Mumbai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mumbai
MumbaiMontage.png
Közigazgatás
Ország India
Alapítás éve1668
Polgármester Shuba Raul
Irányítószám 400001
Körzethívószám 0022
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 12 442 373 fő (2011)[1]
– elővárosokkal18 394 000[2]
Népsűrűség21880 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8 m
Terület603,45 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Mumbai (India)
Mumbai
Mumbai
Pozíció India térképén
é. sz. 18° 58′, k. h. 72° 50′Koordináták: é. sz. 18° 58′, k. h. 72° 50′
Bombay elhelyezkedése
Bombay elhelyezkedése
Mumbai weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mumbai témájú médiaállományokat.
Az India-kapu, a város egyik jelképe, mögötte a Tádzs Mahal Palota hotel

Mumbai[3] (maráthiul: मुंबई, átírva: Mumbaī, fonetikusan: mʊmˈbaɪ; 1995[4] előtt Bombay) India Mahárástra államának székhelye. Több mint 13 millió fős lakosságával a világ egyik legnépesebb városa,[5] India pénzügyi, kereskedelmi és szórakoztató központja.

A város a nyugat-indiai tengerpart (Konkan) mentén elnyúló, korábban több különálló szigetből álló Szasti szigetén fekszik. A környező települések lakosságával együtt Mumbai lakóinak száma mintegy 20 millió. A szomszédos Navi Mumbai és Tane lakosságát is hozzászámítva Mumbai a világ ötödik legnépesebb városövezete.

A városnak mély vizű természetes tengeri kikötője van, amely India személyhajó-forgalmának több mint a felét bonyolítja le, és jelentős a teherforgalma is.[6]

Mumbai India bruttó nemzeti össztermékének (GDP) mintegy 5 százalékát,[7] ipari termelésének 25 százalékát, tengeri kereskedelmének 40 százalékát, tőketranzakcióinak 70 százalékát adja.[8] A világ tíz legjelentősebb kereskedelmi központjának egyike.[9] Mumbaiban van az Indiai Tartalékbank, a Mumbai Tőzsde, az Indiai Nemzeti Tőzsde és számos nagy indiai cég központja, illetve sok nemzetközi cég indiai központja. Mumbai a hindu filmgyártás központja (Bollywood stúdiók).

Mumbai kultúrák olvasztótégelye. Munkalehetőségei, viszonylag magas életszínvonala nagy számban vonzott bevándorlókat India minden tájáról.

A város neve[szerkesztés]

A 16. század óta a város neve Mumbai („istenanya”). A Bumbai forma, amit utóbb Bombay-re angolosítottak, valószínűleg portugál népetimológiás alak, jelentése talán jó öböl (Bom Bahia?), így értelmezték maguknak a portugálok a bennszülött névformát. 1995 óta hivatalosan újra a maráti ejtésnek megfelelő Mumbai nevet használja a város.

Éghajlata[szerkesztés]

Átlaghőmérséklet (vörös, jobb skála) és csapadék (kék, bal skála) Mumbaiban

Mumbai a trópusokon fekszik, az Arab-tengerhez közel. Csak két évszakot ismer: esős és száraz évszakot. Az esős évszak márciustól októberig tart, ekkor a hőmérséklet általában meghaladja a 30 °C-ot. A várost öntöző csapadék évente 2200 mm körül van, ennek legnagyobb része a június és szeptember közt hulló monszunesők képében érkezik. A csapadékrekordot 1954-ben mérték, amikor összesen 3452 mm eső hullott.[10] Az egy napon belül lehulló csapadék rekordja 944 mm volt, ezt 2005. július 26-án mérték, a 2005-ös mumbai árvíz idején.[11] A száraz évszak során, november és február közt jóval kevesebb eső esik és langyos vagy hűvös az idő. Januárban és februárban az északi szelek hideget hoznak.

