Mára (démon)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mára
A Wikimédia Commons tartalmaz Mára témájú médiaállományokat.
Mára domborművének töredéke (Gandhárai stílusban).
Mára démonai - pálmalevélre írt kézirat. Nálanda, Bihár, India
Mara megkísérti Buddhát (anikonikus ábrázolás: Buddhát csupán a trónja szimbolizálja), 2. század

Mára (szanszkrit: मार, māra; kínai: 魔, pinjin: mó; tibeti: bdud; burmai: မာရ်နတ်; thai: มาร), a buddhizmusban egy démon, aki megkísérelte elcsábítani Gautama Buddhát gyönyörű nőkkel, akik - a különféle legendák szerint - a lányai voltak.[1] A buddhista kozmológiában Mára testesíti meg az ártó ösztönzéseket, az ügyetlenséget és a spirituális élet „halálát”.[2] Csábítóként Mára eltéríti az embereket a spirituális gyakorlatoktól, úgy hogy a negatív dolgokat pozitív színben tünteti fel.

A hinduizmusban a halálos betegségek istene és a káma-dhátu ura: az érzéki élvezet iránti vágyé, amely miatt az emberek meggondolatlanul cselekszenek.[3]

Nevének eredete[szerkesztés]

A „Mára” szó az indoeurópai alapnyelv *mer- szótövéből ered, melynek jelentése „meghalni”. Az igető szanszkrit formája √mṛ. Ennek jelenidejű jelzői alakja mrjate és a műveltető alakja márajati. Mára a műveltető szótő verbális főnévi alakja, amelynek jelentése 'halált okozni' vagy 'gyilkolni'. Más, halállal kapcsolatos szóhoz is kapcsolható ugyanezzel a tővel: marana vagy mrtju (halál).

Áttekintés[szerkesztés]

A hagyományos buddhizmusban a Mára névhez négy értelmét szokás társítani:

  • Klésa-mára, vagy Mára az összes tévelygő érzés megtestesülése.
  • Mrtju-mára, vagy Mára a halál, amely a születések és halálok végtelen körforgását jelenti.
  • Szkandha-mára, vagy Mára a kondicionált létezések összességének metaforája.
  • Dévaputra-mára, vagy Mára egy déva fia - tehát létező, nem metaforikus.

A korai buddhizmusban Mára szó szerinti és pszichológiai értelmezést is kapott. Létező lényként közvetlenül a meditáló Buddha mellett is megjelent. A Buddha-szobrok közkedvelt témája Délkelet-Ázsiában a meditáló Buddha. Bal keze az ölében, a bal tenyér az ég felé néz. A jobb karja a jobb térdén helyezkedik el, a jobb kezén az ujjak a földet érintik, ami az jelzi, hogy Buddha a Földet hívja, hogy legyen tanúja, amint legyőzi Márát és eléri a megvilágosodást. Ezt a testtartást nevezik 'föld-érintő mudrának'.

Három lánya[szerkesztés]

Buddha megvilágosodásának egyes elbeszéléseiben Mára nem küldte lányait, hogy csábítsák el Buddhát, hanem saját akaratukból mentek, amikor Mára már feladta, hogy megállítsa Buddhát a megvilágosodás felé vezető úton. Mára lányait hagyományosan három dolog megtestesüléseként értelmezik: Tanhá (sóvárgás), Arati (unalom) és Rága (érzékiség).[4][5]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lásd, például: SN 4.25 - "Mára lányai" (Bodhi, 2000, pp. 217-20), illetve: Sn 835 (Szaddhatissza, 1998, 98. o.). Mindkét szövegben Mára lányai az érzéki sóvárgás (tanhá), a gyűlölet (arati) és az érzékiség (rága) megtestesülései.
  2. http://www.nirvanadhamma.com/en/articles/hidden-danger-of-existence!/higher-realms/mara-the-god-of-death/
  3. Akadémiai Kiadó: Világvallások → Mára, 2009
  4. Buddha találkozása Márával
  5. Lásd, pl: SN 4.25 (Bodhi, 2000, pp. 217-20), és Sn 835 (Szaddhatissza, 1998, 98. o.)

Források[szerkesztés]

  • Bodhi, Bhikkhu (ford.) (2000). The Connected Discourses of the Buddha: A Translation of the Samyutta Nikaya. Boston: Wisdom Pubs. ISBN 0-86171-331-1.
  • Saddhatissa, H. (ford.) (1998). The Sutta-Nipāta. London: RoutledgeCurzon Press. ISBN 0-7007-0181-8.

További olvasmányok[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]