Nirvána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az indiai vallásokban használatos fogalmat tárgyalja. Az amerikai együttes a Nirvana cikkben található.

A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) a végső cél, a beteljesülés vagy üdvösség az indiai vallásokban. Az ind filozófia egyes értelmezéseiben a nirvána a Brahmannal való egyesülést jelenti a móksán keresztül, azaz az örök egység létrehozása Istennel vagy az Abszolútummal.[1] A sramanák szerint a szenvedés állapotától (dukkha) való megszabadulás. Nem megszűnést vagy megsemmisülést jelent, hanem megszabadulást a lélekvándorlásnak szenvedésekkel járó körforgásából.

Szó szerint az jelenti, hogy „elfújni” – amely hindu szövegkörnyezetben a szenvedéstől és az individualista léttől való megszabadulásra utal, míg a buddhizmusban a kapzsiság, a gyűlölet és az érzéki csalódás lángjának elfújását jelenti.[2][3]. A nirvánát általában negatív fogalmakkal ill. a szanszárához kötő indulatok hiányaként szokás leírni,[4] pozitív megfogalmazása (a Négy Pecsét negyedik tagja): a legfőbb boldogság, béke.[5]

Hinduizmus[szerkesztés]

Amikor valakinek a kozmikus "játéka" véget ér, és eléri a megszabadulást (móksa), akkor belép a nirvánába. A nirvánában megszűnik minden földi tevékenység, eltűnik minden vágy, minden szenvedés, kötődés és halál. Ebben az állapotban az ember túllép az idő és a tér fogalmán. Ez a világ, a Föld a kozmikus erők "táncának játszótere". Az indiai spirituális tanítók szerint a világ májá, azaz illúzió, ahol Durgá (Májádéví) misztikus energiájával elbűvöli és befedi az embereket, lehetővé téve számukra, hogy kiéljék hajlamaikat az anyagi világban. Amikor valaki belép a nirvánába, felismeri, hogy mi az illúzió.

A nirvána statikus egység Istennel.[6] Ott az üdvösség statikus állapotában minden véget ér. A nirvánát elárasztja a végtelen béke és üdvösség, a transzcendentális gyönyör.[7] Az abszolút Igazság szempontjából a nirvána a célok célja az olyan keresők számára, akik többé nem akarnak részt venni Isten megnyilvánult teremtésében.

A nirvána tapasztalata minden Isten-megvalósított lélek rendelkezésére áll. A nirvána nagyon magas állapot. De az állandó nirvána azoknak való, akik megelégszenek a legfelsőbb átman, Brahman statikus formájával. Azonban azok számára, akik Istennek dolgoznak, nem ez a legmagasabb állapot. Ha valaki Istent akarja szolgálni a Földön, akkor újra és újra vissza kell jönnie e világba, hogy az emberiségben szolgálja a Legfelsőbb Lényt. Ha valaki a teremtés területén akarja kinyilvánítani a Legfelsőbbet, akkor annak a Legfelsőbb Lény tökéletes dinamizmusával kell dolgoznia, nem pedig a nirvánában pihennie. Ha valaki meg akarja testesíteni Isten statikus és dinamikus formáját is, akkor annak túl kell mennie a nirvánán és a kinyilvánítás mezejére kell lépnie.[6]

Buddhizmus[szerkesztés]

Gautama Buddha úgy jellemezte a nirvánát, hogy a tökéletesen nyugodt tudat állapota, amely megszabadult a vágyakozásoktól, haragtól és egyéb kínzó állapotoktól (klésák). Ez egyben a "világ végét" is jelenti, hiszen nem marad utána öntudat és a tudatnak nincs határa. A tudat megleli a békét az egész világgal, együtt érez minden lénnyel és lemond a rögeszmékről és a berögzülésekről. Ezt a létező alaköltés szenvedéseinek lecsendesítésével és az újabbak megszületésének megakadályozásán keresztül éri el. A nirvánában a vágyakozás és utálat gyökere kerül kiirtásra. Ezután az ember már nincs kitéve szenvedésnek (páli: dukkha) és további újjászületéseknek a szamszárában. A páli kánon szerint a nirvánában megtapasztalható a dolgok üres természete (súnjata) is.

A Dhammapada[8] szentírásokban Buddha azt mondja, hogy a nirvána a "legnagyobb boldogság". Ez egy kitartó, mindent átható boldogság, amely a megvilágosodással keletkező nyugodtsággal jár. A nirvánát kísérő tudást a bodhi (megvilágosodás) szó fejezi ki.

A hínajána buddhizmus szerint a nirvána diametrikus ellentéte a szamszárának, olyan állapot, amiről már nem lehet semmit mondani. A mahájána számára a szamszára és a nirvána az "üresség" két aspektusa. [9]

A mahájána buddhizmus a nirvána végcélja elé legfőbb üdvcélként beiktatja egyfajta mennybeli paradicsom (szukhávatí), a Japánban és Kínában annyira kedvelt "tiszta ország ege" képzetét. Amitábha buddha birodalma minden elképzelhető gyönyörrel írja le az üdvözülteket. Az üdvcélhoz annyi út visz, ahányféle üdv van. Az abszolút üdvhöz vivő utat a nyolcszoros ösvény írja le. A különböző egekbe vivő utak viszont megszámlálhatatlanok. [9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Akadémiai lexikonok: Világvallások → nirvána; 2009
  2. Gombrich 63. o.
  3. SN 35.28. Tűzbeszéd. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
  4. Uda 8.3. Nibbána Szutta. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
  5. Négy dharma pecsét. Dharma.blog. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
  6. ^ a b Sri Chinmoy bölcsessége, Madal Bal, Budapest, 2006
  7. Bhagavad-Gítá - úgy ahogy van, 6,20-23 kommentár
  8. A Dhammapada. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
  9. ^ a b Nanovfszky György: Vallástörténeti olvasókönyv, 271. o., 2008.

Források[szerkesztés]

  • Gombrich: Theravada Buddhism: A Social History from Ancient Benāres to Modern Colombo. Routledge and Kegan Paul (1988) 

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]