Gautama Buddha a hinduizmusban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buddha a vaisnava hívők szerint Visnu isten 9. avatára

Gautama Buddhát a hindu vaisnavák Visnu isten avatárjának tartják, míg más hinduk csak szent vagy megvilágosodott embernek. A történelmi Buddha tagadta, hogy isten volna vagy egy isten inkarnációja.[1] Buddha tanai nem fogadják el azt, hogy a Védákat[2] egy teremtő ihlette volna, ezért a buddhizmust általánosságban násztikának (tévhitű iskolának) tekintik.[3]

A Puránákban[szerkesztés]

Buddhát megemlítik fontos hindu írások, köztük szinte mindegyik fontosabb Purána. Úgy tartják, hogy nem mindegyik utal ugyanarra a személyre. A legtöbb a buddhizmus alapítójára utal ugyan, de némelyik buddha egyszerűen olyan személyekre utal, akik rendelkeznek a buddhi képességgel.[4] Ábrázolásuknak két szerepe van: az ateista védák terjesztése, hogy visszaállítsa a dharmát, valamint az állati áldozatok bírálata.[5] Buddhára hivatkozó szövegekre példák:

A puránikus szövegekben úgy említik, mint Visnu isten 10 avatárja közül a kilencedik.

Gyakran nevezik jóginak, jógácsárjának vagy szannyászinak. Apját legtöbbször Suddhódana néven említik, amely megfelel a buddhista hagyományoknak is – azonban egy-két forrás Buddha apját Andzsanának vagy Dzsinának nevezi. A jellemzések gyönyörűnek írják le, sárga bőrrel és barnás-vörös ruhában.[8]

A hinduizmusban[szerkesztés]

Buddha szobor a Dvaraka Tirumala templomban (festett cementdombormű)

A 8. században királyi körökben egyre többen cserélték le Buddhát hindu istenekre.[9] Ez egybeesik azzal az időszakkal, amikortól Buddha alakja átalakult Visnu isten egyik avatárjává.[10]

Ez az avatár az erőszakmentesség (ahimsza) alakja volt és a mai napig így tekintenek rá a modern Vaisnava egyes szervezetei, beleértve az ISKCON-t (Krisna-tudat) is.[11]

Több neves hindu személy (például Radhakrishnan vagy Vivékánanda) Buddhát az egyetemes igazság egy példájának tekintik.

A hinduizmus néhány forradalmi alakját, például Mahatma Gandhit, is inspirálta Buddha élete, tanításai és reformjai.[12]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2014. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  2. a b Bhagavata Purana 1.3.24. Srimadbhagavatam.com. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 14.)
  3. Satischandra Chatterjee and Dhirendramohan Datta. An Introduction to Indian Philosophy. 8. újranyomott kiadás. (University of Calcutta: 1984). p. 5, lábjegyzet 1.
  4. Buddha as depicted in the Purāṇas, Encyclopaedia of Hinduism, Volume 7. Anmol Publications PVT. LTD., 260–275. o. (1997). ISBN 978-81-7488-168-7 
  5. Singh, page 264.
  6. Motilal Banarsidass, Delhi 1982.
  7. Dhere Ramchandra Chintaman, Shri Vitthal: ek maha samanvaya, Shri Vidya Prakashan, Pune, 1984 (Marathi)
  8. Singh, pp. 262–264
  9. Inden, Ronald. "Ritual, Authority, And Cycle Time in Hindu Kingship." In JF Richards, ed., Kingship and Authority in South Asia. New Delhi: Oxford University Press, 1998, p.67, 55
  10. Holt, John. The Buddhist Visnu. Columbia University Press, 2004, p.12,15
  11. Lecture 1974 by founder of ISKCON - A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 31.)
  12. Mahatma Gandhi and Buddhism (PDF). [2012. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 14.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]