Buddhizmus Délkelet-Ázsiában

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A 9. századi Borobudur buddhista sztúpa Jáva középső részén.

A buddhizmus Délkelet-Ázsiában a buddhizmusnak azokra a formáira utal, amelyek az ókortó kezdve virágoznak Délkelet-Ázsiában. Történelmileg a mahájána buddhizmus kiemelkedett ebben a régióban, azonban ma már a legtöbb hagyomány a théraváda irányzatot követi. A többségben théraváda hagyományt követő délkelet-ázsiai országok közé tartozik Thaiföld, Kambodzsa, Laosz és Burma.

Vietnamban továbbra is a mahájána hagyományt követik köszönhetően az országban több mint ezer évig tartó kínai gyarmatosításnak.[1] Indonézia mahájána buddhista terület volt a Szailendra és a Srívidzsaja birodalmak idején,[2] mára azonban csak a kínai diaszpóra gyakorolja ezt a hagyományt, ahogy Szingapúrban és Malajziában.

A mahájána buddhizmus - kiegészítve a taoizmussal és a kínai népi vallással a szingapúri kínai közösségek első számú vallása. Malajziában, Bruneiben, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában a mahájána a mai napig erős kisebbségnek számít.

Története[szerkesztés]

Kambodzsai Avalokitésvara bodhiszattva szobor - homokkő, 7. század
Vietnami buddhista szerzetesek teljesítenek szolgálatot Huéban.

Korai hagyományok[szerkesztés]

A buddhizmus Délkelet-Ázsiába egyrészt közvetlenül Indiából, tenger keresztül érkezett, valamint a teljes első évezred során, közvetlen módon Közép-Ázsiából és Kínából. A 12. század előtt Thaiföld, Burma, Laosz és Kambodzsa területein számos Indiából érkező buddhista szekta dominált, amelyek között a mahájána buddhizmus is szerepelt.[3][4] A 7. században Jicsing korabeli utazásai során feljegyezte, hogy ezen a területeken az indiai buddhizmus minden formája virágzott.[3]

A Khmer Birodalom és Szrividzsaja[szerkesztés]

Az 5-13. századok során a délkelet-ázsiai birodalmakra közvetlen hatással volt India, ezért ezeken a területeken a mahájána hagyományok terjedtek el első sorban. A déli Srívidzsaja Birodalom és az északi Khmer Birodalom versengése felszínre hozta az itteni művészetek bodhiszattvákban gazdag mahájána panteonját. A Khmer Birodalom idején 900 templomot építettek Kambodzsában és a szomszédos Thaiföldön. A fejlesztések középpontjában az angkori templomkomplexus állt, amely képes volt ellátni egy millió utazót is.

Srívidzsaja tengeri birodalom volt az indonéziai Szumátra szigeten található Palembang központtal. A Szailendra dinasztia idején felvették a mahájána és a vadzsrajána buddhista hagyományokat. Jicsing kínai utazó szerzetes Palembangot hatalmas buddhista központnak írta le, ahol az uralkodó több mint ezer szerzetest támogatott az udvarában. Jicsing korabeli beszámolójából ismert, hogy a területen a buddhizmus már az i.sz. 671-től jelentős volt a területen. Későbbi kínai zarándokoknak azt ajánlotta, hogy Palembangon töltsenek el egy-két évet.[5] Srívidzsaja az indiai Csola uralkodókkal való összetűzések során hanyatlásnak indult, amit a 13. századi iszlám terjeszkedések tovább rontottak.

Áttérések théraváda irányzatra[szerkesztés]

Néhány korai théraváda beszámolót leszámítva a fennmaradt bizonyítékok alapján Burmában a legtöbb buddhista a mahájána irányzatot követte, első sorban szanszkrit nyelven, és nem páli nyelven.[4][6][7] Miután a buddhizmus hanyatlásnak indult Indiában, a Srí Lankáról érkező hittérítő szerzetesek fokozatosan térítették át a burmai buddhistákat a théraváda hagyományokra. A következő két évszázadban a théraváda eljutott Thaiföldre, Laoszban és Kambodzsába is, ahol felváltotta a helyi buddhista irányzatokat.[8]

Vietnami hagyományok[szerkesztés]

A buddhizmus Vietnamban a mahájána hagyományokat követi. Vietnamba a 2. században érkezett a buddhizmus észak felől Közép-Ázsiából, Indián keresztül. A vietnami buddhizmus hasonlít a kínai buddhizmusra és valamennyire tükrözi a Szung-dinasztia utáni kínai buddhizmus szerkezetét.

A vietnami társadalmat nagyban befolyásolták a konfucianizmus gyakorlatai mivel ez volt sok vietnami dinasztiában az államvallás. A taoizmus is szerepet játszik a vietnami társadalomban, azonban a vallásos vietnamiak többsége nem gyakorolja ezt teljesen tiszta formájában. A többséget felszívta a vietnami népi vallás, amely hasonlít a dél-kínai népi vallásra. Ez hatással volt a kaodaizmusra és a daomauizmusra is. Tam Giao (Han Tu: 三教 - három tanítás) a leggyakoribb vallás Vietnamban, amely a mahájána buddhizmus, taoizmus és konfucianizmus keveréke. Innen jön az elnevezése is - három tanítás.

A buddhizmus modern hagyományai[szerkesztés]

Thai buddhista szerzetesek zarándoklat közben.

Jelenleg mintegy 200 millió buddhista van Délkelet-Ázsiában. Az iszlám után ez a második legnagyobb vallási irányzat a területen. Ez azt jelenti, hogy a világ buddhista lakosságának több mint 35%-a Délkelet-Ázsiában él.

