Thirring Gusztáv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Thirring Gusztáv
Thirring Gusztáv.jpg
Született 1861. december 25.
Sopron
Elhunyt 1941. március 31. (79 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Gyermekei Thirring Lajos
Foglalkozása földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró, egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Thirring Gusztáv témájú médiaállományokat.

Thirring Gusztáv (Sopron, 1861. december 25.Budapest, 1941. március 31.) magyar földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kezdetben földrajzi kérdésekkel foglalkozott, majd demográfiai kutatásokat végzett, elsősorban a fővárossal kapcsolatban. Nagy szerepe volt a kivándorlások statisztikai feldolgozásában. A turizmus népszerűsítésében végzett munkássága is jelentős. 1906 és 1926 között a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója. Fia Thirring Lajos (1899–1982) statisztikus, demográfus, dédunokája Somlyódy László (1943) vízépítő mérnök, egyetemi tanár, akadémikus.

Életútja[szerkesztés]

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol ösztöndíjas hallgatóként bölcsészdoktori diplomát szerzett földrajz–természetrajz szakon. Az egyetemen Török Aurél tanítványa volt.

1884-ben az egyetem antropológiai intézetében kapott tanársegédi állást, majd 1888-ban a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal munkatársa, tisztviselője lett. 1894-ben aligazgatóvá, 1906-ban igazgatójává nevezték ki. A hivatalt húsz éven keresztül, 1926-ig vezette. Hivatali munkája mellett 1897-ben a budapesti egyetemen magántanárrá avatták, demográfiát oktatott. (Tanítványai közé tartozott többek között Móra Ferenc is.) 1906-ban címzetes rendkívüli tanár lett. 1915-től 1924-ig a Fővárosi Liszthivatal vezetője, Budapest közélelmezésének egyik irányítója volt.

1902-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1926-ban pedig rendes tagjává. 1903-ban a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagjává avatták, 1914-ben a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke lett. 1925 és 1931 között a Magyar Statisztikai Társaság elnökeként is tevékenykedett. Ezenkívül a francia Commission de la Statistique des Grandes Villes előadója, a német Deutsche Statistische Gesellschaft és 1930-tól az Amerikai Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja volt. 1894 és 1925 között a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala Közleményei alapító főszerkesztője, valamint 1908 és 1916 között a Városi Szemle alapító szerkesztője volt (Harrer Ferenccel). 1889-ben megalapította a Turisták Lapja című lapot, amelynek hét éven át szerkesztője volt. Előtte 1888-ban segítette a Magyar Turista Egyesület megalapítását, ahol előbb titkár, később elnök volt. 1918 után a Nyugat-magyarországi Liga elnöke volt, így részt vett a soproni népszavazás megszervezésében.

Munkássága[szerkesztés]

Munkásságának és kutatásainak jelentős részét a statisztika, ezen belül a demográfia területén végezte, bár pályája elején földrajzi kérdésekkel is foglalkozott. Statisztikai kutatásaiban Budapest különböző szempontú felmérését végezte, így a közegészségügy, a gyermekegészségügy, a közművelődés és a korabeli agglomeráció szemszögéből. A későbbiekben áttért a demográfiai vizsgálatokra, így a társadalmi fejlődés, a háztulajdon és a tagozódás felmérésére. Kiemelkedő jelentőségűek a kivándorlás területén kifejtett munkái, amelyek az országból kifelé áradó migráció tömegessé válásának első pontos adatait mutatták ki. A Nemzetközi Statisztikai Intézet Thirring kezdeményezésére indította meg a kivándorlások és a nagyvárosok statisztikai jellegű feldolgozását, felmérését és az adatok gyűjtését. Történeti statisztikai munkái közül kiemelendő a II. József-féle népszámlálásról évtizedekig készített monográfiája. Munkái magyar, német és francia nyelven jelentek meg.

Ezenkívül szülővárosa, Sopron gazdaságtörténetével és földrajzával is foglalkozott, valamint részt vett a város közéletében, főleg az 1920-as népszavazás idején. Tudományos munkássága mellett a turizmus népszerűsítésében és megszervezésében vállalt szerepet, így több útikalauz szerzője (Vigyázó Lászlóval közösen), ezzel az útikalauz-irodalom egyik jelentős személyisége. A Magyar Turista Egyesület megalapításával megalapozta a természetjárás és a turizmus fejlődését.

A Pallas nagy lexikona szerkesztésének munkájában is részt vett.

Emlékezete[szerkesztés]

Az egyik Thirring-szikla Bekey Imre Gábor fényképén.

Tiszteletére alapították a Thirring Gusztáv-emlékérmet, amelyet a természetjáró irodalomban és ismeretterjesztésben kifejtett kimagasló tevékenységért adományoznak; nevét viseli a Thirring Gusztáv Természetbarát Egyesület és a Dobogókő közelében található Thirring-szikla. 1981-ben a Statisztikai Szemle különszámban emlékezett meg Thirringről. Sopronban utcát neveztek el róla. Nevét ezeken kívül a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy Osztálya által kialakított, mintegy két kilométeres Thirring körút is őrzi. Emlékére az egyesület a báró Eötvös Loránd Menedékház Thirring-termének falán elhelyezte domborműves emléktábláját.

Könyv- és kézirathagyatékát a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár őrzi.

Főbb munkái[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]