Pap Gábor (művészettörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pap Gábor
Született 1939. május 7. (76 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása művészettörténész,
pedagógus

Pap Gábor (Budapest, 1939. május 7.) Magyar Örökség díjas művészettörténész, irodalomtörténész. Édesapja Pap László református lelkész, testvére Pap László szintén lelkész.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1945 és 1953 között általános iskolai tanulmányait összesen kilenc különféle iskolában folytatja. Ezek helyszínei: Tahitótfalu, Budapest, Nagykőrös, Rüfenach (Rhein, Svájc), Sárospatak. 1953 és 1957 között végzi tanulmányait a budapesti I. István Gimnáziumban. Egyetemre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–művészettörténet szakára járt 1957–1962 között.

19621963 között a Képzőművészeti Alapnál lebonyolítási előadó, majd 19631973 között az MTV képzőművészeti rovatvezetője, szerkesztő, riporter, forgatókönyvíró, filmrendező, műsorvezető, dramaturg. 1973. február 1-jétől a Művészet című folyóirat szerkesztője, 1974-től 1979. május 31-éig főszerkesztő-helyettese. 1979–1981-ben a Magyar Posta újságkihordója. 19821984 között a Kiskunhalasi Városi-Járási Könyvtár igazgatója, majd a városi tanács művelődési osztályának munkatársa, 1984–1987 között külső munkatársa, 1984–1985-ben a budapesti Széchenyi Művelődési Központ kiadói részlegvezetője, 1987–1988-ban a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény igazgató-helyettese, 1989-től a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészettörténeti főmunkatársa. 19731977 között nyaranta a zebegényi Szőnyi István Szabadiskola tanára, 1974-től tanít a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskolán, Pécsett, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Kaposvárott, Győrött. 1984-től a Budapesti Műszaki Egyetem Rózsa Ferenc Kollégiumában, a Bercsényi Klubban. 1994–1995 a Képzőművészeti Főiskolán, 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1995-től a Miskolci Bölcsész Egyesület Nagy Lajos Király Magánegyetemnek meghívott és közkedvelt előadója. 1993-tól a Csuvas Nemzeti Akadémia tagja.

1998-ban Hintalan Lászlóval és Molnár V. Józseffel létrehozza az Örökség Népfőiskolát[1]


Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elismerései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Koronáról írt művei:

  • „Angyali korona, szent csillag”. Jászsági Művésztelep-Tőtevény, 1996, 2013
  • Fejezetek a Szent Korona és a koronakutatás történetéből. Debrecen, 2004

A magyar irodalom gyöngyszemei csillagmítoszi foglalatban-sorozat:

  • Az ember tragédiája a nagy és kis Nap-évben. (Szabó Gyulával), 1999
  • Bánk Bán a világdráma színpadán. Két hollós könyvek, 2011
  • Lúdas Matyi avagy a magyar nemes megigazulása. Két hollós könyvek, 2011
  • János vitéz és a Nagy Titok. Két hollós könyvek, 2011
  • Tündérszép Ilona vár. Barangolás a Napúton Árgyélus királyfival és Csongor úrfival. Két hollós könyvek, 2014

Attiláról:

  • Jött éve csodáknak. A magyar csillagmítoszi hagyomány élő Atillája. Szabad Tér Kiadó, 1993
  • Csillag esik, föld reng... Atilla-színművek. 2002
  • Nézz egy kicsit a fejembe. A hagyományörökítés útjai a szkítautód népeknél. Főnix Könyvműhely, 2003
  • Az Atilla-kincs vallomása. Szemelvények a nagyszentmiklósi aranyedények képírásba foglalt üzeneteiből. Hatodik Elem Kiadó, 2010
  • Atilla ébresztése. Két hollós könyvek, 2010

Magyar népmesékről:

  • Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, napút, mélylélektan, ezotéria. Pontifex Kiadó, 1994 (szerkesztő)
  • János vitéz és a Tarot. (Lőrincz Ibolyával), Örökség Könyvműhely, 1998
  • A fehér ló és a fekete bárány fiai. Kis és dekanátusi rend a magyar népmesék egy csoportjában. Főnix Könyvműhely, 1998
  • Nefelejts. Örökség Könyvműhely, 2000
  • Dunaisten keresztfia. (Makoldi Sándorral), Főnix Könyvműhely, 2002
  • Emberséget járunk tanulni. Mesék tanulságokkal. Két hollós könyvek, 2009

Egyéb, a magyar szerves műveltség témakörében írt művei:

  • Nagy István. Corvina Könyvkiadó, Budapest,1965
  • Nagy István–Nagy Balogh–Tornyai. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Az én múzeumom sorozatban, 1965
  • Csak tiszta forrásból. Adalékok Bartók Cantata profanájának értelmezéséhez. Mandátum, 1990
  • A Napút festője, Csontváry Kosztka Tivadar. Pódium Műhely Egyesület, 1992/ Uropath Kiadó, 2011
  • Jó pásztorok hagyatéka. Magyar népművészet. Pódium Műhely Egyesület-Magányos Kiadó, 1993/ Uropath Kiadó, 2011
  • A képíró bölcs, Tóth Menyhért. [Turai G. Kamillal], Sztélé, 1995
  • Hazatalálás. Püski Kiadó, 1996, 2007
  • Asztrálmítoszi keretek - mai sorsok. Főnix Könyvek, 1999
  • A Táltos és a Szűz-Bobály Attila szobrászművészről. Főnix Könyvműhely, 2003
  • Mag hó alatt-Télúton. Püski Kiadó, 2003
  • Sors, nyiss nekem tért... Misztériumdráma 1848-49 emlékére. Főnix Könyvek, 1998, 2004
  • A fénytől élünk s a fény vagyunk... Turi Endre. Kecskemét, 2006
  • Száll az Isten házadra. Főnix Könyvműhely, 2007
  • "A bölcsesség házat épít magának". (Kovács Józseffel), Két Hollós Könyvesbolt, 2008
  • Fényre éledő üdvtörténet. Ünnepváró elmélkedés középkori finnországi templomokban. Polar Könyvek, 2009
  • Nem múló szent összhang - Tóth Menyhértről magunk közt. Két hollós könyvek, 2010

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Válogatott írásai, előadásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]