Holdvilág-árok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Holdvilág-árok és a Karolina-árok találkozásánál található Domini-forrás

A Holdvilág-árok kedvelt kirándulóhely a Visegrádi-hegységben, Pomáz központjától északnyugatra, körülbelül hat kilométernyi távolságban. Ezen túlmenően azonban ősi temetkezési, kultikus helynek is tartják, egyes feltevések szerint ezen a területen állt egykor Attila városa (Sicambria, Ecilburg). Egy másik feltételezés szerint Árpád fejedelmet itt temették el. Ezek az elméletek mindmáig nem nyertek tudományos igazolást, de bizonyításukra már több kísérletet tettek, a területen régészeti feltárásokat folytattak.

Leírása[szerkesztés]

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén található az 556 méteres Nagy-Csikóvár. Ennek a déli lejtőjén kis tavacskák, úgynevezett Tólakok vannak jégkorszakból visszamaradt növényritkaságokkal és itt húzódik a Holdvilág-árok. Kiskovácsi vagy Lajosforrás felől gyalogosan megközelíthető. Látogatása nedves időben a csúszásveszély miatt nem javasolható, mivel nehéz és sokszor nem veszélytelen mászás után közelíthető csak meg. Közvetlenül az úgynevezett Meteor-létrán lehet leereszkedni az árokba, bár némi kerülővel egy meredek lépcsőn is elérhető. Az 1980-as években az árokból kivezető megáradt patak elsodort egy főleg iskolásokból álló csoportot valamint az átvezető fahidakat, ezeket azóta sem pótolták.

A Holdvilág-árok három ággal indul (ide értve a külön névvel illetett, legjelentősebb mellékágat is: a Karolina-árkot) Pomáz közigazgatási területén. Keleti ága a Nagy-Csikóvár és a Pörgelóci-hegy közé mélyül, középső ága a Pörgelóci-hegy és a Lom-hegy között van, amely ágak a Weislich-barlangtól 150 méterrel északkeletre egyesülnek (346 m-es szinten), majd a két részből egyesült árok délnyugat felé folytatódik a Domini-forrásig, ahol a harmadik ág, a Karolina-árok is beletorkollik. A Karolina-árok a Klanác-hegy felől tart a főárokba. A Domini-forrástól a többnyire patakos völgy szurdokszerűen vezet a Kiskovácsi nevű településrészig, majd innen lankás partok között Csobánka-Margitligetnél torkollik a Dera-patakba.

Geológiája[szerkesztés]

Scherf Emil szerint a Holdvilág-árok és környékének mintegy 150-200 méter vastag piroklasztikus rétegei harmadkori üledékekre települtek. A legalsó réteg gránátos biotit-andezit. Ezen pedig többnyire hipersztén amfiból-andezittufa, illetve agglomerátum padok vannak. A tufarétegekben 20-40 centiméter vastag, helyenként kiékelődő mészkőbreccsás gránátos betelepülések fordulnak elő.

Barlangjai[szerkesztés]

A legnagyobb mellékágának, a Karolina-ároknak a barlangjai:

A Holdvilág-árok rejtélye[szerkesztés]

Anonymus krónikájában található az első írásos utalás arra vonatkozólag, hogy Árpád fejedelem temetkezési helye merre található. „Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába. Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet Fejérnek hívnak.”[1] E forrás nyomán indult el a múlt században Sashegyi Sándor régészkutató, aki szerint a Holdvilág-árok fejedelmi temetkezési hely volt, és itt kell keresni Árpád fejedelem sírját.

Régészeti feltárások[szerkesztés]

A Nagy-szikla, jobbra, középmagasan a Weislich-barlang bejárata látható

A régészeti kutatások sorát Sashegyi Sándor kezdte, 1939-ben nagy erőfeszítésekkel feltárt egy hatalmas faragott Mithras kultuszhoz köthető sziklafalat. A leletek között egy kehelytartó sírszobor töredéke, bikaáldozati és lócsontok, egy 65 év körüli, taurid típusú férfi csontváza ( https://www.youtube.com/watch?v=osLA-CYx42s ) és egy kristály méregpohár voltak a legfontosabbak, ám ezek 1953-ban eltűntek a Magyar Nemzeti Múzeumból. Sashegyi az 1940-es években új ásatásokat kezdett a területen, a Magyar Tudományos Akadémia irányításával, az előző kutatások megerősítése és kiegészítése céljából, ám ez a munka a háború miatt hamarosan félbeszakadt.

1960-ban újabb ásatások indultak, melyek során több újabb középkori leletet és három rovásírásos követ találtak, igazolva azt a feltevést, hogy a Holdvilág-árok helyén valaha középkori nekropolisz állott. A sziklafalon, ahol Sashegyi Árpád fejedelem sírját kereste, találtak egy sziklába vájt, lépcsős lejáratú folyosót is. Ennek a végében egy terem van, amely valóban sírhelyhez hasonlítható (Weislich-barlang). Nem zárható ki, hogy ez lett volna Árpád fejedelem beavató barlangja. A teljes bizonyossághoz szükséges újabb kutatásokat az 1960-as években nem tudták folytatni.

1980-ban Michnai Attila folytatta a kutatást, de az ő kisléptékű régészeti ásatásainak sem sikerült kétségtelen bizonyítékot szolgáltatnia a Holdvilág-árok mondáiról.[2] Legutóbb Szörényi Levente zeneszerző folytatott itt kutatásokat, amelyek egy hét után eredményeztek egyértelműen emberi kéz munkájára utaló csontokat, ólom-, vas-, és szeneskő-maradványokat.

Az irodalomban, a zenében[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. Kézirat a Vulkánszpeleológiai Kollektíva Évkönyvében, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban és a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon, 1997. 109–232. old.
  • Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Bp. 2005. 201. old.

Külső hivatkozások[szerkesztés]