Az év során a hőmérséklet 38 és 11 °C közt mozog. A legmagasabb mért hőmérséklete 43,3 °C, a legalacsonyabb 7,4 °C (1962. január 22-én).[12] Ezek a hivatalos meteorológiai állomások adatai, de egy mérőállomás a város határain belül található Kanheri barlangoknál 2008. február 8-án alacsonyabb hőmérsékletet mért, 6,5 °C-ot.[13]

Mumbai éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 30,7 31,0 32,5 33,0 33,3 32,0 30,0 29,6 30,4 33,0 33,5 32,0 31,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 16,8 18,0 21,0 24,0 26,3 26,0 25,0 24,7 24,3 23,4 21,0 18,6 22,4
Átl. csapadékmennyiség (mm) 0 0 0 0 12 520 800 530 310 56 17 5 2250
Forrás: India Meteorological Department (1961–1990), NOAA


Története[szerkesztés]

A Hadzsi Ali mecset 1431-ben épült, amikor Mumbai iszlám uralom alatt állt[14]

A Mumbai északi részén, Kandivaliban talált régészeti bizonyítékok szerint az itteni szigeteket már a kőkorszaktól lakták. Az írott emlékekben i. e. 250-től dokumentált, amikor Ptolemaiosz Heptaneszia néven említette („hét sziget”). Az i. e. 3. században a szigetek a buddhista Asóka Maurja Birodalmához tartozott. A Krisztus utáni évszázadokban az indo-szkíta nyugati szatrapák és a Szatavahana Dinasztia vetélkedtek a vidék birtokáért. Később a hindu Szilhara Dinasztia uralta a szigeteket 1343-ig, amikor Gudzsarát foglalta el a vidéket. A híres Elefántbarlangok szobrai és a Valkesvar templom ebből az időszakból származnak.

A 8. századtól zsidó bevándorlók is érkeztek Jemenből és és ezzel nagyjából egy időben jutott el ide az iszlám is. A 13. században különböző dinasztiák uralkodtak a városban. 1300 körül Bimbakyan király (?) alapította meg a mai várost. 1348-ban a muzulmán I. Murabak sah volt a Gudzsaráti Szultánság feje, amelynek a központja Mumbai volt.

A portugálok 1533-ban érkeztek a városba. 1534. december 23-án létrehozták Bahadur sah engedélyével a saját kolóniájukat. A szigeteken az európaiak uralkodtak 1947. augusztus 14-éig, a függetlenségig.

1661-ben a szigeteket II. Károly angol király kapta meg Catherine de Braganza hozományaként. 1668-ban azonban a Brit Kelet-indiai Társaság kapta őket bérletbe évi tíz fontért. A szigetek keleti oldalán a Társaság hozta létre a mélyvizű kikötőt - ideális hely volt ez első kikötőjük számára a szubkontinensen. A népesség gyorsan növekedett: 1661-ben még tízezren éltek itt, 1675-ben már hatvanezren. 1687-ben a Kelet-Indiai Társaság Szurátból Mumbaiba helyezte át székhelyét. Később Mumbai lett a Bombayi Elnökség nevű brit tartomány székhelye.

1817-től nagy mérnöki vállalkozás vette kezdetét: a Hornby Vellard projekt során a szigeteket egyesítették és így 1845-re 438 km²-es terület állt rendelkezésre. 1853-ban itt nyílt meg India első személyvasútvonala, amely Mumbait és Tanét kötötte össze. Az amerikai polgárháború folyamán Mumbai lett a világ fő gyapotpiaca, ami nagy lendületet adott a város gazdaságának és fejlődésének.

