Asóka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asóka
Asóka egyik ábrázolása az 1. századból
Asóka egyik ábrázolása az 1. századból

Maurja Birodalom uralkodója
Uralkodási ideje
i. e. 268i. e. 232
Életrajzi adatok
Született i. e. 304
Pataliputra (Patna)
Elhunyt i. e. 232.
Pataliputra (Patna)
Házastársa
  • Tishyaraksha
  • Kaurwaki
  • Maharani Devi
  • Padmavati
Gyermekei
Édesapja Bindusara
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Asóka témájú médiaállományokat.

Asóka (dévanágari: अशोक, Asóka =„Gondtalan” felvett név, eredeti neve Pijadaszi =„Kedves tekintetű”, (i. e. 304i. e. 232) vagy Nagy Asóka az indiai Maurja-dinasztia harmadik császára, unokája Csandragupta Maurjának aki Nagy Sándor hadjáratát követően meghódította Észak-India túlnyomó részét, majd élete végén szent életet élt.

Élete[szerkesztés]

Az első indiai uralkodó, aki a szubkontinens zavaros politikai viszonyait megszüntette, államát egységbe szervezte, és birodalmát a mai Afganisztán nyugati határaitól a Bengáli-öbölig kiterjesztette. Uralkodásának székhelye Magadha (a mai Bihár). Apja (Binduszára) uralkodása alatt mint alkirály a birodalom egyik tartományát igazgatta, de annak halála után véres háborúba keveredett testvéreivel. Kegyetlen, hírhedt diktátorként ismerték, de a kalingai háború (i. e. 265i. e. 263 körül, a mai Orisza környékén) véres mészárlásai után, amikor rádöbbent győzelmének iszonyatos következményeire, jelleme gyökeresen megváltozott. Elhatározta, hogy lemond minden további hódító háborúról. A buddhizmus lelkes követője és propagátora lett, de egyben a birodalmában vallási toleranciát hirdetett. Hirdette, hogy az egyetlen győzelem, amit érdemes elérni, önmagunk legyőzése. Uralkodása hátralevő részét a nép erkölcsi felemelésére fordította. Kormányzati tisztviselőket, dharma-tisztviselőket jelölt ki, hogy jámborságra, könyörületre, részvétre, mértékletességre oktassák és baráti kapcsolatokra buzdítsák a népet. India-szerte emlékműveket állított Buddha életének eseményei színhelyén; az erőszakmentesség (ahimsza), a tolerancia, a szeretet elvét hirdetve. Szerzeteseket küldött ki a környező országokba is a buddhizmus terjesztésére.[1] Felhagyott a vadászattal és vegetáriánus lett. Kórházakat alapított és korát messze megelőzve állatmenedékhelyeket létesített. Utakat építtetett és fejlesztette az öntözéses gazdálkodást a mezőgazdaságban. Erkölcsi és etikai tanításait számos, ma is meglévő kőbe vésett felirat hirdeti. India történetében gyakran úgy emlegetik, mint Szamrát Csakravatin Asóka, azaz Asóka, a Császárok Császára.

A Mahabódhi templom (Bodh-Gaja, India) az Asóka által alapított korábbi templom helyén emelkedik
Birodalmának kiterjedése Kr.e. 250 körül

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Tenigl-Takács László. India története. Budapest: Medicina - Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 65. o. ISBN 963-243-824-8 (1997) 
  • Magyar nagylexikon II. (And–Bag). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 462. o. ISBN 9630568004  
  • Michael H. Hart: 100 híres ember. Magyar Könyvklub 2003. ISBN 963-547-820-8
  • Fodor's India, 1973.