Gautama Buddha a világvallásokban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gautama Buddhát, a buddhizmus alapítóját a hinduizmusban, az Ahmadijja muszlim közösségben és a bahái hitben is Isten egyik megjelenési formájaként tisztelik. Néhány hindu szöveg Buddhát Visnu isten avatárjaként tartja számon, aki azért jött a Földre, hogy eltérítse a lényeket a védikus vallástól.[1] Az Ahmadijja muszlim közösség prófétaként tekint Buddhára[2][3] a Bahái hitben pedig Isten megtestesülését jelenti.[4]

Hinduizmus[szerkesztés]

Egyes hindu hívők Buddhát Visnu 9. avatárjának tekintik.

Gautama Buddhát Visnu avatájaként említi a hindu Puránák szövegei.[5] A Bhagavata Purana 3. fejezet első énekében Buddha a 25 avatár közül az utolsó előtti, ami előrejelez egy következő, legutolsó újjászületést. Néhány hindu hagyomány a tíz legutolsó avatár (Dasavatara - Isten tíz inkarnációja) közé sorolja Buddhát.

Gautama Sziddhártha tanításai tagadják a védák teremtőtől való eredetét, ezért a buddhizmust általánosan násztika iskolának tekintik (tévhitű - szó szerint "nem úgy van"[6]) az ortodox hinduk.

Mégis, annak ellenére, hogy Buddha nem fogadta el a teremtő fogalmát, nem jelenti azt, hogy a védák ellen lett volna. Walpola Rahula buddhista tudós írta, hogy a Buddha szerette volna igazi fényében megvilágítani a Védákat. Buddha állítólag jól ismerte a Védákat.

A 18 ortodox purána közül több is kevésbé pozitív szövegkörnyezetben említi Buddhát. Születését Visnu isten azon szándékához kötik, hogy a démonokat Buddha tanításai révén fossza meg a védikus tanításoktól, ugyanis a démonokat csak így lehetett elpusztítani. Ezt a hitet gyakran társítják a Tripura aszuráival vagy más írásokkal. A Nemzetközi Társaság a Krisna-tudatért írásai azonban kitartanak amellett, hogy Krisna szándékosan öltötte fel egy ateista tanító alakját, hogy az ateistákat ilyen trükkel térítse meg az istenhitre.

Taoizmus, Konfucianizmus és Sinto[szerkesztés]

Néhány korai kínai taoista-buddhista a Buddhát Lao-ce reinkarnációjának tekintette.[7]

Mivel Japánban Vairócsana (az egyik nem történelmi buddhas a mahájána buddhizmusban) egyik szimbóluma a nap, ezért sokan gondolták, hogy Buddha ugyanaz mint Amateraszu, a napistennő, Vairócsana egy korábbi reinkarnációja (bodhiszattva).

Ahmadijja Muzulmán közösség[szerkesztés]

Az Ahmadijja muszlim közösség 4. kalifája Mirza Tahir Ahmad könyvében kétségbe vonta, hogy Buddha Isten prófétája lett volna, aki egyistenhitet hirdetett. Ennek ellenére a közösség Isten prófétájának tartja Sákjamuni Buddhát.

Mirza Tahir Ahmad szerint akár a korán egyik alakja, Dhul-Kifl is lehet a Buddha.[8]

Valójában a korán egyik verse leírja, hogy Isten sok prófétát küldött az emberiség számára, de csak néhányat nevez meg. Egyesek szerint Buddha Isten egyik prófétája volt, akit azért küldött, hogy egyistenhitet tanítson.

Kereszténység[szerkesztés]

"Barlám és Jozafát" görög legendáját néha hibásan tulajdonítják a 7. századi Damaszkuszi Szent Jánosnak. Valójában pedig egy grúz szerzetes írta (Euthymius) a 11. században, amit ő is korábbi arab és grúz verziókból vett át, amelyek még korábban Buddha élettörténetéből születtek a 2-4 század környékén. A királyból lett szerzetes Jozafát (grúz Iodaszaf, arab Júdhaszaf vagy Búdhaszaf) neve a szanszkrit Bodhiszattva szóból jön, amit a buddhista szövegekben Buddha megjelölésére használtak a megvilágosodása előtti időszakban.[9][10] Barlám és Jozafát bekerült a szentek görög ortodox naptárjába augusztus 26-ára. Nyugaton a római mitológia a november 27-ét tűzte ki a szentek ünnepének.

Judaizmus[szerkesztés]

Ugyanezt a történetet Abraham Ibn Chisdai lefordította a 13. században "Ben-Hamelekh Vehanazir" ("A herceg és a Nazirite") címmel.[11]

Bahái hitvilág[szerkesztés]

A bahái hitben Buddha Isten egyik megnyilvánulása, amely egyben az egyik legfőbb próféta neve is.[12] Baháalláh a hit alapítója, a bahái hívők szerint az ötödik buddha.[13]

Források[szerkesztés]

  1. Buddha as depicted in the Purāṇas, Encyclopaedia of Hinduism, Volume 7. Anmol Publications PVT. LTD., 260–275. o (1997). ISBN 978-81-7488-168-7 . Hindu szövegek listája, amelyek Gautama Buddhát Visnu 9. avatárjaként említik: [Harivamsa (1.41) Visnu Purana (3.18) Bhagavata Purana (1.3.24, 2.7.37, 11.4.23 Bhagavata Purana 1.3.24 Bhagavata Purana 1.3.24, Garuda Purana (1.1, 2.30.37, 3.15.26) Agni Purana (160.Narada Purana (2.72)Linga Purana (2.71) Padma Purana (3.252) stb. Bhagavata Purana, 1. ének, 3. fejezet - SB 1.3.24]"
  2. Buddhism. Islam International Publications. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  3. An Overview. Alislam. (Hozzáférés: 2010. szeptember 9.)
  4. Smith, Peter. Manifestations of God, A concise encyclopedia of the Bahá'í Faith. Oxford: Oneworld Publications, 231. o (2000). ISBN 1-85168-184-1 
  5. Bhagavata Purana, 1. ének, 3. fejezet - SB 1.3.24]"
  6. Satischandra Chatterjee and Dhirendramohan Datta. An Introduction to Indian Philosophy. Eighth Reprint Edition. (Kalkuttai Egyetem: 1984). p. 5, lábjegyzet 1.
  7. The Cambridge History of China, 1. kötet, (The Ch'in and Han Empires, 221 BC—220 BC) ISBN 0521243270 keményfedeles
  8. http://www.alislam.org/books/study-of-islam/prophets.html
  9. Wikisource-logo.svg Barlaam and Josaphat. In Catholic Encyclopedia. New York: Robert Appleton Company. 1913.  
  10. Encyclopaedia Britannica Article on Barlaam and Josaphat
  11. www.gutenberg.org - THE DIFFUSION OF FOLK-TALES - 15. fejezet
  12. Hornby, Helen Bassett (1994). Lights of Guidance: A Bahá'í Reference File. Bahá'í Publishing Trust (New Deli, India), p. 502 (#1684). ISBN 8185091463
  13. The Kitáb-i-Aqdas: The Most Holy Book. Bahá'í Publishing Trust (Wilmette, Illinois, USA), p. 233 (#1684). ISBN 0853989990