Mahinda
| Mahinda | |
.jpg) | |
| Mahinda szobor egy kolostorban | |
| Született | Mahendra (szanszkrit) i. e. 3. század Uddzsaín, Asóka kora, India |
| Elhunyt | i. e. 204[1] Anuradhapura, Srí Lanka |
| Állampolgársága | Maurja Birodalom |
| Nemzetisége | indiai |
| Szülei | Asóka király (apja) Maharani Devi (anyja) |
| Foglalkozása | buddhista tanító |
| Iskolái | théraváda |
| Halál oka | végkimerülés |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mahinda témájú médiaállományokat. | |
| A sorozat témája Théraváda |
|---|
 |
Mahinda (szanszkrit Mahendra, született: Uddzsaín, ma Madhja Prades, India, i. e. 3. század) buddhista szerzetes, aki a buddhista források szerint eljuttatta a buddhizmust Srí Lankába.[2] Ő volt Asóka maurja uralkodó és Devi királynő elsőszülött fia, Szanghamittá bátyja.
Asóka adta neki a Mahendra nevet, amelynek jelentése „a világ legyőzője”. Azonban Mahendra az édesanyja vágyait váltotta valóra azzal, hogy szerzetes lett belőle.
Történelmi források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Dípavamsza és a Mahávansza, Srí Lanka két nagy vallásos krónikája leírja Mahinda utazását Srí Lankára, aki áttérítette Dévanampijatissza királyt a buddhizmusra.[3] Életének és cselekedeteinek elsődleges forrásait ez a két krónika jelenti. Egyéb feliratok és irodalmi művek is arról számolnak be, hogy a buddhizmus a 3. században honosodott meg Srí Lankán, tehát Mahinda idején.[3]
A Mahávansza azt írja, hogy Mahinda, Asóka fia, Srí Lankára érkezett, miközben az uralkodó lánya apácának állt, és elhozta a szent Bódhifát a szigetre.[4] Azonban nem csak Asóka nem említi ezeket, hanem egyetlen szobor vagy falfestmény sem készült róluk a szingaléz művészet legkorábbi időszakában. Még a legrégebbi sztúpák sem árulnak el semmit a testvérpárról.
Szintén vitatott annak a történelmi hitelessége, hogy a szingaléz király tényleg áttért volna a buddhizmusra. Hermann Oldenberg német indológus professzor szerint ez a történet csupán koholmány. V. A. Smith szerint szintén csak legenda.[5]
Következetlenség van abban a tekintetben is, hogy Asóka melyik évben küldött hittérítőket Srí Lankába. A Mahávansza szerint a hittérítők az i. e. 255-ben érkeztek, viszont Asóka 13-as rendelete szerint ez 5 évvel korábban volt.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mahinda Vidisa területén nőtt fel, az édesanyja rezidenciáján, és húszéves korában vált szerzetessé Móggaliputta Tisszával egyetemben. Az apja spirituális tanítója tanította Mahindát is a Tripitaka műveire. A harmadik buddhista tanácskozás után Mahindát Móggaliputta Tissza tanácsára Srí Lankába küldték, hogy terjessze a buddhizmust. Az útján elkísérte egy világi tanítványa, Bhankuka is, aki a másod unokatestvére volt.
Annak ellenére, hogy Asóka szerette volna ha Mahinda veszi át a birodalma irányítását, az ortodox hindu közösség elutasította a buddhista királyi herceget, akinek az édesanyja vaisja származású volt, ráadásul Mahindából is hiányzott a lelkesedés, hogy birodalmi uralkodóvá váljon. Ezért Asóka idővel feladta ezen szándékát. A történeti írások szerint Mahinda spirituális szándékkal ment Srí Lankába, a történészek szerint azonban valószínűbb, hogy politikai indíttatása volt. Asóka attól tartott, hogy a féltestvéréhez hasonlóan Mahindát is meggyilkolnák a trónért folytatott viszályokban, ezért küldte fiát Ceylonba. A küldöttség a Védaszagiri vihárából indult, amelyről azt feltételezik, hogy megegyezik a mai száncsi buddhista emlékekkel.
A Mahávansza és a Dípavansza, Srí Lanka ősi krónikái, szerint a küldöttség a nemzeti ünnep (Dzsettha) teliholdján érkezett a szigetország területére. A király, Dévanampija Tissza éppen vadászaton vett részt a Mihintale lankáin. A király és Mahinda apja korábban királyi ajándékokat küldtek egymásnak a trónra lépéseik alkalmából. A külföldi csoportot meghívták Anuradhapura városába, a király székhelyére, ahol Mahinda dharma beszédet tartott. Mahinda később még két alkalommal tartott nyilvános beszédet a király kérésére, egyszer a királyi nagyteremben, egyszer pedig a királyi parkban, a Nandana kertben. A Mahamegha királyi parkot kapta Mahinda rezidenciául, ahol később megépítették a híres kolostoriskolát, a Mahávihárát, a buddhista kultúra első ceyloni központját. A Csetijagiri kolostort később alapította a szigeten Mihintale.
Mahinda embereket küldött Magadhába, hogy hozzák el a húgát, Szanghamittát, aki buddhista apáca volt, hogy Srí Lankán is indítsa el a buddhista női átadási vonalat. Mahinda kérésére hoztak a Bodh-Gajában álló eredeti bodhifából egy vesszőt Srí Lankába, ahol a mai napig áll a fa a Mahávihára kolostornál. Mahinda egy alkalommal Mihintalébe vonult vissza a monszunos vassza idejére, így ezen a helyen is építettek királyi támogatásból egy kolostort. Később Mahinda egy sztúpa építésére is engedélyt kapott, ahova a Maurja Birodalomból elszállították Gautama Buddha egy testrészét. Ezután küldtek egy Arittha nevű szerzetest, hogy segítsen a vinaja (egyházi szabályzatok) pontos megalapozásában.
Mahinda 80 éves korában hunyt el Srí Lankán. Az ereklyéit a Mihintale sztúpába helyezték el.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "www.britannica.com/biography/Mahendra-Buddhist-missionary".
- ↑ "Ashoka's son took Buddhism outside India". Nirmukta.
- 1 2 Holt, John Clifford (2004). "Sri Lanka". In Buswell, Jr., Robert E. (ed.). Macmillan Encyclopedia of Buddhism. USA: Macmillan Reference USA. 795–99. o. ISBN 0-02-865910-4.
- ↑ "Asoka's Missions".
- ↑ Smith, Vincent A. (1906). History of India, Vol 2. London: The Grollier Society. 169. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Sugunasiri, Suwanda H. J., 2012, Arahant Mahinda – Redactor of the Buddhapujava in Sinhala Buddhism (with Pali Text, Translation and analysis), Nalanda Publishing Canada, ISBN 978-0-9867198-4-4