Vasas-szakadéki 2–3. sz. barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vasas-szakadéki 2–3. sz. barlang
A Vasas-szakadéki 2. sz. barlang bejárata
A Vasas-szakadéki 2. sz. barlang bejárata
Hossz55 m
Mélység12,5 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés12,5 m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Szentendre
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus atektonikus hasadékbarlang
Barlangkataszteri szám 4900-26
Elhelyezkedése
Vasas-szakadéki 2–3. sz. barlang (Magyarország)
Vasas-szakadéki 2–3. sz. barlang
Vasas-szakadéki 2–3. sz. barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 59″, k. h. 19° 00′ 24″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vasas-szakadéki 2–3. sz. barlang témájú médiaállományokat.

A Vasas-szakadéki 2–3. sz. barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Visegrádi-hegységben található egyik barlang. A Vasas-szakadéki 2. sz. barlang és a Vasas-szakadéki 3. sz. barlang összekapcsolásával jött létre.

Vasas-szakadéki 2. sz. barlang[szerkesztés]

Leírás[szerkesztés]

A Visegrádi-hegységben, Szentendrén található. A Vasas-szakadék látható hasadékrendszerének középső barlangja. A megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél. Egy 2,5 méter hosszú, 80 centiméter széles aknanyílással indul. Ebből közel függőlegesen lehet leereszkedni a keleti végén lévő mélypontra, 12,5 méter mélységbe. A nagyjából kelet-nyugat irányú függőleges hasadékbarlangot középen beszorult sziklatömbök osztják meg. E tömbök alatt és felett is el lehet még nyugat felé menni, így a barlang teljes hossza 27,3 méter (az Országos Barlangnyilvántartás szerint 25 méter). A keleti rész talppontjánál, lefelé át lehet mászni a Vasas-szakadéki 3. sz. barlangba.

A Visegrádi-hegység hetedik leghosszabb barlangja volt a Vasas-szakadéki 3. sz. barlanggal történő összekapcsolása előtt.

Előfordul irodalmában Kőhegyi-barlang (Kordos 1984), Kőhegyi barlang (Bertalan 1976), Vasas hasadék barlangja (Bertalan 1976), Vasas-szakadék II.sz. barlang (Eszterhás 1993), Vasas-szakadék II.sz. barlangja (Eszterhás 1989), Vasas-szakadék barlangja (Dénes 1967), Vasas-szakadéki 2. sz. barlang és Vasas-szakadék üregei neveken is. A barlangkataszteri száma 4900-26 volt a Vasas-szakadéki 3. sz. barlanggal történő összekapcsolása előtt.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz szerint a Vasas-szakadék barlangja a Vasas-szakadék Ny-i, meredeken lejtő végében található és 15 m hosszú a mindkét végén nyitott hasadékbarlang, amely eredetileg felül nyitott sziklahasadék volt, de a behullott és összetorlódott sziklatörmelék mennyezetet alakított ki.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Kőhegyi barlang. A Kő-hegy É-i oldalában, a Vasas-szakadék Ny-i (Csepel-forrás felőli) végében, a kocsiúttól néhány m-rel magasabban van szűk bejárati lyuka. A barlang kb. 20 m hosszú és 6–8 m mély. Csúszásos hasadéküreg, amely egy folyosóból áll. A folyosóhoz 4 mellékág csatlakozik. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

A Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Vasas hasadék barlangja. A Kő-hegy sziklás Ny-i oldalában, a Sándor-forrás felé vezető turistaút felett van bejárata. K-nek néző, 33 m hosszú nyitott szakadék Ny-i végében található a bejárat. A barlang 23 m hosszú és 1 m széles. Andezitagglomerátumban jött létre a csúszási hasadékbarlang. Veszélyes barlang, ezért bejáratához figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között két barlang. Az egyik barlangnak Kőhegyi-barlang, a másik barlangnak Vasas-szakadéki-barlang a neve. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a két barlang földrajzi elhelyezkedése.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék II.sz. barlangja andezitbreccsában alakult ki és 20 m hosszú, ismeretlen magasságú és ismeretlen mélységű. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az 1991-ben megjelent A Pilis és a Visegrádi-hegység című útikalauz barlangnév nélkül említi a Vasas-szakadék három barlangját. A rövid ismertetés szerint a három barlang régen nyílt sziklahasadék volt és később alakította ki a behullott és összetorlódott sziklatörmelék a mennyezetüket. Közülük a leghosszabb egy 15 m hosszú hasadékbarlang, amelynek mind a két vége nyitott. A Kárpát József által írt 1991-es kéziratban meg van említve, hogy a Vasas-szakadék 2.sz. barlangja (Szentendre) 20 m hosszú és 10 m mély. Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kézirat szerint a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék II.sz. barlang andezitbreccsában jött létre, 20 m hosszú és 15 m mély. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.

Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról szerint az 1994. nyári állapot alapján Magyarország 24. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja a Vasas-szakadék II.sz.barlang (Pomáz). Andezitbreccsában alakult ki, 20 m hosszú és 15 m mély. 1996-ban Szabó Géza kutatta át és írta le a barlangot. A térképét is ő készítette el. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlang a barlanggal foglalkozó 10 írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 8. leghosszabb barlangja a 25 m hosszú és 12,5 m mély barlang. Atektonikus csuszamlás hozta létre. A szentendrei Cseresznye-hegyen hasonlóak a barlangképződés feltételei, mint a Disznós-árok északi oldalában. A felszínen lévő durva andezitagglomerátum itt agyagos andezittufára települt, majd a rétegek észak felé megdőltek és az alkalmasint átázó andezittufán a fedő rétegek meg-megcsúsznak. A lejtőn csúszó agglomerátumban 70–100 méteres, egymással párhuzamos, illetve ezeket kisebb-nagyobb szögben keresztező hasadékok jöttek létre.

Ezek a hasadékok több helyen felül összezáródtak, így bennük egymás közelében három atektonikus hasadékbarlang, a Vasas-szakadék I. sz. barlangja, a Vasas-szakadék II. sz. barlangja és a Vasas-szakadék III. sz. barlangja található. Légmozgás kevés barlangban, leginkább a nagy barlangokban, például a Vasas-szakadék barlangjaiban tapasztalható. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a szentendrei barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható a helye.

Vasas-szakadéki 3. sz. barlang[szerkesztés]

A Vasas-szakadéki 3. sz. barlang bejárata

Leírás[szerkesztés]

A Visegrádi-hegységben, Szentendrén található. A Vasas-szakadék látható hasadékrendszerének legnyugatabbra nyíló barlangja. A megközelítését lásd a Vasas-szakadék megközelítésénél. A hossza 29,17 méter, a mélysége 5,82 méter. A bejárata függőleges, ezért az ereszkedéshez a kötél biztonsági okokból szükséges. A bejárati akna mélysége 4,73 méter. Az aknán leereszkedve avar- és törmelékkúpra érkezünk. Innen nyugati irányba egy erősen eltömődött repedés vezet. Kibontása további szakaszok feltárását eredményezheti.

Kelet, vagyis a Vasas-szakadék felé indulva tágasabb hasadékjáratban haladhatunk. Először egy felszínre vezető, a bejárat fölé nyíló kürtőt láthatunk . Ez után egy kereszttörés által létrehozott terembe érünk, amelyből pár méteres mellékág indul. A terem teteje álmennyezet, itt a Vasas-szakadéki 2. sz. barlangba át lehet mászni. A főhasadék ezután szűkül, álfenekek tagolják. Végül egy szűk, omlásveszélyes kürtővel zárul a járat.

A Visegrádi-hegység ötödik leghosszabb barlangja volt a Vasas-szakadéki 2. sz. barlanggal történő összekapcsolása előtt.

