Vízesés-alatti-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vízesés-alatti-barlang
Az üreg bejárata
Az üreg bejárata
Hossz? m
Mélység? m
Magasság? m
Függőleges kiterjedés? m
Tengerszint feletti magasság? m
Ország Magyarország
Település Pomáz
Földrajzi táj Visegrádi-hegység
Típus mesterséges

A Vízesés-alatti-barlang mesterséges üreg, amit barlangnak neveznek. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a pomázi Holdvilág-árokban található.

Leírás[szerkesztés]

A pomázi Holdvilág-árokban, az Y-ágú-barlangtól 30 méterrel északra, közvetlenül az időszakos vízesés alatt nyílik szürkésfehér amfiból-andezittufában. A jelenlegi bejárata vízszintes irányban hosszú, majdnem 10 méteres, elnyúló rés, melynek magassága a jobb oldalon 70 centiméter, balra pedig egyre keskenyedő. A jobb oldali nagyobb résen juthatunk be az észak felé tartó folyosóba. Ennek hossza 9,1 méter. A folyosó kijárat közeli része törmelékkel erősen feltöltődött, valószínűleg a vízesés által odaszállított anyagból, de a végponthoz közeledve egyre kevesebb a törmelék és az utolsó métereken már fel is állhatunk. A folyosó eredetileg hasonló szelvényű lehetett mint a közeli Y-ágú-barlangé, vagyis 2 méter körüli szélességű és 2,2 méter körüli magasságú. Mintegy 15–16 köbméter törmelék lehet még az üregben, pedig az 1980-as évek elején a Békásmegyeri Barlangkutató Csoport körülbelül 5–6 köbmétert kitermelt. Másfél méterrel a végpont előtt, a szelvény felső részén itt is megtalálható a 70 centiméter sugarú, félkörös sík, úgy, mint az Y-ágú-barlangban is.

Ezt az üreget már lényegesen kevesebben látogatják, mert a bejáratán csak kúszva lehet átjutni – nincsenek is benne újabb karcolások, modern falfestmények és a szemét is kevesebb.

Előfordul az irodalmában Holdvilág-árki-vízesés alatti barlangnyílás, Vizes-barlang, Vízesés alatti üreg, Vízesés-barlang és Vízesés mögötti üreg néven is.

Kialakulás[szerkesztés]

A korábbi ismertetők közül ezt az üreget már csak Erdélyi, Kucsera és Rappai, tartja egykori tárónak, Ézsiás már nem, pedig a közeli, formailag teljesen hasonló Y-ágú-barlangot annak véli ő is. Szelvényformájának hasonlósága, az Y-ágú-barlanghoz való közelsége – attól körülbelül 30 méterre nyílik – miatt ezt az üreget is egykori kultikus helynek ítélte meg Bresztovszky Ede, mely funkciójában összefügghetett az előbbivel. Eszterhás Istvánnak is ugyanez a véleménye.

Kutatástörténet[szerkesztés]

Az 1931. évi Turisták Lapjában egy fénykép jelent meg a barlangról. A FIR feldolgozását Szentes György készítette el.

Irodalom[szerkesztés]