Tantra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tantra (szanszkrit: तन्त्र szövet, kontinuitás, összefüggés, megnyújtás, fonal) az indiai vallásfilozófia egy áramlata, eredetileg a hinduizmus misztikus formája volt, majd később a buddhizmusba (vö. vadzsrajána) is beolvadt (főleg az északi mahájána hagyományon belül). Ugyanakkor a tantra nemcsak filozófia, hanem a tantrikus szentírások neve is, amelyek elmondják, hogy kell a Legfőbb Urat imádni, valamint a spirituális gyakorlatokat vagy szertartásokat, amelyek segítenek elérni az önmegvalósítást, megvilágosodást vagy a megszabadulást.

A tantrának két ismert vonulata van: a cölibátus tantrikus hagyományokat a jobb oldali útnak, a szexuális hagyományt a bal oldali útnak nevezik. Ez az osztályozás azonban kissé félrevezető, mivel a tantrikus irányzatok Ázsiában fejlődtek ki, és követői egyáltalán nem foglalkoztak a nemi élettel. A tantra ágai a világ különböző pontjain eltérő és sokoldalú iskolákként bukkantak fel. Ilyen fő iskolák a klasszikus hindu tantra és a buddhista tantra. [1] A tantra ezentúl befolyásolt más vallási irányzatokat is, úgy mint a dzsainizmus, a szikhizmus, a tibeti bön, a kínai taoizmus, és a japán sintó. [2]

A tantra eredete az i. sz. 2 századra tehető, a tan teljes formájában azonban legkorábban csak a 7-8. századtól létezik. A buddhizmusban a tantrajána fogalomról szokásos beszélni (tantrajána azaz „kocsi a Tantra-szövegekhez“). A tantra szó gyökere a szanszkrit tan (tágít) szó. A tantrizmus így egy mindent átfogó tudást, illetve a tudás kitágítását jelenti. A tantrizmus a kundalini tanok és a csakrákról szóló tanok eredete.

A hinduizmus tanításai szerint a megnyilvánult világ két pólusú. E két ellentétes energia az egésznek két arca, elválaszthatatlanul táncolnak együtt az idők végezetéig. A tantrizmus a valóság feminin, befogadó aspektusát hangsúlyozva sajátos lelki gyakorlatokon keresztül vezeti el a hívőt a szanszárától való megszabaduláshoz (móksa). A tantra tanítása szerint minden élőlény ezen energia megvalósulása, és a minket körülvevő dolgok ugyanazon tudat termékei, amelyek folyamatosan különböző módokon mutatkoznak meg.

A fogalom a hindu és a buddhista gyakorlatban általában titkos, rituális vallási gyakorlatokat jelent, nevének jelentése is „szövőszék”, mivel maga a szöveg egyfajta jellegzetes képet sző a valóságról.

A tan[szerkesztés]

A tantrizmus olyan felismeréstan, amelynek alapja a relatív és az abszolút dolgok elválaszthatatlansága. A tantrizmus hangsúlyozza az abszolút és a jelenségbeli valóság azonosságát. A tantrizmus lényege, hogy a gyakorló eggyé váljon az abszolúttal és felismerje a legmagasabb valóságot. Az a feltételezés, hogy ez a valóság energiatermészetű és a mikro- és makrokozmosz elválaszthatatlanul össze vannak szövődve, a tantrizmus szerint a külső cselekvés, a tett, amit véghezvisz/teljesít/elvégez úgy jelenik meg, mint belső állapotok tükre. Mivel a tantra tanai szerint a szellemet és az anyagot nem lehet teljesen különválasztottnak tekinteni, a hinduizmusban a tantrizmus pozitívan hangsúlyozza az e világi életet és örömöket, segíti az önmegvalósítást.