A Szuezi-csatorna megnyitása 1869-ben újabb lökést adott: Mumbai az Arab-tenger egyik legnagyobb kikötőjévé fejlődött.[15] A következő 30 évben a Mumbai nagyvárossá nőtte ki magát, gyorsan fejlődött infrastruktúrája és kiépültek intézményei. 1906-ban már egymillióan éltek Mumbaiban és ezzel Kalkutta után India második legnagyobb városa volt. A Bombayi Elnökség (Bombay Presidency) központjaként az indiai függetlenségi mozgalom egyik fő bázisa volt, Mahátma Gandhi 1942-ben itt hirdette meg a Ki Indiából Mozgalmat. Miután India 1947-ben független lett, Mumbai Bombay állam központja lett. A város terjeszkedése az 1950-es években érte el jelenlegi határait, amikor a sziget északra fekvő területeit is bekebelezte.

1955 után, mielőtt Bombay államot a nyelvi határok alapján Maharástra és Gudzsarát államokra bontották szét, a főként vezető gudzsaráti iparosokból létrejött Bombayi Polgárok Bizottsága azért lobbizott, hogy Mumbai legyen független az új államoktól. A Szamjukta Mahárástra mozgalom ezzel szemben a mellett kardoskodott, hogy Mumbai legyen Mahárástra állam fővárosa. Zavargások robbantak ki és a rendőrök tüzében 105 ember vesztette életét. Végül 1960. május 1-jén megalakult Mahárástra, Bombay (Mumbai) székhellyel.

A város 1996-ban kapta meg hivatalosan a Mumbai nevet[16] Mahárástra Siv Szena kormányától, amely sorozatosan állította vissza a gyarmatosítás előtti neveket.

A Flora-forrás a Hutatma Csouk („Mártír tér”) új nevet kapta a Szamjukta Mahárástra mozgalom emlékére

Erőszak[szerkesztés]

Az 1950-es évek végének zavargásai nem az utolsó erőszakhullámot jelentették a modern Mumbai történetében. 1992-ben és 1993-ban vallásközi zavargások okoztak nagy rombolást a városban. Sokan meghaltak, majd az 1993-as bombamerényletek (március 12-én) a város jelképei ellen, amelyeket iszlám szélsőségesek és mumbai bűnözők követtek el, mintegy háromszáz ember életet oltották ki.

A legutóbbi években iszlám szélsőségesek autóbuszok ellen is végrehajtottak támadásokat.

2006. július 11-én Mumbai ismét véres merényletsorozat színhelye lett: az egyszerre végrehajtott vonatrobbantások több mint kétszáz embert öltek meg.[17]

A Raj Thackeray vezette Mahárástra Navnirman Szena párt tagjai a legutóbbi időkben politikailag motivált támadásokat hajtottak végre az észak-indiai származású lakosok ellen.[18]

2008. novemberében ismét súlyos terrortámadás-sorozat érte a várost.

Gazdasága[szerkesztés]

A város kikötője révén igen korszerű hajógyártással rendelkezik. Az ország nyugati partján helyezkedik el, ezért ide érkezik be tankhajókon a kőolaj, amit ma már finomítanak is. Mint minden nagyvárosban itt is gyártanak autókat, főleg autóipari nagyhatalmak hoztak itt létre üzemeket. Emellett a pamutipara is jelentős.

India kereskedelmének fele a városon keresztül áramlik.

Népesség[szerkesztés]

Mumbai Ázsia legnépesebb városa elővárosok nélkül. Legnagyobb elővárosai: Ulhasnager, Thane, Amarnath.

Ázsiában itt találhatók a legnagyobb nyomornegyedek. Az ENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban 27 797 000 fő lehet, míg 2016-ban még 21 357 000 fő volt.[19]

Nyelvek[szerkesztés]

A városban közel 200 különböző nyelvet vagy dialektust beszélnek. A többség a maráthi nyelvet beszéli. A lakosság 19%-a gudzsaráti, 10%-a urdu nyelven társalog. A nyelveket dévanágari (maráthi, hindi), gudzsaráti, vagy arab (urdu) írással írják.

Az angol nyelvet kevesen beszélik egymást közt, de szinte mindenki érti és beszéli.