  • Thaiföldön a lakosság mintegy 95%-a buddhistának vallja magát - a 67 milliós lakosságból tehát 63.75 millió fő.[9][10]
  • Mianmarban a théraváda buddhisták száma 59 millió, amely a teljes lakosság 89%-a.[11][12] A lakkosság 1%-a, főleg kínaiak, a taoizmus mellett a mahájána buddhizmust gyakorolják, de rájuk is nagy hatással volt a théraváda irányzat.
  • Vietnamban feltehetően magas a buddhista lakosság aránya, azonban a kommunista kormány a statisztikákat saját kénye szerint kozmetikázza. A valóságban azonban a lakosság fele buddhista, amely 44 millió főt jelent.[13][14] The majority of Vietnamese people practice Mahayana Buddhism due to the large amount of Chinese influence.[15]
  • Kambodzsa lakosságának 95%-a théraváda - mintegy 14 millió ember.[16]
  • Malajzia lakosságának kb. 20%-a buddhista. A kínai kisebbség főleg mahájána de a srí lankai szerzeteseknek köszönhetően a théraváda jelenlét is jelentős.[17][18]
  • A kommunista Laoszban hozzávetőleg 5 millió buddhista él, amely durván a lakosság 70%-át jelenti.[19][20]
  • Indonéziában közel 5 millió buddhista él (a lakosság 2%-a) - ez a szám főleg a kínai lakosság köreiből jön össze. A többség a thai théraváda hagyományhoz tartozik.[21]
  • Szingapúr 2 milliós buddhista lakossága a teljes népesség 33%-a.[22] Szingapúr az egyik legváltozatosabb buddhista színtér a régióban, ahol megtalálható mind a három fő hagyományvonal. A kínai lakosság körében főleg a mahájána, a szomszédos országok bevándorlói pedig inkább a théraváda hagyományokat követik.[23]
  • A Fülöp-szigetek 2 milliós lakosságának csupán 2%-a buddhista. Az összes fontos buddhista iskola jelen van a szigeteken, ám a legelterjedtebb a mahájána vonal. További jelentős irányzatok ezen kívül a nicsiren buddhizmus, a théraváda és a vadzsrajána.
  • Az apró Brunei mintegy 13%-a buddhista[24] of its citizens and a significant migrant worker population adhering to Buddhism, at around 65,000.[25]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. CPAmedia: Buddhist Temples of Vietnam
  2. Singapore Philatelic Museum website: Southward Expansion of Mahayana Buddhism - Southeast Asia
  3. ^ a b Sujato, Bhikkhu. Sects & Sectarianism: The Origins of Buddhist Schools. 2006. p. 72
  4. ^ a b Baruah, Bibhuti. Buddhist Sects and Sectarianism. 2008. p. 131
  5. Jerry Bently, 'Old World Encounters: Cross-Cultural Contacts and Exchanges in Pre-Modern Times (New York: Oxford University Press, 1993), 72.
  6. Smith, Huston & Novak, Philip. Buddhism: A Concise Introduction. New York: HarperCollins Publishers, 2003
  7. Gombrich, Richard Francis. Theravāda Buddhism: A Social History. 1988. p. 137
  8. Gombrich, Richard Francis. Theravāda Buddhism: A Social History. 1988. p. 3
  9. The CIA World Factbook. Cia.gov. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
  10. state.gov - Thailand
  11. Crisis in Myanmar Over Buddhist-Muslim Clash. The New York Times. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  12. The World Factbook: Burma. CIA. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  13. state.gov – Vietnam 2012 (included over 50% Mahayana + 1.2% Theravada + 3% Hoa Hao Buddhism and other new Vietnamese sects of Buddhism). state.gov. (Hozzáférés: 2013. július 30.)
  14. http://www.state.gov/g/drl/rls/irf/2006/71363.htm
  15. Vietnam Tourism - Over 70 percent of the population of Vietnam are either Buddhist or strongly influenced by Buddhist practices., mtholyoke.edu Buddhist Crisis 1963 - in a population that is 70 to 80 percent Buddhist
  16. The World Factbook: Cambodia. CIA. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  17. Religious Adherents, 2010 - Malaysia. World Christian Database. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  18. state.gov (19.8% Buddhist + 1.3% Taoism/Confucianism/Chinese Folk Religion
  19. CIA – The World Factbook. Cia.gov. (Hozzáférés: 2011. november 20.)
  20. Religious Adherents, 2010 – Laos. World Christian Database. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  21. Religious Adherents, 2010 – Indonesia (0.8% Buddhist + 0.9% Chinese Folk Religion/Confucianism). World Christian Database. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  22. Singapore Department of Statistics: Census of population 2010: Statistical Release 1 on Demographic Characteristics, Education, Language and Religion, 2011. január 12. (Hozzáférés: 2011. január 16.)
  23. www.state.gov. state.gov, 2006. szeptember 15. (Hozzáférés: 2011. november 20.), CIA Factbook – Singapore. Cia.gov. (Hozzáférés: 2011. november 20.), Religious Adherents, 2010 – Singapore (14.8% Buddhist + 39.1% Chinese Folk Religion = 53.9% in total). World Christian Database. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  24. The World Factbook: Brunei. CIA. (Hozzáférés: 2013. július 28.)
  25. Religious Adherents, 2010 – Brunei (9.7% Buddhist + 5.2% Chinese Folk Religion + 1.9% Confucianist). World Christian Database. (Hozzáférés: 2013. július 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]