Hideg-lyuk (Dömös)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hideg-lyuk
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz9,4 m
Mélység0 m
Magasság2,2 m
Függőleges kiterjedés2,2 m
Ország Magyarország
Település Dömös
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Barlangkataszteri szám 4900-15

A Hideg-lyuk a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, Dömösön, a Dobogó-kőn található barlang.

Leírás[szerkesztés]

Az Ablakos-barlangot rejtő kőbástya keleti oldalában, attól körülbelül 8 méterre, dél felé található a Hideg-lyuk két bejárata.

Az alsó bejárat 1,75 méter széles és 0,55 méter magas. Különös ismertető jele, hogy feltűnően hideg levegő áramlik ki rajta. A felső bejárat 1,8 méter magas, 1,6 méter széles és felfelé erősen keskenyedik. Az összesen 11 méter hosszú barlang kétszintes, a két szint az alsó bejárattal szembeni falnál egy markáns hasadékban összejárható. Az alsó bejárat egy 4 méter széles, 2,5 méter hosszú terembe vezet. Ennek az alján, a bejárattal szemben egy csorga (keskeny, lejtős, elkanyarodó árok) található, aminek az alján lévő hasadékból igen hideg huzat tör elő. A felső bejárat egy rövid, emelkedő ágba vezet, amelynek közepén egy kis terem van. Az alsó terem alján lévő hideg lyuk egy járhatatlanul szűk nyílás, ám egy olyan hasadékba vezet, amely talán, ha kúszva is, de járható és onnan jön a hideg huzat.

Klimatológia[szerkesztés]

1997. július 11-én 13:00-kor mért levegő-hőmérsékletek:

  • külső hőfok 21,4 °C
  • alsó bejáratban 6,4 °C
  • felső bejáratban 8,8 °C
  • alsó terem tetején 8,6 °C
  • legalul a csorgában 5,5 °C

Az erős lehűlés nem ismeretlen a nagy tömegű laza törmelékben, ahol is a nagy párolgási felszín következtében nagy a hőelvonás. Magyarországon hasonló üregek a Telkibányai-jegesbarlang, a Szentgyörgy-hegyi Sárkány-barlang és a pusztafalui Hideg-lyuk. A jelenség tehát nem ismeretlen, de az 5,5 °C feltűnően alacsony a meleg nyár közepén. A nagy kőbástyában ennyire nem is tud lehűlni a levegő, tehát az távolabbról, a Dobogó-kő északi lábának lejtőtörmelékéből, talán annak üregeiből jöhet.

Kutatástörténet[szerkesztés]

A barlangot először Gönczöl Imréék írták le részletesen és térképezték fel 1997-ben. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]