Surányi-Unger Tivadar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Surányi-Unger Tivadar
Surányi-Unger Tivadar jogász, közgazdász.jpg
Született Unger Tivadar Győző
1898. február 4.
Budapest
Elhunyt 1973. november 1. (75 évesen)
New York
Nemzetisége magyar
Házastársa báró Braun Eleonóra (h. 1926 – ?)[1]
Foglalkozása jogász,
közgazdász,
egyetemi tanár,
akadémikus
Sírhely Új köztemető, Budapest
A Wikimédia Commons tartalmaz Surányi-Unger Tivadar témájú médiaállományokat.

Surányi-Unger Tivadar (Theodor), Budapest, 1898. február 4.[2]New York, 1973. november 1.) jogász, közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1935).

Kutatási területe: Elméleti közgazdaságtan, konjunktúra-elmélet, gazdaságpolitika, gazdaságtörténet, gazdaságfilozófia.

Életpályája[szerkesztés]

Budapesten született Unger János hivatalnok és Neugebauer Emma Mária gyermekeként. Egyetemi tanulmányait a budapesti, a grazi és a bécsi egyetemeken végezte 1915-1919 között. 1920-ban filozófiai, 1921-ben közgazdasági doktori vizsgát tett. A budapesti tudományegyetemen, a József Nádor Műegyetem Közgazdasági Karán, majd a Miskolci Jogakadémián tanított. 1925-ben habilitálták magántanárrá. 1929. január 24-én kinevezték nyilvános rendkívüli tanárnak, 1933. június 29-én nyilvános rendes tanári kinevezést kapott. 1935-ben beválasztották az MTA levelező tagjainak[3] sorába.

1926-ban a Miskolci Jogakadémiáról átment Szegedre, s megkapta a Jogtudományi Karon a Statisztikai Tanszék vezetését. 1929-ben Kováts Ferenc (1873-1956) a Közgazdaságtani és Pénzügyi Tanszék éléről a József Nádor Műegyetemre távozott, s az ő tanszékének a vezetését is Surányi-Unger Tivadar vette át, így 1929-től 1940. október 19-éig a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Jogtudományi Karán a Statisztikai és Közgazdaságtani Tanszéket vezette, azaz két katedrát töltött be egymaga,[4] a Jogtudományi Kar dékáni tisztségére választották meg 1936/37-ben, ennek megfelelően 1937/38-ban prodékán volt.

Tag, sőt tisztségviselő nemzetközi tudományos testületekben: Preparatory Committee of the World Economic Conference, Genf (1933); Comité International pour les Industries Agricoles, Párizs (1939-40); Association for Comparative Economics, USA, vezetőségi tag. A két világháború közt a Magyar Közgazdasági Társaság választmányi tagja, a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke, s a Külügyi Társaság tagja.

1940-ben a szegedi Jogtudományi Kar visszaköltözött Kolozsvárra. A második világháború alatt jogi fakultás nem működött Szegeden. A legtöbb jogász tanár elment oktatni Kolozsvárra, de sokan másutt kerestek állást, Surányi-Unger Tivadar a pécsi egyetemre ment tanítani. 1945-től nyugatra emigrált. 1945/46-ban az innsbrucki egyetemen vendégprofesszor volt, majd 1946-58-ban New Yorkban a syracusai egyetemen gazdaságtant adott elő. 1958 után visszajött Európába, a göttingeni egyetem társadalomtudományi és közgazdasági karán tanszékvezető professzorként tanított közgazdaságtant, 1964/65-ben dékáni tisztet is betöltött, majd különböző egyetemeken (München, Marburg, Tübingen, Bombay, Sanghaj) volt vendégprofesszor. Nyugdíjas éveit New Yorkban töltötte. Budapesten, az Új köztemetőben helyezték örök nyugalomra.[5]

Munkássága[szerkesztés]

Legtöbbet forgatott műve volt az 1936-ban kiadott Magyar nemzetgazdaság és pénzügy c. kötete, de nagy visszhangot váltottak ki konjunktúraelméleti és külgazdasági tematikájú tanulmányai is. Külföldön is legnagyobb sikert a XX. századi gazdaságot elemző tanulmányaival aratott. Már a két világháború közt is rendszeresen (1935, 1937, 1939) meghívták előadni Amerikába, Los Angelesbe (University of Southern California).[6]

Művei[szerkesztés]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári házassági akv. 323/1926. folyószáma alatt, 2019. október 23.
  2. Születési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári születési akv. 120/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 23.)
  3. Akadémiai levelező tagságát 1948-ban vonták meg tőle, 1991-ben rehabilitálták, lásd Akadémiai Értesítő, XL. évf. 1991/7. sz. 109-110. p.
  4. E jelenségnek is főleg gazdasági oka volt, pl. a Bölcsészettudományi Karon is Várkonyi Hildebrand Dezső 1934-től 1940-ig egymaga töltötte be a pszichológiai és a pedagógiai intézet katedráit.
  5. Surányi-Unger Tivadar és neje sírja. [2010. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 13.)
  6. Balogh Elemér: Oktatás- és kutatástörténet. (Állam- és Jogtudományi Kar). In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 36-114. p. Surányi-Unger Tivadar lásd 66-67. p.
  7. 2. átdolg. és bőv. kiad. 1. köt. Bp. 1943. VI, 417 p.; 2. köt. Bp. 1944. V, 435 p.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]