Nirvána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az indiai vallásokban használatos fogalmat tárgyalja. Az amerikai együttes a Nirvana cikkben található.

A nirvána (szanszkrit nirvāṇa (निर्वाण), páli nibbāna (निब्बान)) az indiai vallások egyik fő fogalma. Az ind filozófiában a nirvána a Brahmannal való egyesülést jelenti a móksán keresztül. A sramanák szerint a nirvána a szenvedés állapotától (dukkha) való megszabadulás.

Szó szerint az jelenti, hogy „elfújni” – amely hindu szövegkörnyezetben a szenvedéstől és az individualista léttől való megszabadulásra utal, míg a buddhizmusban a kapzsiság, a gyűlölet és az érzéki csalódás lángjának elfújását jelenti.[1][2]). A nirvánát általában negatív fogalmakkal ill. a szanszárához kötő indulatok hiányaként szokás leírni,[3] pozitív megfogalmazása (a Négy Pecsét negyedik tagja): a legfőbb boldogság, béke.[4]

Hinduizmus[szerkesztés]

Amikor valakinek a kozmikus "játéka" véget ér, belép a nirvánába. A nirvánában megszűnik minden földi tevékenység, eltűnik minden vágy, szenvedés, kötődés és halál. Ebben az állapotban az ember túllép az idő és a tér fogalmán. E a világ, a Föld a kozmikus erők "táncának játszótere". Az indiai spirituális tanítók szerint a világ májá, azaz illúzió. Amikor valaki belép a nirvánába, felismeri, hogy mi az illúzió. A nirvána statikus egység Istennel. Ott az üdvösség statikus állapotában minden véget ér. A nirvánát elárasztja a végtelen béke és üdvösség, a transzcendentális gyönyör.[5] Az abszolút Igazság szempontjából a nirvána a célok célja az olyan keresők számára, akik többé nem akarnak részt venni Isten megnyilvánult teremtésében. A nirvána tapasztalata minden Isten-megvalósított lélek rendelkezésére áll.

A nirvána nagyon magas állapot. De az állandó nirvána azoknak való, akik megelégszenek a legfelsőbb átman, Brahman statikus formájával. Azonban azok számára, akik Istennek dolgoznak, nem ez a legmagasabb állapot. Ha valaki Istent akarja szolgálni a Földön, akkor újra és újra vissza kell jönnie e világba, hogy az emberiségben szolgálja a Legfelsőbb Lényt. Ha valaki a teremtés területén akarja kinyilvánítani a Legfelsőbbet, akkor annak a Legfelsőbb Lény tökéletes dinamizmusával kell dolgoznia, nem pedig a nirvánában pihennie. Ha valaki meg akarja testesíteni Isten statikus és dinamikus formáját is, akkor annak túl kell mennie a nirvánán és a kinyilvánítás mezejére kell lépnie. [6]

Buddhizmus[szerkesztés]

Gautama Buddha úgy jellemezte a nirvánát, hogy a tökéletesen nyugodt tudat állapota, amely megszabadult a vágyakozásoktól, haragtól és egyéb kínzó állapotoktól (klésák). Ez egyben a "világ végét" is jelenti, hiszen nem marad utána öntudat és a tudatnak nincs határa. A tudat megleli a békét az egész világgal, együtt érez minden lénnyel és lemond a rögeszmékről és a berögzülésekről. Ezt a létező alaköltés szenvedéseinek lecsendesítésével és az újabbak megszületésének megakadályozásán keresztül éri el. A nirvánában a vágyakozás és utálat gyökere kerül kiirtásra. Ezután az ember már nincs kitéve szenvedésnek (páli: dukkha) és további újjászületéseknek a szamszárában. A páli kánon szerint a nirvánában megtapasztalható a dolgok üres természete (súnjata) is.

A Dhammapada[7] szentírásokban Buddha azt mondja, hogy a nirvána a "legnagyobb boldogság". Ez egy kitartó, mindent átható boldogság, amely a megvilágosodással keletkező nyugodtsággal jár. A nirvánát kísérő tudást a bodhi (megvilágosodás) szó fejezi ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gombrich 63. o.
  2. SN 35.28. Tűzbeszéd. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
  3. Uda 8.3. Nibbána Szutta. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
  4. Négy dharma pecsét. Dharma.blog. (Hozzáférés: 2015. április 4.)
  5. Bhagavad-Gítá - úgy ahogy van, 6,20-23 kommentár
  6. Sri Chinmoy bölcsessége, Madal Bal, Budapest, 2006
  7. A Dhammapada. A-Buddha-Ujja. (Hozzáférés: 2015. április 4.)

Források[szerkesztés]

  • Gombrich: Theravada Buddhism: A Social History from Ancient Benāres to Modern Colombo. Routledge and Kegan Paul (1988) 

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]