Dömör-kapui-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dömör-kapui-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz13 m
Mélység? m
Magasság3,8 m
Ország Magyarország
Település Szentendre
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus konzekvenciabarlang
Elhelyezkedése
Dömör-kapui-barlang (Magyarország)
Dömör-kapui-barlang
Dömör-kapui-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 47″, k. h. 18° 59′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 47″, k. h. 18° 59′ 46″

A Dömör-kapui-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, Szentendre területén található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Szentendre felé folyó Bükkös-patak északi partján, a Dömör-kapunál található kőfejtőben, a patak mentén haladó műúttól körülbelül 15–20 méterre található. A bejárata már az útról is jól látszik.

A befoglaló kőzete kompakt andezit. Bejáratának szélessége 1,1 méter. A barlang felmért hossza 15,88 méter és magassága 3,86 méter. Az első szakasza jól mutatja a tárójelleget. Itt a keresztszelvénye trapéz, ennek alját finom por borítja. Befelé haladva az üreg alja emelkedik és a szelvény ellaposodik. A kitöltés egyre több éles szélű kőtömböt tartalmaz. A járat a végén kettéágazik és járhatatlanná laposodik. Ezen a részen a mesterséges jelleg már teljesen eltűnt. A főte veszélyesen omlik, a fagyrepesztés hatása egyértelműen megfigyelhető. Érdekes, hogy a várhatóval ellentétben a fagy hatása a bejárattól távolodva erősebb. Ennek oka, hogy a beszivárgó víz mennyisége befelé jelentősen megnövekszik, a bejárat viszont teljesen száraz.

Eredetileg teljesen mesterséges táró volt, de a konzekvenciabarlanggá való alakulása erősen előrehaladott. A bejárat szembetűnősége miatt sok a látogatója és ennek megfelelően sok a szemét is benne.

1984-ben volt először Dömör-kapui-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Dömörkapui barlang (Bertalan 1976), Dömösdi-sziklakapu és Dömötör-kapui-barlang (Eszterhás 1989) neveken is.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Szentendrén helyezkedik el a Dömörkapui barlang. Szentendrétől NyÉNy-ra 5,7 km-re, a Bükkös-patak völgyében lévő Dömör-kapu kőfejtőjében van bejárata. 1969. évi 1:50.000 méretarányú erdészeti térképen szerepel. A kézirat barlangra vonatkozó része 1 irodalmi mű alapján lett írva. Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Dömör-kapui-barlang néven és térképen van feltüntetve helye.

Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, szentendrei Dömötör-kapui-barlang andezitagglomerátumban alakult ki és ismeretlen méretű. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 darab a barlang és 17 darab a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 darab nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című, 1993-as kézirat szerint a szentendrei Dömötör-kapui-barlang ismeretlen kőzetben jött létre, 10 méter hosszú és 1,5 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg.

1996-ban Tinn József írta le részletesen az üreget. 1996-ban Nagy Eszter és Tinn József felmérték és a felmérés alapján készült egy térkép. A 2001. november 12-én elkészült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 10 írás megjelölésével. A 364. tétel nem említi, a 363. tétel említi.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 13. leghosszabb barlangja a 13 méter hosszú és 2 méter magas barlang. Szentendre határában van a felhagyott dömör-kapui andezitbánya. A kőfejtő alsó szintjén nyílik a konzekvenciabarlang, amely egykor robbantó menedék és raktár volt. A mennyezet leszakadozása által került egyre magasabbra az üreg. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a szentendrei, 13 méter hosszú és 3,8 méter magas barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható helye.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Eszterhás István: Magyarországi vulkáni kőzetek barlangjainak genotipusai. Borsodi Műszaki-Gazdasági Élet, 1991. (36. évf.) 4. sz. 45–47. old.
  • Eszterhás István: Konsequenzhöhlen in vulkanischen Gesteine. Proceedings of 12th International Congress of Speleology. La Chaux-de-Fonds, 1997. I. köt. 469–472. old.