Tanhá

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
  A 12 nidána:  
Tévelygés
Késztetések
Tudatosság
Név és forma
Hat érzékszerv
Kapcsolódás
Érzés
Sóvárgás
Ragaszkodás
Létesülés
Születés
Öregkor / halál
 

A tanhá (páli: tanhá; szanszkrit: trsna vagy trisna) buddhista fogalom, amelynek szó szerinti jelentése "szomjúság" és leggyakrabban úgy fordítják, hogy sóvárgás, létszomj vagy vágy. A buddhizmusban a tanhá a kellemes élmények utáni sóvárgás, a kellemetlen élményektől való megszabadulás utáni vágy és az arra való törekvés, hogy a semleges élmények és érzések ne romoljanak el. A buddhista hagyományokban a tanhá a vágyak önző típusa, amelynek okozója a tévely (vagy nem törődés). Ez a fajta vágy nem tartozik az üdvös vágyak közé, mint például az, hogy mások javára tegyen valaki, vagy kövesse a buddhista ösvényt. Buddha legelső tanításaiban - amelyek a négy nemes igazságról szóltak - a Buddha a dukkha (szenvedés, aggodalom, elégedettlenség) legfőbb okának tartja a tanhát. A tanhá ezen felül nyolcadik a függő keletkezés tizenkét oksági láncszeme közül.

Típusai[szerkesztés]

A Buddha háromféle tanhát különböztetett meg:[1][2][3][4][5]

  • Kama-tanha (érzékszervi-sóvárgás): a kellemes érzést keltő érzékszervi tárgyak utáni sóvárgás, azaz az érzéki örömök utáni vágy.
  • Bhava-tanha (létszomj): a létezés utáni sóvárgás, az élményszerzés vágya. Ebbe beletartozik az a vágy hogy szilárdak legyünk, valakik, akinek van múltja és jövője[6], valamint a vágy mások felé kerekedjünk.
  • Vibhava-tanha (nem lét utáni sóvárgás): vágy, hogy ne tapasztaljuk a világot, és semmivé váljunk; a fájdalmas élményektől való megszabadulás vágya.

Minőségei[szerkesztés]

Nem akaratlagos[szerkesztés]

Csogyam Trungpa kortárs buddhista tanító a nem akaratlagos tanhá minőségéről:[7]

„[A sóvárgás] olyan, mint amikor valaki rendkívül éhes. Ilyenkor ez a személy nem arra gondol, hogy megegye az ételt, megrágja és lenyelje, hanem arra, hogy az étel jusson a gyomrába. Teljesen egyszerűen, minden megeröltetés nélkül jusson belé... Ebben az fajta sóvárgás nem az amiről a fogyi klubban beszélnek, hanem egy őszinte sóvárgás. Ez egyszerűen csak megtörténik. Szó szerint ilyenkor ezeket a szavakat szokás használni: "Nem tudom, hogy mi történt, egyszerűen csak megtettem. Ez történt velem. Mindig ez történik velem." ... Ez egy spontán sóvárgás, nem szándékos. Ezen a szinten az intellektus nem játszik semmilyen szerepet.”

Kétpólusú[szerkesztés]

A tanhá vonatkozik arra a vágyra, amely meg szeretne szerezni valamit és arra is, amely meg szeretne szabadulni valamitől.

Ron Leifer így magyarázza ezt:[8]

„A tanhá kétpolusú - felosztható kapzsiságra és gyűlöletre, avagy szenvedélyre és agresszióra. Egyfelől van a vágy, hogy valamit megszerezzünk, átéljük, magunkévá tegyük és van a másik vágy, hogy valamit elkerüljünk, távol tartsuk magunktól, elpusztítsuk, külön válasszuk tőle magunkat. Ha ezt a két pólust vágynak és undornak nevezzük, tisztább lesz a kép, hogy ezek a tanhá két pólusát jelentik - a birtoklás és a megszabadulás vágya.”

Kielégíthetetlen, olthatatlan, függőséget okozó[szerkesztés]

A bhavacsakra szimbolikus ábrázolásán a tanhát egy csoport söröző és bulizó emberrel ábrázolják. Minél többet isznak, úgy nő a sóvárgásuk.[2][3]

Ron Leifer erről a következőket írja:[9]

„A vágy [például a tanhá] szenvedést okoz a saját természeténél fogva, mivel eredendően kielégíthetetlen. A vágy megfosztást jelent. Akarni valamit az jelenti, hogy valami hiányzik. Nem olyan dolgokat akarunk, amink van, csak olyan dolgokat, amink nincs. A víz utáni vágy a szomjúság, amely víz hiányában lép fel. Az éhség az étel hiánya. A vágy azt jelenti, hogy nincs nekünk, frusztráltak vagyunk, szenvedünk. A sóvárgás a szenvedés. Ennek felismerése rendkívül fontos lenne, mégsem ismerjük el...”

