Ugrás a tartalomhoz

Asóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asóka
Asóka egyik ábrázolása az 1. századból
Asóka egyik ábrázolása az 1. századból

Maurja császár
Uralkodási ideje
i. e. 268 i. e. 232
ElődjeBinduszara
UtódjaDasaratha
Életrajzi adatok
UralkodóházMaurja-dinasztia
Születetti. e. 304
Pátaliputra (Patna)
Elhunyti. e. 232.
Pátaliputra (Patna)
ÉdesapjaBinduszara
ÉdesanyjaSubhadrangi
Testvére(i)Vitashoka
Házastársa
  • Tishyaraksha
  • Karuvaki
  • Devi
  • Padmavati
  • Asandhimitra
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Asóka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Asóka (dévanágari: अशोक, bráhmi: 𑀅𑀲𑁄𑀓 Asóka =„Gondtalan” felvett név, eredeti neve Pijadaszi =„Kedves tekintetű”, (i. e. 304i. e. 232) vagy Nagy Asóka az indiai Maurja-dinasztia harmadik császára, unokája Csandragupta Maurjának, aki Nagy Sándor hadjáratát követően meghódította India túlnyomó részét, majd élete végén szent életet élt.

Élete

[szerkesztés]

Az első indiai uralkodó, aki a szubkontinens zavaros politikai viszonyait megszüntette, államát egységbe szervezte, és birodalmát a mai Afganisztán nyugati határaitól a Bengáli-öbölig kiterjesztette. Uralkodásának székhelye Magadha (a mai Bihár). Apja (Binduszára) uralkodása alatt mint alkirály a birodalom egyik tartományát igazgatta, de annak halála után véres háborúba keveredett testvéreivel. Kegyetlen, hírhedt diktátorként ismerték, de a kalingai háború (i. e. 265i. e. 263 körül, a mai Orisza környékén) véres mészárlásai után, amikor rádöbbent győzelmének iszonyatos következményeire, jelleme gyökeresen megváltozott. Elhatározta, hogy lemond minden további hódító háborúról.

A buddhizmus lelkes követője és propagátora lett, de egyben a birodalmában vallási toleranciát hirdetett. Hirdette, hogy az egyetlen győzelem, amit érdemes elérni, önmagunk legyőzése. Uralkodása hátralevő részét a nép erkölcsi felemelésére fordította. Kormányzati tisztviselőket, dharma-tisztviselőket jelölt ki, hogy jámborságra, könyörületre, részvétre, mértékletességre oktassák és baráti kapcsolatokra buzdítsák a népet. India-szerte emlékműveket állított Buddha életének eseményei színhelyén; az erőszakmentesség (ahimsza), a tolerancia, a szeretet elvét hirdetve. Szerzeteseket küldött ki a környező országokba is a buddhizmus terjesztésére.[1] Felhagyott a vadászattal és vegetáriánus lett. Kórházakat alapított és korát messze megelőzve állatmenedékhelyeket létesített. Utakat építtetett és fejlesztette az öntözéses gazdálkodást a mezőgazdaságban. Erkölcsi és etikai tanításait számos, ma is meglévő kőbe vésett felirat hirdeti.

India történetében gyakran úgy emlegetik, mint Szamrát Csakravatin Asóka, azaz Asóka, a Császárok Császára.

A Mahabódhi templom (Bodh-Gaja, India) az Asóka által alapított korábbi templom helyén emelkedik
Birodalmának kiterjedése Kr.e. 250 körül

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Tenigl-Takács László. India története. Budapest: Medicina - Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 65. o. (1997). ISBN 963-243-824-8 
  • Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 462. o. ISBN 963-05-6800-4  
  • Michael H. Hart: 100 híres ember. Magyar Könyvklub 2003. ISBN 963-547-820-8
  • Fodor's India, 1973.