Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja
Az Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangjának bejárata
Az Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangjának bejárata
Hossz3 m
Mélység1 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés1 m
Ország Magyarország
Település Esztergom
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Barlangkataszteri szám 4900-42
Elhelyezkedése
Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja (Magyarország)
Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja
Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 52″, k. h. 18° 44′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 52″, k. h. 18° 44′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja témájú médiaállományokat.

Az Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Visegrádi-hegységben található egyik barlang.

Leírás[szerkesztés]

Az Esztergomban lévő Várhegy Ny-i, meredek oldalában található a barlang bejárata. A Széchy Dénes-barlang és az Esztergomi Vár-hegy 2. sz. barlangja között, de lejjebb, karbonátos kőzetben helyezkedik el az Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja. Az Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja egy fülke, amelyből testhossznyi, csak hason kúszva járható szűkület halad balra ferdén le.

Előfordul a barlang az irodalmában Bazilika-üregek (Kordos 1984), Bazilika üregek (Bertalan 1976), Esztergomi Bazilika-hegy üregei (Bertalan 1976), Esztergomi Bazilikahegy üregei (Schőnviszky 1937), Esztergomi Bazilika-hegy-üregei (Bertalan, Schőnviszky 1976) és Esztergomi Vár-hegy 3.sz. barlangja (Slíz 2017) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1926–1927. évi Barlangkutatásban szó van arról, hogy az 1923–1924-ben Tasnádi Kubacska András és Véghelyi Lajos által végzett denevér-megfigyelések során, 1924. február 20-án barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus L.) egy hím egyede került elő az Esztergomban lévő Vár-hegy mezozoós mészkövében elhelyezkedő 5 kisebb-nagyobb üregből és barlangból. A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában kiadott és Schőnviszky László által írt tanulmányban meg van említve, hogy az Esztergomi Bazilikahegy üregei a mezozoikumi hegyrög szirtjében találhatók. 5 kisebb-nagyobb üreg, amelyek jelentéktelenek.

Az 1976-ban befejezett, Magyarország barlangleltára című kéziratban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Esztergomban helyezkednek el az Esztergomi Bazilika-hegy üregei (Bazilika üregek). A Bazilika-hegy szirtjében található a kisebb-nagyobb 5 üreg. Az üregek bejárata ismeretlen. A kézirat üregeket ismertető része 1 publikáció alapján lett írva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg vannak említve a Pilis hegységben lévő Esztergomi Bazilika-hegy-üregei. A barlangnévmutatóban meg van említve 1 publikáció, amely foglalkozik ezekkel az üregekkel.

Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepelnek a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között az Esztergomi Bazilika-hegy üregei (Bazilika-üregek). A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlangok földrajzi elhelyezkedése. A Balassa Bálint Múzeum Barlangkutató Csoportjának 1987. évi jelentése szerint az esztergomi vár Dunára tekintő oldalának régészeti kutatásával a vár alatt lévő sziklafalban előbukkant néhány barlang bejárata. A barlangokat az 1930-as évek elején végzett várásatáskor kidobott törmelék takarta el és (részben) töltötte ki. A Széchy Dénes-barlangtól DK-re a csoport felfedezte egy másik barlang bejáratát. Ezt az üreget nem tölti ki sitt, de bejárata vissza lett temetve, mert később akarták kutatni.

A Balassa Bálint Múzeum Barlangkutató Csoportjának 1988. évi jelentésében az van írva, hogy az esztergomi Vár-oldalnak a Széchy Dénes-barlanggal azonos szintjén van néhány kisebb, elfalazott üreg és várható, hogy még néhány előkerül. Néhány idős, vízivárosi ember emlékezik a barlangokra. Az 1991-ben kiadott A Pilis és a Visegrádi-hegység című útikalauzban meg van említve, hogy az Esztergomig elnyúló hegyvonulat legnyugatibb részén van néhány kicsi barlang, amelyek jelenleg el vannak falazva. Állítólag ezekben a barlangokban a két világháború között találtak újkori cserépedény-töredékeket. A Széchy Dénes-barlang 2002. október 8-án készült nyilvántartólapján az olvasható, hogy a Széchy Dénes-barlangnak helyet adó sziklakibúvásban, a mészkő és homokkő határán van még néhány üreg, néhány pedig ki lett töltve a Várhegyen végzett helyreállítás során betonnal. Elképzelhető, hogy a kőzethatáron összefüggő, de nagyon feltöltődött üreghálózatot lehet felfedezni.

A Szent Özséb Barlangkutató Egyesület 2017. évi jelentésében ismertetve van az Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja pár szóban. Azért lett az Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangja a 3. számú barlang, mert az egyesület szerint a Széchy Dénes-barlang az 1. számú barlang. A jelentésbe bekerült két színes fénykép, amelyek bemutatják az Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangját. Az első fényképen a barlang bejárata látható, a második fényképen pedig a barlang fülkéje figyelhető meg. A kéziratban van egy Esztergom térképrészlet, amelyen látható az Esztergomi Vár-hegy 3. sz. barlangjának földrajzi elhelyezkedése.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]