Muditá

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A muditá (páli és szanszkrit: मुदिता) jelentése öröm, amely elsősorban az együttérző örömre vonatkozik.[1]

Ennek a tudatállapotnak a hagyományos jellemző példája, ahogy a szülők örülnek a felcseperedő gyermekük teljesítményeinek és sikereinek. A muditá azonban nem ugyan az, mint a büszkeség, hiszen előfordulhat, hogy a muditát érző személynek semmilyen közvetlen előnye vagy haszna nem származik a másik fél teljesítményéből. A muditá az önös érdek által be nem szennyezett, tiszta öröm.

A mások által érzett öröm okozhat számunkra boldogságot, ezt nevezik muditának. A muditá ellentéte az irigység vagy a káröröm.

Alkalmazása[szerkesztés]

A muditá meditáció segítségével gyakorolják a mások által elért sikerekből és örömökből fakadó együtt érző örömöt.

A buddhista tanítók tágabb értelmezésében a muditá a végtelen öröm belső forrása, amely mindenkinek mindig rendelkezésére áll a körülményektől függetlenül.

"Minél többet iszik valaki ebből a forrásból, annál biztosabban elárasztja a saját boldogsága, annál nagyobb étvággyal ízlelgeti mások örömét."

Az örömöt tartják hagyományosan a legnehezebben gyakorolhatónak a négy mérhetetlen (brahmavihārā: vagy "négy remek hozzáállás") közül. Örömöt jelent ünnepelni mások boldogsága és a teljesítménye kapcsán, még akkor is, amikor magunknak tragédiával kell éppen szembenéznünk.[2]

Ajja Khema szerint nem helyes örömöt fejezni ki mások szenvedésével kapcsolatban. Olyankor együtt érzést kell tanúsítani (karuná).

A öröm ellenségei a féltékenység és az irigység.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Salzberg, Sharon (1995). Loving-Kindness: The Revolutionary Art of Happiness, Chapter 8 "Liberating the Mind through Sympathetic Joy". Boston: Shambhala.
  2. Elizabeth J. Harris: A Journey into Buddhism''. Buddhist Publication Society. (Hozzáférés: 2015. május 1.)

További információk[szerkesztés]

  • Muditá - A Brahma-Vihara Alapítvány oldalán rövid leírás a muditáról