Vallások[szerkesztés]

A város többsége hindu (60%) és muzulmán (25%). Ezen kívül zsidók, keresztények és buddhisták is élnek itt.

Kultúra[szerkesztés]

Múzeumok[szerkesztés]

  • Prince of Wales Museum: 1905-ben alapították a walesi herceg tiszteletére.
  • Mahátma Gandhi Múzeum: Gandhi életét mutatja be. Tartozik hozzá egy könyvtár is.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Gateway of India: George Wittet tervezte, 1924-ben épült.
  • A Tadzs Mahal Palota szálló.
  • Elefánt-sziget
  • Dharavi - Ázsia legnagyobb slumja (gettó), mintegy 2 millió ember él itt.

Média[szerkesztés]

Újságok[szerkesztés]

A városban több angol napilap is megjelenik: The Times of India, Midday, Afternoon, Asian Age, Economic Times, Mumbai Mirror, Daily News And Analysis, Hindustan Times, és az Indian Express.

Marathi nyelven: Loksatta, Maharashtra Times, Nava Kaal, Saamana Hindi Dainik Bhaskar, Dainik Jagran.

Ezen kívül még gudzsarati, maláj, bengáli, urdu, telugu és tamil nyelven is jelennek meg újságok.

Rádiók[szerkesztés]

Fontosabb rádióadók: Radio Mirchi, Vividh Bharati. Ezeket a rádiókat 1,2 millió ember hallgatja.[forrás?]

Televíziók[szerkesztés]

1972-ben alakul meg a város első televíziója, a Doordarshan. Mára a helyzet megváltozott. Sok, műholdról sugárzott televíziós adást láthatnak a nézők.

Testvértelepülések[szerkesztés]

A város szülöttei[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Mumbai egy része

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mumbai (Greater Mumbai) City Census 2011 data. demographics. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
  2. 2011-ben, http://www.citypopulation.de/India-Agglo.html
  3. A Földrajzinév-bizottság 68. ülésének döntései
  4. Adam Taylor. „Mumbai or Bombay? A British newspaper reverts to a colonial-era name”, The Washington Post, 2016. február 10. (Hozzáférés ideje: 2018. május 8.) (angol nyelvű) 
  5. World Gazetteer estimate for 2008-01-01
  6. Manorama Yearbook 2006. Kottayam, India: Malayala Manorama (2006). ISBN 8189004077 
  7. Mumbai Urban Infrastructure Project. Mumbai Metropolitan Region Development Authority (MMRDA). (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  8. Navi Mumbai International Airport (JPG). City & Industrial Development Corporation of Maharashtra Limited. [2012. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  9. Mumbai among world's top 10 financial flow hubs. Rediff News, 2007. június 18.
  10. Mumbai Plan. Department of Relief and Rehabilitation (Government of Maharashtra). [2009. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
  11. Three drown as heavy rain lashes Mumbai for the 3rd day”, Daily News and Analysis, 2006. július 3. 
  12. Herrera, Maximiliano: Extreme temperatures. (Hozzáférés: 2007. december 6.)
  13. „City continues to hover in 8-9 degree C range”, Times of India, 2008. február 10. 
  14. Haji ali set to go, and rise again”, Mumbai Mirror, 2008. augusztus 7.. [2007. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 17.) 
  15. Dossal, Mariam. Imperial Designs and Indian Realities. The Planning of Bombay City 1845–1875. Delhi: Oxford University Press (1991) 
  16. Archivált másolat. [2008. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 30.)
  17. Special Report: Mumbai Train Attacks”, BBC, 2006. szeptember 30. (Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 13.) 
  18. Archivált másolat. [2008. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 30.)
  19. Túl gyorsan nő a főváros népessége ezért már építik is az újat Egyiptomban. g7.24.hu. (Hozzáférés: 2018. május 13.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mumbai témájú médiaállományokat.