Dömör-kapui-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dömör-kapui-barlang
A barlang bejárata
A barlang bejárata
Hossz15,9 m
Ország Magyarország
Település Szentendre
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus mesterséges és konzekvencia
Elhelyezkedése
Dömör-kapui-barlang (Magyarország)
Dömör-kapui-barlang
Dömör-kapui-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 47″, k. h. 18° 59′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 47″, k. h. 18° 59′ 46″

A Dömör-kapui-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Visegrádi-hegységben, Szentendre területén található barlang.

Leírás[szerkesztés]

A Szentendre felé folyó Bükkös-patak északi partján, a Dömör-kapunál található kőfejtőben, a patak mentén haladó műúttól körülbelül 15–20 méterre található. A bejárata már az útról is jól látszik.

A befoglaló kőzete kompakt andezit. Az üreg bejáratának a szélessége 1,1 méter, a felmért hossza 15,88 méter és a magassága 3,86 méter.

Az első szakasza jól mutatja a tárójelleget. Itt a keresztszelvénye trapéz, ennek alját finom por borítja. Befelé haladva az üreg alja emelkedik és a szelvény ellaposodik. A kitöltés egyre több éles szélű kőtömböt tartalmaz. A járat a végén kettéágazik és járhatatlanná laposodik. Ezen a részen a mesterséges jelleg már teljesen eltűnt.

A főte veszélyesen omlik, a fagyrepesztés hatása egyértelműen megfigyelhető. Érdekes, hogy a várhatóval ellentétben a fagy hatása a bejárattól távolodva erősebb. Ennek oka, hogy a beszivárgó víz mennyisége befelé jelentősen megnövekszik, a bejárat viszont teljesen száraz.

A bejárat szembetűnősége miatt sok a látogatója és ennek megfelelően sok a szemét is benne.

Előfordul az irodalmában Dömörkapui-barlang, Dömösdi-sziklakapu és Dömötör-kapui-barlang néven is.

Kialakulás[szerkesztés]

Eredetileg teljesen mesterséges táró volt, de a konzekvenciabarlanggá való alakulása erősen előrehaladott.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Először Bertalan Károly említette barlangleltárában. 1996-ban Tinn József írta le részletesen az üreget. A barlangtérképét Nagy Eszter és Tinn József készítette el. A FIR feldolgozása Szentes György nevéhez fűződik.

Irodalom[szerkesztés]