Előfordul irodalmában Kőhegyi-barlang (Kordos 1984), Kőhegyi barlang (Bertalan 1976), Vasas hasadék barlangja (Bertalan 1976), Vasas-szakadék III.sz. barlang (Eszterhás 1993), Vasas-szakadék III.sz. barlangja (Eszterhás 1989), Vasas-szakadék barlangja (Dénes 1967), Vasas-szakadéki 3. sz. barlang, Vasas-szakadéki-barlang és Vasas-szakadék üregei neveken is. A barlangkataszteri száma 4900-27 volt a Vasas-szakadéki 2. sz. barlanggal történő összekapcsolása előtt.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz szerint a Vasas-szakadék barlangja a Vasas-szakadék Ny-i, meredeken lejtő végében található és 15 m hosszú a mindkét végén nyitott hasadékbarlang, amely eredetileg felül nyitott sziklahasadék volt, de a behullott és összetorlódott sziklatörmelék mennyezetet alakított ki.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Kőhegyi barlang. A Kő-hegy É-i oldalában, a Vasas-szakadék Ny-i (Csepel-forrás felőli) végében, a kocsiúttól néhány m-rel magasabban van szűk bejárati lyuka. A barlang kb. 20 m hosszú és 6–8 m mély. Csúszásos hasadéküreg, amely egy folyosóból áll. A folyosóhoz 4 mellékág csatlakozik. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

A Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Vasas hasadék barlangja. A Kő-hegy sziklás Ny-i oldalában, a Sándor-forrás felé vezető turistaút felett van bejárata. K-nek néző, 33 m hosszú nyitott szakadék Ny-i végében található a bejárat. A barlang 23 m hosszú és 1 m széles. Andezitagglomerátumban jött létre a csúszási hasadékbarlang. Veszélyes barlang, ezért bejáratához figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A kézirat barlangra vonatkozó része 4 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között két barlang. Az egyik barlangnak Kőhegyi-barlang, a másik barlangnak Vasas-szakadéki-barlang a neve. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a két barlang földrajzi elhelyezkedése.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék III.sz. barlangja andezitbreccsában alakult ki és 23 m hosszú, ismeretlen magasságú és ismeretlen mélységű. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az 1991-ben megjelent A Pilis és a Visegrádi-hegység című útikalauz barlangnév nélkül említi a Vasas-szakadék három barlangját. A rövid ismertetés szerint a három barlang régen nyílt sziklahasadék volt és később alakította ki a behullott és összetorlódott sziklatörmelék a mennyezetüket. Közülük a leghosszabb egy 15 méter hosszú hasadékbarlang, amelynek mind a két vége nyitott. Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kézirat szerint a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Vasas-szakadék III.sz. barlang andezitbreccsában jött létre, 23 m hosszú és 15 m mély. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.

Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról szerint az 1994. nyári állapot alapján Magyarország 20. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja a Vasas-szakadék III.sz.barlang (Pomáz). Andezitbreccsában alakult ki, 23 m hosszú és 5 m mély. 1996-ban Tinn József kutatta át és írta le a barlangot. A barlang térképét Nagy Eszter, Sárközi Szilárd és Tinn József készítette. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlang a barlanggal foglalkozó 11 írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 6. leghosszabb barlangja a 29,1 m hosszú és 5,8 m mély barlang. Atektonikus csuszamlás hozta létre. A szentendrei Cseresznye-hegyen hasonlóak a barlangképződés feltételei, mint a Disznós-árok északi oldalában. A felszínen lévő durva andezitagglomerátum itt agyagos andezittufára települt, majd a rétegek észak felé megdőltek és az alkalmasint átázó andezittufán a fedő rétegek meg-megcsúsznak. A lejtőn csúszó agglomerátumban 70–100 m-es egymással párhuzamos, illetve ezeket kisebb-nagyobb szögben keresztező hasadékok jöttek létre.

Ezek a hasadékok több helyen felül összezáródtak, így bennük egymás közelében három atektonikus hasadékbarlang, a Vasas-szakadék I. sz. barlangja, a Vasas-szakadék II. sz. barlangja és Vasas-szakadék III. sz. barlangja található. Légmozgás kevés barlangban, leginkább a nagy barlangokban, például a Vasas-szakadék barlangjaiban tapasztalható. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a szentendrei barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható helye.

A Vasas-szakadéki 2. sz. barlang irodalma[szerkesztés]

Irodalom

A Vasas-szakadéki 3. sz. barlang irodalma[szerkesztés]

Irodalom

További irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]