Vasas-szakadék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A Vasas-szakadék a Visegrádi-hegységben, Szentendre határában, a Cseresznye-hegy északi oldalán, nagyjából 310 méter tengerszint feletti magasságban található.

Megközelítése[szerkesztés]

A szentendrei katonai tábor felől a zöld sáv jelzésű, majd a sárga omega turistaúton közelíthető meg. De el lehet érni a Kő-hegyi, vagy Lajos-forrási turistaháztól is a sárga sáv jelzés mentén.

Kialakulása[szerkesztés]

Az agyagos andezittufára települt agglomerátumba addig mélyült a Cseresznyés-árok (vagy Sás-völgy) patakja, amíg átvágta azt és beleharapott az agyagos andezittufába is. Így meggyengült a keményebb réteg alátámasztása és a sikamlóssá váló agyagos lejtőn megcsúszott, hátrahagyva a hasadékrendszert.

Leírása[szerkesztés]

Mintegy 250 méter hosszan követhető. Hozzávetőleg kelet-nyugat irányú. A hasadékok nagy része a felszínen is jól látszik, de radioesztéziás módszerrel követhető még a takart részeken is. Így kiderült, hogy a főhasadékkal párhuzamosan és abból enyhe szögben kiágazva, valamint az egész rendszert keresztezve is vannak még hasadékok.

Barlangjai[szerkesztés]

A szentendrei katonai tábor felől a zöld sáv jelzésű, majd a sárga omega turistaúton is megközelíthetők. Ezen az útvonalon először a Vasas-szakadék IV. sz. barlangja található, közvetlen az erdei út szélén. Innen a további barlangok a Vasas-szakadék I. sz. barlangja, a Vasas-szakadék II. sz. barlangja, a Vasas-szakadék III. sz. barlangja.

Irodalom[szerkesztés]

  • Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. (Kézirat a Vulkánszpeleológiai Kollektíva Évkönyvében, az MKBT és a Barlangtani Intézet Adattárában. 1996. p. 50-152.)