Thirring Gusztáv
| Thirring Gusztáv | |
 | |
| Vígh Tamás domborműve | |
| Született |
1861. december 25. Sopron |
| Elhunyt |
1941. március 31. (79 évesen) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Thirring Lajos |
| Foglalkozása | földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró, egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thirring Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
Thirring Gusztáv (Sopron, 1861. december 25. – Budapest, 1941. március 31.) magyar földrajztudós, statisztikus, demográfus, természetjáró, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kezdetben földrajzi kérdésekkel foglalkozott, majd demográfiai kutatásokat végzett, elsősorban a fővárossal kapcsolatban. Nagy szerepe volt a kivándorlások statisztikai feldolgozásában. A turizmus népszerűsítésében végzett munkássága is jelentős. 1906 és 1926 között a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatója. Fia Thirring Lajos (1899–1982) statisztikus, demográfus, dédunokája Somlyódy László (1943) vízépítő mérnök, egyetemi tanár, akadémikus.
Tartalomjegyzék
Életútja[szerkesztés]
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol ösztöndíjas hallgatóként bölcsészdoktori diplomát szerzett földrajz–természetrajz szakon. Az egyetemen Török Aurél tanítványa volt.
1884-ben az egyetem antropológiai intézetében kapott tanársegédi állást, majd 1888-ban a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal munkatársa, tisztviselője lett. 1894-ben aligazgatóvá, 1906-ban igazgatójává nevezték ki. A hivatalt húsz éven keresztül, 1926-ig vezette. Hivatali munkája mellett 1897-ben a budapesti egyetemen magántanárrá avatták, demográfiát oktatott. (Tanítványai közé tartozott többek között Móra Ferenc is.) 1906-ban címzetes rendkívüli tanár lett. 1915-től 1924-ig a Fővárosi Liszthivatal vezetője, Budapest közélelmezésének egyik irányítója volt.
1902-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1926-ban pedig rendes tagjává. 1903-ban a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagjává avatták, 1914-ben a Magyar Földrajzi Társaság alelnöke lett. 1925 és 1931 között a Magyar Statisztikai Társaság elnökeként is tevékenykedett. Ezenkívül a francia Commission de la Statistique des Grandes Villes előadója, a német Deutsche Statistische Gesellschaft és 1930-tól az Amerikai Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja volt. 1894 és 1925 között a Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala Közleményei alapító főszerkesztője, valamint 1908 és 1916 között a Városi Szemle alapító szerkesztője volt (Harrer Ferenccel). 1889-ben megalapította a Turisták Lapja című lapot, amelynek hét éven át szerkesztője volt. Előtte 1888-ban segítette a Magyar Turista Egyesület megalapítását, ahol előbb titkár, később elnök volt. 1918 után a Nyugat-magyarországi Liga elnöke volt, így részt vett a soproni népszavazás megszervezésében.
Munkássága[szerkesztés]
Munkásságának és kutatásainak jelentős részét a statisztika, ezen belül a demográfia területén végezte, bár pályája elején földrajzi kérdésekkel is foglalkozott. Statisztikai kutatásaiban Budapest különböző szempontú felmérését végezte, így a közegészségügy, a gyermekegészségügy, a közművelődés és a korabeli agglomeráció szemszögéből. A későbbiekben áttért a demográfiai vizsgálatokra, így a társadalmi fejlődés, a háztulajdon és a tagozódás felmérésére. Kiemelkedő jelentőségűek a kivándorlás területén kifejtett munkái, amelyek az országból kifelé áradó migráció tömegessé válásának első pontos adatait mutatták ki. A Nemzetközi Statisztikai Intézet Thirring kezdeményezésére indította meg a kivándorlások és a nagyvárosok statisztikai jellegű feldolgozását, felmérését és az adatok gyűjtését. Történeti statisztikai munkái közül kiemelendő a II. József-féle népszámlálásról évtizedekig készített monográfiája. Munkái magyar, német és francia nyelven jelentek meg.
Ezenkívül szülővárosa, Sopron gazdaságtörténetével és földrajzával is foglalkozott, valamint részt vett a város közéletében, főleg az 1920-as népszavazás idején. Tudományos munkássága mellett a turizmus népszerűsítésében és megszervezésében vállalt szerepet, így több útikalauz szerzője (Vigyázó Lászlóval közösen), ezzel az útikalauz-irodalom egyik jelentős személyisége. A Magyar Turista Egyesület megalapításával megalapozta a természetjárás és a turizmus fejlődését.
A Pallas nagy lexikona szerkesztésének munkájában is részt vett.
Emlékezete[szerkesztés]
Tiszteletére alapították a Thirring Gusztáv-emlékérmet, amelyet a természetjáró irodalomban és ismeretterjesztésben kifejtett kimagasló tevékenységért adományoznak; nevét viseli a Thirring Gusztáv Természetbarát Egyesület és a Dobogókő közelében található Thirring-szikla. 1981-ben a Statisztikai Szemle különszámban emlékezett meg Thirringről. Sopronban utcát neveztek el róla. Nevét ezeken kívül a Magyar Turista Egyesület Hunfalvy Osztálya által kialakított, mintegy két kilométeres Thirring körút is őrzi. Emlékére az egyesület a báró Eötvös Loránd Menedékház Thirring-termének falán elhelyezte domborműves emléktábláját.
Könyv- és kézirathagyatékát a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár őrzi.
Főbb munkái[szerkesztés]
- Die Naturalitäts- und Moralitätsverhältnisse der ungarischen Städte (1894)
- Budapest közegészségi és közművelődési viszonyai (1894, franciául is megjelent)
- Budapest gyermekegészségügyi viszonyai (1896)
- Budapest környéke (1900)
- Népesedésünk kútforrásai a múlt század első felében (1903)
- A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság (1904)
- Sopron és a magyar Alpok (1911, németül is megjelent)
- Budapest (1919, harmadik kiadás 1926)
- Budapest Duna-jobbparti környéke (Barcza Imrével). 52 képpel, 6 tábl. 10 alapr., 2 várostervr. és 4 térképpel. (Részletes magyar útikalauzok I. köt., 2. füz.) 268 oldal. Budapest, 1920.
- Budapest Duna-balparti környéke (1923)
- Budapest székesfőváros félszázados fejlődése 1873–1923 (1924)
- Statistik des Hausbesitzes (1924)
- Akadémiánk és a hazai statisztika (1927)
- Felső Dunántúl (1933)
- Budapest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó 50 évben I–II. (1936–1937)
- Magyar László élete és tudományos működése (1937)
- Magyarország népessége II. József korában (1938)
Források[szerkesztés]
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1299–1300. o.
- Bejegyzés a Magyar életrajzi lexikonban IN: Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Rövid életrajz a Magyar Természetjáró Szövetség honlapján
További irodalom[szerkesztés]
- Heimler Károly: Thirring Gusztáv és munkássága. Soproni Szemle, 1941. 2. sz.
- Kovács Alajos: Thirring Gusztáv emlékezete. Statisztikai Szemle, 1941. 10. sz.
- Kovacsics József: Thirring Gusztáv életútja. 1981. 8–9. sz.
- Lencsés Ákos – Rózsa Dávid: Egy természetjáró tudós emlékezete. Százötven éve született Thirring Gusztáv. Élet és Tudomány, 2011. 49. sz.
|