Hinduizmus[szerkesztés]

A tantrák nem boszorkányságról, varázslásról vagy titkos formulákról szóló könyvek, hanem szent iratok. A hinduizmus tantra szövegei az úgynevezett ágamák. Az ágamák teológiai értekezések és Isten imádatának gyakorlati útmutatói. Három nagy csoportjuk a vaisnava, a saiva és a sakta ágamák. Ez a három fő hindu irányzat mind a megfelelő ágamákra alapozza tanításait és hittételeit. A vaisnava ágamák vagy panycsarátra ágamák Istent Visnuként dicsőítik. A saiva ágamák Istent, mint Sivát dicsőítik; belőlük nőtte ki magát a saiva szidhántaként ismert jelentős filozófiai iskola. A sakta vagy sákta ágamák vagy tantrák Istent mint a világ Anyját dicsőítik, Dévi számos nevének egyikén. [3]

Az ágamák magukba foglalják a tantrákat, mantrákat és jantrákat és arra vonatkozóan adnak magyarázatot, hogyan imádjuk Istent külsőleg, pl. képmásokban, templomokban stb. Emelett részletesen kifejtik a lételmélet, a kozmológia, a megszabadulás, az áhítat és a meditáció kérdéseit, valamint a mantrák, a misztikus diagramok, az igézet és a bűbáj, a templomépítés és képmáskészítés, az otthon betartandó előírások, a társadalmi szabályok filozófiáját. Minden ágama tárgyalja a tudás (dnyána), a koncentráció (jóga), a cselekvés (krija) és a szertartások (csarja) helyes elvégzésének kérdéseit. [3]

Az ágamák számos okkult gyakorlatot is tanítanak, amelyek közül néhány különleges képességekkel (sziddhi) ruházza fel az embert, más gyakorlatok pedig tudást és megszabadulást vagy megvilágosodást adnak. A meglévő könyvek közül a Mahánirvána-tantra az egyik leghíresebb. [3]

Tantra jóga[szerkesztés]

Bizonyos részeit tekintve a tantra titkos tanítás, gupta vidjá. Nem lehet könyvekből megtanulni. E tudáshoz csak azoktól a gyakorlott tántrikáktól, tantra ácsárjáktól (tanítóktól) és guruktól lehet hozzájutni, akik jól ismerik e tudás nyitját.

A jógát gyakran említik a tantrával összefüggésben. Bár felfedezhetők köztük nagyobb hasonlóságok elméleti, gyakorlati és fejlődéstörténeti szempontból egyaránt, mégis más tradíciókat követnek. Míg a jóga a tudat fogva tartójaként tekint a testre, addig a tantra inkább annak megismerésére törekszik. A tantrához gyakran negatív dolgokat (szexuális- és fekete mágiát) társítanak, habár legtöbb formája megfelel az erkölcsi normáknak. A Hatha Yoga Pradipika-t a tantrizmus bibliájának tekintik.

A sakti tantra advaita-váda vagyis monizmus. Azt hirdeti, hogy a Paramátman (Legfőbb Lélek) és a dzsíva (egyéni lélek) egyek. A sakta tantrát úgy tekintik, mint a Védákban kifejtett cél eléréséhez szükséges eszközök kifejtését.

A tantra jóga nagy hangsúlyt fektet a múládhárától az ádnyáig terjedő hat csakrában levő erők fejlesztésére. A kundalini jóga valójában a tantrikus szádhana (spirituális gyakorlás) része, mely részletes leírást ad erről a "kígyóerő"ről és a csakrákról. Az egész tantrikus szádhana célja a kundalini flébresztése és az Úrral való egyesítése a szahaszrára csakrában. A tantrikus szádhanában ennek a célnak az elérésére alkalmazott módszer Isten vagy az Istenanya nevének ismételgetése (dzsapa, mantra), az imádság és különféle gyakorlatok és szertartások. [3]

Buddhizmus[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cyndi Dale: Kundalini
  2. Gray, David B. (2016): Tantra and the Tantric Traditions of Hinduism and Buddhism http://religion.oxfordre.com/view/10.1093/acrefore/9780199340378.001.0001/acrefore-9780199340378-e-59
  3. ^ a b c d Srí Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz, 2014

Források[szerkesztés]