Vízesés-alatti-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vízesés-alatti-barlang
Az üreg bejárata
Az üreg bejárata
Hossz? m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Pomáz
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus mesterséges
A Wikimédia Commons tartalmaz Vízesés-alatti-barlang témájú médiaállományokat.

A Vízesés-alatti-barlang mesterséges üreg, amit barlangnak neveznek. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a pomázi Holdvilág-árokban található. Turista útikalauzokban is meg van említve.

Leírás[szerkesztés]

A pomázi Holdvilág-árokban, az Y-ágú-barlangtól 30 méterrel északra, közvetlenül az időszakos vízesés alatt nyílik szürkésfehér amfiból-andezittufában. A jelenlegi bejárata vízszintes irányban hosszú, majdnem 10 méteres, elnyúló rés, melynek magassága a jobb oldalon 70 centiméter, balra pedig egyre keskenyedő. A jobb oldali nagyobb résen juthatunk be az észak felé tartó folyosóba. Ennek hossza 9,1 méter. A folyosó kijárat közeli része törmelékkel erősen feltöltődött, valószínűleg a vízesés által odaszállított anyagból, de a végponthoz közeledve egyre kevesebb a törmelék és az utolsó métereken már fel is állhatunk.

A folyosó eredetileg hasonló szelvényű lehetett mint a közeli Y-ágú-barlangé, vagyis 2 méter körüli szélességű és 2,2 méter körüli magasságú. Mintegy 15–16 köbméter törmelék lehet még az üregben, pedig az 1980-as évek elején a Békásmegyeri Barlangkutató Csoport körülbelül 5–6 köbmétert kitermelt. Másfél méterrel a végpont előtt, a szelvény felső részén itt is megtalálható a 70 centiméter sugarú, félkörös sík, úgy, mint az Y-ágú-barlangban is.

Ezt az üreget már lényegesen kevesebben látogatják, mert a bejáratán csak kúszva lehet átjutni – nincsenek is benne újabb karcolások, modern falfestmények és a szemét is kevesebb.

Előfordul az irodalmában Holdvilág-árki-vízesés alatti barlangnyílás, Vizes-barlang, Vizesés alatti barlang (Eszterhás 1993), Vízesés alatti üreg, Vízesés-barlang és Vízesés mögötti üreg néven is.

Kialakulás[szerkesztés]

A korábbi ismertetők közül ezt az üreget már csak Erdélyi, Kucsera és Rappai, tartja egykori tárónak, Ézsiás már nem, pedig a közeli, formailag teljesen hasonló Y-ágú-barlangot annak véli ő is. Szelvényformájának hasonlósága, az Y-ágú-barlanghoz való közelsége – attól körülbelül 30 méterre nyílik – miatt ezt az üreget is egykori kultikus helynek ítélte meg Bresztovszky Ede, mely funkciójában összefügghetett az előbbivel. Eszterhás Istvánnak is ugyanez a véleménye.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1931. évi Turisták Lapjában megjelent egy fénykép, amelyen a Holdvilág-árok vízesése látható és a vízesés hátterében egy üregnyílás figyelhető meg. Az 1937. évi Turisták Lapjában kiadott, Schőnviszky László által írt tanulmányban az olvasható, hogy a Holdvilág-árok vízesése alatt lévő két tárnaszerű nyílás teljesen mesterséges és régen szén után kutattak bennük.

Az 1943. évi Barlangvilágban publikált írás szerint a Holdvilág-árok szakadékában két folyosószerű barlang van. Esőzés idején a víz 15 méteres vízeséssel zuhan alá a Holdvilág-árokba és ilyenkor az egyik barlangból, mely közvetlen a vízesés esésvonalában van, nagyon érdekes a kipillantás a vízfátyolon át. A barlangok állítólag mesterséges vájatok, de ez nem biztos. Lehetséges ugyanis, hogy eredetileg is volt ott természetes barlang, amelyet azután tovább bővítettek. Azért is valószínű ez, mert nem messze ettől a helytől tényleg van barlang, a Weislich-barlang.

Az 1967-ben napvilágot látott, Pilis útikalauz című könyvben az van írva, hogy a Nagy-Csikóvár oldalába mélyülő Holdvilág-árok vízesése közelében több üreg figyelhető meg. A vízesés alatt nyíló két üreg valószínűleg mesterséges eredetű. Az 1974-ben kiadott, Pilis útikalauz című könyvben meg van ismételve az 1967-es útikalauzban említett ismertetés.

Az Eszterhás István által írt, Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a pomázi Vizesés alatti barlang andezitagglomerátumban jött létre, 15 méter hosszú és 15 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 darab nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 darab a barlang és 42 darab a mesterséges üreg. A 2001. november 12-én elkészült, Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel az üreggel foglalkozó 24 darab írás megjelölésével. A 364., a 366. és a 458. tételek nem említik, a 363., a 365. és a 457. tételek említik.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy vannak barlangszerű mesterséges üregek a Visegrádi-hegységben, melyeket többnyire barlangnak is neveznek. Hét ilyen mesterséges üreg ismert 532 méter hosszúságban. Legnagyobb jelentőséggel bír a pomázi Holdvilág-árok három mesterséges ürege, a Weislich-barlang, az Y-ágú-barlang és a Vízesés-alatti-barlang. Nagy sajtóvisszhangot kapott az ásatások értékelése miatt a Holdvilág-árok három mesterséges ürege. Régészetileg a Holdvilág-árok három mesterséges üregének előterét ásták meg, illetve az ásatások még folyamatban vannak. A Visegrádi-hegység 7 barlangszerű mesterséges üregének egyike a pomázi 9,1 méter hosszú, 2,3 méter mély és 2,3 méter magas üreg.

Irodalom[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Barcza ImreThirring Gusztáv: Budapest Duna-jobbparti környéke. Budapest, 1924. (2. kiadás.) 131., 143., 176. old.
  • Incze Attila: Ércesedési nyomok vizsgálata a Visegrádi-hegységben. Kézirat, szakdolgozat a JATE-n, Szeged. 1990.
  • Mihály Péter: A Pest megyei kaptárkövek topográfiája. Studia Comitatensia – Tanulmányok Pest megye múzeumaiból, 3. 1975. 37–38., 47., 52. old.
  • Szeghalmy Gyula: Dunántúli vármegyék. Budapest, 1938. 32., 35–36., 39., 40., 189., 190., 284., 297. old.
  • Torma István szerk.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Budapest, 1986. 199–200., 201., 287., 289. old.
  • Vastagh Gábor – Schőnviszky László: Barlang-e a Saskövi-barlang? Természetjárás, 1956. február. (2. évf. 2. sz.) 6–7. old.