Megvilágosodás a buddhizmusban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A megvilágosodást a buddhizmusban a bodhi kifejezéssel jelölik ("felébredés"), amely Max Müller fordítása után került a Nyugati világba a 19. században. Ennek másodlagos jelentése a Nyugaton arra utal, hogy valaki hirtelen bepillantást nyer valamilyen transzcendentális igazságba.

Több buddhista fogalom is megvilágosodásként jelenik meg a magyar fordításokban: pradzsnyá, kensó, szatori, vidhjá, nirvána, vimutti (vagy móksa) és a Gautama Buddha által elért buddhaság.

Pontosan nem tudni miben állt Buddha megvilágosodása. Talán abban, hogy megértette, hogy a tudatosság és a dhjána módszerek ötvözésén keresztül meg lehet szabadulni a keletkezéstől és a sóvárgástól. A buddhizmus és a buddhista gyakorlatok tanulmányozásának egyik legnagyobb nehézsége a dhjána és a belátás kapcsolata.

A nyugati világban a megvilágosodás (vagy felvilágosodás) romantikus értelmezéseket kapott.[1][2][3][4] Az önmegvalósítás és az "igaz én" szinonimája, valamilyen esszencia, amelyet beborít a társadalom függvénye.[1][2][3][4]

Buddhaság[szerkesztés]

Anuttará-szamjak-szambódhi[szerkesztés]

Úgy tartják, hogy Gautama Sziddhártha, a történelmi Buddha elérte a teljes felébredést. A szanszkrit szamjakszambódhi és a páli szammászambódhi jelentése "tökéletes buddhaság", az anuttará-szamjak-szambódhi jelentése "legmagasabb tökéletes felébredés".[5]

A buddha fogalom valamelyest eltérő jelentéseket vett fel a különböző buddhista hagyományokban. A buddhával egyező kifejezés még a Tathágata, "aki így távozott". Az egyes buddhista hagyományok máshogy értelmezik a buddhaság eléréséhez vezető utat.

Buddha felébredése[szerkesztés]

A théraváda hagyományba tartozó Szutta-pitaka szöveggyűjteményben szerepelnek szövegek, amelyben leírják Buddha megvilágosodását.[6]

Az Arijaparijeszana-szutta elmeséli, hogy Buddha elégedetlen volt Alara Kalama és Uddaka Ramaputta tanításaival így tovább vándorolt Magadhan országban, majd rátalált egy kellemes helyre, ahol később végül elérte a nirvánát.[7]

A Mahaszaccsaka-szutta leírja az aszkéta gyakorlatokat, amikkel felhagyott. Ezután visszaemlékezett egy spontán módon elért dhjána tudatállapotra gyermekkorából. Ezután dhjána gyakorlatokba kezdett. Miután végzett a zavaró tudati tényezőkkel és elmélyült tudatában, három tudásra tett szert (vidhjá):[8][9][10]

  1. belátás előző életeibe
  2. belátás a karma és az újjászületés működésébe
  3. belátás a négy nemes igazságba

A szutta szerint ezen a belátások által Buddha azonnal megvilágosodott,[11] avagy "felébredt."[12]

A buddhaság fejlődése a buddhista hagyományokban[szerkesztés]

A théraváda buddhizmusban a teljes felébredés elérése a nirvána elérését jelenti.[web 1] A nirvána elérése a legvégső cél a théraváda és egyéb srávaka hagyományokban.[web 2] A szenvedéstől (dukkha) a tíz béklyó levetésével lehet megszabadulni. A teljes felébredésnek négy szintje van (szotápanna, a szakadágámi, a anágámi és az arhat).

A mahájána buddhizmusban, az ún. bodhiszattva ideál szerint, a legvégső cél nem a buddhaság elérése, hanem minden érző lény megszabadítása. A mahájána hagyomány kozmológiájában sok buddha és bodhiszattva szerepel, akik segítséget nyújtanak az érző lényeknek a megszabaduláshoz.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Internetes források[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Batchelor, Stephen (1998). Buddhism Without Beliefs: A Contemporary Guide to Awakening
  • Bhikkhu Nanamoli és Bhikkhu Bodhi (1995). The Middle Length Discourses of the Buddha. A New Translation of the Majjhima Nikaya
  • Cohen, Robert S. (2006). Beyond Enlightenment: Buddhism, Religion, Modernity, Routledge
  • Dumoulin, Heinrich (2005a). Zen Buddhism: A History. Volume 1: India and China, World Wisdom Books, ISBN 978-0-941532-89-1
  • Dumoulin, Heinrich (2005b). Zen Buddhism: A History. Volume 2: Japan, World Wisdom Books, ISBN 978-0-941532-90-7
  • Faure, Bernard (1991). The Rhetoric of Immediacy. A Cultural Critique of Chan/Zen Buddhism, Princeton, New Jersey, Princeton Universitu Press, ISBN 0-691-02963-6
  • Gregory, Peter N. (1991), Sudden and Gradual (Approaches to Enlightenment in Chinese Thought), Motilal Banarsidass. ISBN 8120808193
  • Gombrich, Richard F. (1997). How Buddhism Began. The Conditioned Genesis of the Early Teachings, New Delhi, Munshiram Manoharlal Publishers Pvt. Ltd.
  • Gombrich, Richard (2005). Kindness and compassion as a means to Nirvana. In: Paul Williams (szerk.), "Buddhism: The early Buddhist schools and doctrinal history ; Theravāda doctrine, Volume 2", Taylor & Francis
  • Harris, Ishwar C. (2004). The Laughing Buddha of Tofukuji: The Life of Zen Master Keido Fukushima, World Wisdom Books, ISBN 978-0-941532-62-4
  • Low, Albert (2006). Hakuin on Kensho. The Four Ways of Knowing, Boston & London, Shambhala
  • McMahan, David L. (2008). The Making of Buddhist Modernism, Oxford, Oxford University Press, ISBN 9780195183276
  • Samy, AMA (1998). Waarom kwam Bodhidharma naar het Westen? De ontmoeting van Zen met het Westen, Asoka
  • Sekida, Katsuki (1985). Zen Training. Methods and Philosophy, New York, Tokyo, Weatherhill
  • Warder, A.K. (2000). Indian Buddhism, Delhi, Motilal Banarsidass Publishers
  • Wilber, Ken (1996). The Atman Project