A buddhista tanítások szerint a függésben lévő dolgok utáni vágyakozás kielégíthetetlen, amiatt mert azok természete nem végtelen. Ezt hangsúlyozzák az állandótlanság buddhista tanításai.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Walpola Sri Rahula (2007). Kindel Locations 791-809.
  2. ^ a b Dalai Lama (1992), p. 21. (from the introduction by Jeffry Hopkins)
  3. ^ a b Sonam Rinchen (2006), p. 11.
  4. Ajahn Sucitto (2010), Kindle Location 943-946
  5. Leifer (1997), p. 98.
  6. Ajahn Sucitto 2010, Kindle loc. 966-979.
  7. Chogyam Trungpa (1972), p. 7.
  8. Leifer (1997), p. 96.
  9. Leifer (1997), p. 94.

Források[szerkesztés]

  • Ajahn Sucitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
  • Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Pubs. ISBN 0861713311.
  • Chogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas - Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma és a tizenkét nidána, a sambhala iskola tanulmányai. Vajradhatu Publications.
  • Dalai Láma - Kedvesség, tisztaság és belátás, 2013, Snow Lion, Kindle Edition
  • Dalai Láma - A négy nemes igazság, 1998, Thorsons
  • Dalai Lama, Az élet értelme, 1992, Hopkins Jeffrey, Wisdom
  • Gethin, Rupert - Foundations of Buddhism, 1998, Oxford University Press
  • Goldstein, Joseph - Mindfulness: A Practical Guide to Awakening, 2013, Sounds True, Kindle Edition
  • Goleman, Daniel - Destructive Emotions: A Scientific Dialogue with the Dalai Lama, 2009, Bantam
  • Harvey, Peter - An Introduction to Buddhism, 2013, Cambridge University Press
  • Leifer, Ron - The Happiness Project, 1997, Snow Lion
  • Mingyur Rinpoche, The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness, 2007, Harmony Kindle Edition
  • Monier-Williams, Monier (1899, 1964). A Sanskrit-English Dictionary. London: Oxford University Press. ISBN 019864308X. - olvasva: 2008-06-16, "Kölni Egyetem" - http://www.sanskrit-lexicon.uni-koeln.de/scans/MWScan/index.php?sfx=pdf.
  • P. A. Payutto Buddhist Economics, A Middle Way for the Market Place, 2. fejezet
  • Ranjung Yeshe Wiki - Dharma szótár. http://rywiki.tsadra.org/index.php/sred_pa (sred pa a tanha tibeti megfelelője)
  • Rhys Davids, T.W. & William Stede (szerk.) (1921-5). The Pali Text Society’s Pali–English Dictionary. Chipstead: Páli Szöveg Társaság. olvasva: 2008-06-12 - "Chicago-i Egyetem" - http://dsal.uchicago.edu/dictionaries/pali/.
  • Saddhatissa, H. (ford.) (1998). The Sutta-Nipāta. London: RoutledgeCurzon Press. ISBN 0700701818.
  • Smith, Huston és Novak, Philip - Buddhism: A Concise Introduction, 2009, HarperOne, Kindle Edition
  • Thánisszaró Bhikkhu (ford.) (1997). Maha-nidana Sutta: The Great Causes Discourse (DN 15). olvasva: 2008-01-04 - "Access to Insight" - http://www.accesstoinsight.org/tipitaka/dn/dn.15.0.than.html.
  • Walpola Sri Rahula (2007). What the Buddha Taught. Grove Press. Kindel Edition.
  • Walshe, Maurice (ford.) (1995). The Long Discourses of the Buddha: A Translation of the Digha Nikaya. Boston: Wisdom Pubs. ISBN 0861711033.

További olvasmányok[szerkesztés]

  • Archie J. Bahm - Philosophy of the Buddha, Asian Humanities Press. Berkeley, CA: 1993. ISBN 0875730256.
    • Az 5. fejezet a sóvárgásról szól és elmagyarázza a különbséget a taṇhā és a csanda között.
  • Robert Morrison - "Nietzsche and Buddhism: A Study in Nihilism and Ironic Affinities", Oxford University Press, 1998.

Külső hivatkozások[szerkesztés]