi központja és a jobb part között.

Szigetei[szerkesztés]

A Duna-ágban lévő főbb szigetek és zátonyok az alábbiak:

  • Lupa-sziget (3-4 fkm) - részben Budakalászhoz, részben Szigetmonostorhoz tartozó, népszerű üdülőterület. Körülbelül 600 centiméteres budapesti vízállásnál kerül víz alá.
  • Egyfás-sziget - apró sziget a Lupa-sziget és a Szentendrei-sziget közötti mellékágban, a fővárosból induló vízitúrák kedvelt pihenőhelye.
  • Tündér-sziget (4-4,5 fkm) - vízügyi kezelés alatt álló, beépítetlen, erdőművelési ágba tartozó sziget, közvetlenül a bal part mellett, körülbelül 400 centiméteres budapesti vízállás fölött kerül elöntésre.
  • „Sárkány-sziget” (6,0 fkm) - vízügyi kezelés alatt álló, beépítetlen, részben beerdősült sziget, a jobb part mentén, körülbelül 400 centiméteres budapesti vízállásnál kerül víz alá.
  • Pap-sziget (11-12 fkm) - Szentendre közigazgatási területén fekvő, népszerű üdülőterület, strand és kemping is található itt. A Lupa-szigethez hasonlóan kb. 600 centis budapesti vízállásnál kerül csak víz alá.
  • „Zátony-sziget”, „Megyeri-zátony” (14-15 fkm) - Pócsmegyer lakott területétől kicsit délre fekvő, a bal parthoz közeli, erdőművelésű sziget, 400 cm-nél kerül víz alá.
  • Kecske-zátony (21-22 fkm) - Nemzeti parki védelem alatt álló, a bal part közelében található zátonyrendszer a tahi hídtól kicsit északabbra, egyes részei már 300, magasabban fekvő területei 400 centiméteres vízállás fölött kerülnek víz alá.

Patakjai[szerkesztés]

A Duna-ágba torkolló patakok az alábbiak:

  • Barát-patak - a főváros határában, a 2-es fkm közelében
  • Dera-patak - a 7-es fkm-nél
  • Bükkös-patak - Szentendrén, a városközponttól kissé délre
  • Sztaravoda-patak - Szentendre központjában, a hajóállomás alatt, kb. a 11-es fkm-nél
  • Sztelin-patak - Szentendre északi végén
  • Sziklás-patak - Leányfalu déli végén
  • Dóra-patak vagy Szénégető-patak - Leányfalu központjában
  • Villám-patak - Tahiújtelepen, a 19-es fkm-nél
  • Nyulasi-patak - Tahiújtelepen
  • Ugrói-patak - Tahi hajóállomásnál, a 20-as fkm-nél
  • a Házas-völgy névtelen patakja - Tahiban, kevéssel a hajóállomás fölött6
  • Szent János-patak vagy Ásvány-patak - Dunabogdány és Tahitótfalu határa közelében
  • a Csódi-hegy névtelen patakja - Dunabogdány délkeleti végén, a 27-es fkm-rel szemben
  • Csádri-patak, egyes forrásokban Csódi-patak - Dunabogdány belterületén, közvetlenül a strand fölött

Források[szerkesztés]